Citymed orvosi portál

A betegség jellemzõi: sok, kis méretû, nem jól körülhatárolt folt, általában az arcon. Ezek a foltok hypopigmentáltak (világosabb színûek), amelyek igen finom hámmal vannak borítva és feltûnõbbek a sötétebb bõrû egyéneknél. Leggyakrabban a fiatalabb korosztálynál fordul elõ és hónapokig vagy évekig tarthat, amíg a pubertás körül lassan eltûnnek. A betegség eredete ismeretlen, de gyakoribb azoknál a gyermekeknél, akiknek atopiás dermatitisük van. Nincs hatásos gyógymód.

ld. Méhlepény.

ld. Addison kór.

Az algoritmus lefordítása a számítógép nyelvére.

Akut gyulladásos ízületi betegség, ami elsõsorban az idõsebb embereknél fordul elõ. Ezek az ízületi bántalmak rohamonként jönnek, és fõleg a nagy ízületekben. Az oka a kalcium-pirofoszfát kristályok lerakódása az ízületekben. A leggyakrabban érintett ízületek a térd (50%), csukló és a boka. Ezekben az ízületekben chondrokalcinózis alakul ki. Tünetek: 1. Ízületi fájdalomroham, ami az ízület megdagadásával jár 2. A rohamok között a betegségnek nincsenek jelei, vagy igen lassan fejlõdõ ízületi fájdalmak jelentkezhetnek, amelyek a rheumatoid arthritist utánozzák 3. Krónikus arthritis. 4. Láz. Kevesebb, mint 1%-ban autonóm domináns módon öröklõdik. A betegek 80%-a 60 év felett van. Egyforma gyakran fordul elõ nõknél és férfiaknál. A laborparaméterekre a magas süllyedés (We), magas fehérvérsejtszám (leukocytosis) enyhe bal eltolódással jellemzõ. Az ízületbõl nyert folyadék összetétele: 2000 – 100.000 fehérvérsejt/ml, fõleg neutrofilek (80-90%), polarizált fényben gyengén pozitív kettõs törésû kristályok láthatók a folyadékban és a neutrofilekban. Röntgen: Ízületi károsodás, porcmeszesedés és chondrokalcinózis (kalcium lerakódása az ízületi résben). Gyógyítása: 1. Az ízületben felgyülemlett folyadékot le lehet szívatni, ami csökkenti a nyomást és a fájdalmat. Egy tût szúrnak az ízületbe, amin keresztül a folyadékot eltávolítják 2. Steroid injekció adható az ízületbe, ami csökkenti a gyulladást (methylprednisolon-acetát 20-80 mg a nagy ízületekbe, 10-40 mg a közepes ízületekbe). Ha több ízület van egyszerre begyulladva, akkor tabletta formájában kell a steroidot a szervezetbe juttatni. 3. Nem-steroid alapú gyulladásgátló gyógyszerek használhatók a fájdalom csökkentésére. (indomethacin 50 mg 3x naponta, vagy naproxen 500 mg 2x naponta (étellel), vagy ibuprofen 600-800 mg 2x-3x naponta (étellel) és maximum 3.2 g naponta). Ezeket a gyógyszereket nem szabad használni, ha a betegnek fekélye van és nagyon óvatosnak kell lenni a vesebetegeknél (mérni kell a szérum kreatinint) 4. Az ízületnek pihennie kell, és a végtagot megemelve kell tartani. Az ízületre lehet meleg nedves ruhát rakni. A beteget újra meg kell vizsgálni 48-72 órával a gyógyítás kezdetétõl és ha kell 1 héttel késõbb is.

Ennél az állapotnál a legkisebb artériák, amelyek vérrel táplálják a szöveteket, összehúzódnak, ha hidegnek vannak kitéve. Dúlt lelki állapot, dohányzás vagy vibráló gépek kezelése is kiválthatja az összehúzódást. A kis vénák általában nyitva vannak, tehát a vér elfolyhat rajtuk, és az ujjak zsibbadtak, sápadtak és fehérek lesznek. Ha a kis vénák is össze vannak húzódva, akkor az ujjak kékek lesznek, ahogy az oxigén elfogy a vérbõl.

ld. Respiratórikus distressz szindróma.

A GERD-rõl akkor beszélünk, amikor az alsó nyelõcsõt záró izom nem záródik rendesen és a gyomor tartalma visszaáramlik a nyelõcsõbe. Az alsó nyelõcsõt záró izom a gyomrot választja el a nyelõcsõtõl és mint egy szelep mûködik. A nyelõcsõ vezeti az ételt a szájból a gyomorba. Amikor a visszaáramló gyomorsav a nyelõcsõ nyálkahártyájával érintkezik, égetõ érzést kelt a mellkasban és a torokban. A folyadék ízét néha érezni is lehet a torokban. Idõnként mindenkinek feljöhet egy kis sav a gyomrából, de ez nem jelenti azt, hogy az a személy GERD beteg. Olyan savvisszaáramlás, ami több mint kétszer történik hetente, már GERD-gyanús és komolyabb egészségügyi problémákat okozhat. Mindenkinél elõfordulhat a GERD, beleértve a kisbabákat, gyermekeket és a terhes nõket is.

Az egyik vagy mindkét here nem található a herezacskóban . Újszülöttekben elõfordulása 4%, de mivel a herék leszállása a születés után tovább folytatódik 1 éves korban 0,8%. 1 éves korig orvosi beavatkozás nem javasolt.

Ez egy peptidhormon, amit a vese bocsát ki, ha a szervezetben kevés a keringõ vér térfogata, vagy ha alacsony a NaCl (nátrium-klorid) koncentrációja. A renin hatására a májban lévõ angiotenziogénbõl angiotenzin I keletkezik. Az angiotenzin I késõbb a tüdõ speciális kapilláris sejtjeiben átváltozik angiotenzin II -re, amely összehúzza az ereket, megemeli az ADH- (antidiuretikus hormon) és az aldoszteronszintet, valamint stimulálja a hypothalamust és a szomjúsági reflexet. Ezek a folyamatok együttesen a vérnyomás megemelkedéséhez vezetnek.

Az újszülötteknél, és azok között is leggyakrabban a koraszülötteknél, elõforduló tüdõbetegség. Egy bizonyos nedvesítõ anyag hiánya végett a tüdõ nem tud kitágulni, ami gyors felületes légzéshez, szederjességhez és az alveolusokban üveges hyalin hártyák kialakulásához vezet.

Harántcsíkolt izom sérülésének következtében myoglobin jelenik meg a vérben. Ez a myoglobin késõbb a vesén keresztül a vizeletbe kerül. Ha nagyon magas a myoglobin szintje a vizeletben, akut veseelégtelenség alakulhat ki. Tünetek: izomsérülés nyomai a testen, de minden nyilvánvaló izomsérülés nélkül is lehet rhabdomyolysis. Okok:  hypokalemia, hypophosphatemia, myopathiák, acylCoA dehydrogenáz hiány, glykogén tárolási betegségek, laktát dehydrogenáz hiánya, polymyositis, dermatomyositis, malignus hyperthermia, neurolepticus malignus szindróma, izommegerõltetés (görcsök miatt, hõkárosodásnál), balesetek, izomischémia, égések, ismételt izomsérülések, epilepszia, hyperosmolaritás, fertõzések, toxikus izomkárosodás (alkohol, tetanusz, kígyóméreg, szénmonoxid), kábítószer (kokain, heroin, amphetamin), rák, cukorbetegség, hosszantartó nyomás az izomra.

Parányi bogarak okozzák, amik tojásokat raknak és alagutakat vájnak a bõrben.Nagyon sokan rühesednek meg évente. Bõrrõl bõrre terjed. Ez gyakran akkor történik, ha az emberek zsúfoltan laknak vagy alszanak, vagy nincs elegendõ víz a tisztálkodásra. Szintén elkaphatjuk a betegséget, ha olyan ágyban alszunk, ahol elõttünk rühes ember aludt. Nem kell, hogy rosszul érezzük magunkat, ha megkapjuk ezt a betegséget. Bárki megkaphatja és a rüh gyógyítható. Nem veszélyes. Ha valakinél találnak rühet, akkor a többi háztartásban lakó személyt is meg kell vizsgálni hogy elkapták-e. Fõ tünete az erõs viszketés, ami különösen lefekvés után néhány perccel, ágymelegben válik elviselhetetlenné. Kiütések lehetnek bárhol a testen, de leggyakrabban az ujjak között, csuklón, könyökön, hónaljban, nemi szervek körül, térdek mögött és a bõrfodrok között. Speciális krémet használnak a gyógyításra, amit száraz bõrre kell rátenni, vékonyan a nyaktól lefelé mindenhol. Terhesség alatt az orvossal kell megbeszélni a gyógyítást, ekkor ugyanis a krémet nem szabad használni. Arcra nem szabad tenni a krémet. Az alsónemûket, lepedõket, a takarót és a párnahuzatot forró szappanos vízzel kell kimosni!

Levegõvel telt üregek a koponyában. Az orrba folyik a tartalmuk kis nyílásokon keresztül. Ezeknek a nyílásoknak az elzáródása az üregek gyulladásához vezethet.

Fájdalomérzés, ami 6 hónapnál tovább tart megelõzõ sérülés vagy betegség nélkül, vagy betegség jelenlétében, aminek viszont nincs nagy szerepe a fájdalom kialakulásában. A betegek gyakran számos gyógyszert kipróbálnak és sok orvost meglátogatnak megoldást keresve. A hagyományos fájdalomkezelés csak nagyon kis hatással van a fájdalomra. Gyakran szúró fájdalomként, égõ fájdalomként, vagy sajgásként van leírva a beteg által. A fájdalom jöhet és mehet, változtathatja helyzetét és kisugárzását. A fájdalom hirtelen kezdõdhet és fokozatosan, napok vagy hetek folyamán növekedhet az intenzitása. Szorongás és depresszió gyakran jelen van. Oka nem ismert. Gyógyítás: tanácsadás, biofeedback, hipnózis, néhány esetben gyógyszerek, csoportterápia.

A leggyakoribb tünetek a kisugárzó lábfájdalom és derékfájdalom. Az állapot akkor következik be, amikor az egyik csigolya elõrecsúszik a másikhoz viszonyítva. Ez idegek becsípõdéséhez vezethet az elcsúszás helyén. Leggyakrabban az utolsó ágyéki csigolya csúszik elõre a keresztcsont felett. A gyógymód mindig arra törekszik, hogy a sebészeti beavatkozást elkerüljük. Ha a sebészet mégis elkerülhetetlen, akkor laminectomiát végeznek, ami felszabadítja az idegeket a nyomás alól. Ez a mûtét fúzióval van kiegészítve, ami a csontok összenövéséhez vezet és ezáltal megakadályozza az elcsúszás megismétlõdését.  

A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek is annak ellenére, hogy csupán minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésrõl. A betegség leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de lehet a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is. Ennek alapján a stroke-nak alapvetõen két típusát különböztethetjük meg: az ún. ischaemiás – azaz vérhiányos – és a vérzéses stroke-ot.

1. Vérhiányos stroke – agyi infarktus: A stroke-nak ezt a típusát vérrög okozza, amely útját állja a véráramlásnak, így a vér nem jut el a megfelelõ agyterülethez. Az összes stroke-eset 83%-át ez a típus teszi ki. Kialakulását elõidézheti az agy egyik verõerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret, és kialakul a stroke.
2. Vérzéses stroke – agyvérzés: A stroke másik formája a vérzéses stroke, amely akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér, és vér szivárog az agyba/agyra. Az agyvérzés bekövetkezése azon emberek esetében a legvalószínûbb, akik érelmeszesedéstõl és magas vérnyomástól egyaránt szenvednek.

ld. Nystagmus.

Ez a betegség, melyet a szemlencse szerves anyagának, a krisztallinnak a homályossá válása okoz, az életkor elõrehaladtával jelentkezik. Kiváltó okai között szerepel a hosszú ideje fennálló helytelen életmód és táplálkozás. A látóideg gyengülése és meglazulása a képek elhomályosodásához és látásromláshoz vezet.

ld. Golfkönyök.

ld. Abortusz.

A vérlemezek számának alacsony szintje, ami néha rendellenes vérzéshez is vezethet. A vérlemezkék a vér alvadásánál játszanak fontos szerepet.  

ld. Hyperthyreosis.

Az összes stroke mintegy harmadát egy vagy több „ministroke" elõzi meg, melyet TIA-nak, magyarul átmeneti agyi vérellátási zavarnak nevezünk. Ezek a rohamok napokkal, hetekkel, vagy hónapokkal a stroke elõtt jelentkezhetnek. Jellemzõjük, hogy a tünetek gyorsan alakulnak ki, rendszerint néhány percig vagy pár óráig tartanak, de 24 órán belül a beteg tünetmentessé válik. Mivel a TIA ideiglenes jellegû, s a szervezet gyorsan visszaáll a rendes mûködésre, könnyen figyelmen kívül hagyják, vagy azt gondolják, hogy minden rendben van. Ez azonban nagyon veszélyes dolog, mert a kiváltó ok továbbra is fennáll, ezért gyakran egy sokkal komolyabb és súlyosabb stroke figyelmeztetõ jele lehet. Azonnali ellátásra van szükség!

A szervezet alkalmazkodása miatt a drog kezdetben alkalmazott dózisa már nem fejti ki ugyanazt a hatást, ezért a kívánt hatáshoz a drog mennyiségét emelni kell.

A Tourette szindróma egy idegrendszeri zavar, amelyet ismétlõdõ sztereotipikus mozgások vagy vokalizációk (hangok) jellemeznek, melyeket tic-nek neveznek. Az elsõ jelek a gyermekkorban jelentkeznek. A leggyakoribb tic-ek a pislogás és látás rendellenességek, grimaszolás, vállvonogatás, fej- és váll-rángatás. Talán a legdramatikusabb tic az, amikor a beteg saját magát károsítja, mint például amikor a beteg saját magát üti arcon, vagy a vokalizációk, amelyek coproláliát (obszcén szavak mondogatása), vagy echoláliát (mások szavainak ismétlése) tartalmaznak. Sokaknál viselkedési problémák lépnek fel, pl. figyelmetlenség, hyperaktivitás, impulzivitás és obszesszív-kompulzív tünetek, mint a tolakodó gondolatok, aggodalmak és ismétlõdõ viselkedések. Mivel a legtöbb tic nem okoz károsodást a legtöbb TS-es betegnek nincs szüksége gyógyszerekre a tic elnyomására. Hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre, ha a tic akadályozza a beteg napi életét. Nincs kimondottan egy gyógyszer, ami a legjobb minden TS beteg számára és egyik gyógyszer sem tünteti el teljesen a tüneteket. Szintén hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre a TS-el járó viselkedési rendellenességekre. Igaz, hogy a TS egy krónikus állapot, amely tünetei egy életen keresztül jelen lehetnek, viszont a legtöbb ember a betegség legrosszabb szakaszán tizenévesen átesik, ami folytatódhat a felnõttkorban. Ennek eredményeképp néhány beteg tünetmentes lehet vagy elhagyhatja gyógyszereit.    

ld. Hastífusz.

ld. Appendicitis acuta.

A ventrikuláris (agykamrai) sönt sebészeti beavatkozás útján keletkezik, amikor egy csövet behelyeznek az agy kamrájába. Az agyat és a gerincvelõt körülvevõ folyadékot agyi-gerincvelõi (cerebrospinális) folyadéknak hívják. Amikor fertõzés vagy más betegség következtében túl sok agyi-gerincvelõi folyadék keletkezik, söntöt helyeznek az agyba, hogy a keletkezõ magas nyomást enyhítsék.

Az 1900-as évek elején kifejlesztett módszer, amit annak idején a terhesség megállapítására használtak. Nagyon megbízhatatlan teszt volt, de értékesnek találták nagyon határozatlan általános betegségmutatóként. Ebben a folyamatban a vér alvadásgátlóval van keverve, a keveréket pedig egy vertikális csõbe szívatják, amelynek egyforma belsõ átmérõje van 200 mm hosszan. Azt a távolságot, amit a vörösvérsejtek megtesznek a csõ tetejétõl a plazmán keresztül egy óra alatt vérsejtsüllyedésnek nevezzük. Nagyon nem specifikus ez a kivizsgálás, viszont bizonyos betegségeknél, mint a temporalis arteritis és a polymyalgia rheumatica, a vérsejtsüllyedés megemelkedése a gyógyszeres kezelést kezdeményezheti még a definitív biopszia (szövettani mintavétel) elõtt. Szintén fontos lehet bizonyos betegségek lefolyásának követésében, mint a rheumatoid arthritis, temporalis arteritis, polymyalgia rheumatica és Hodgkin betegség, ahol a betegség aktivitása tükrözõdhet a vérsejtsüllyedés változó szintjében. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a vérsejtsüllyedésnek bármilyen diagnosztikai értéke lenne az akut betegeknél, ahol már tudjuk, hogy akut vagy krónikus fertõzésük vagy rákjuk van (kivéve a Hodgkin betegséget).

ld. Abortusz.

Ez egy egyedülálló nyirokcsomó, ami leggyakrabban a kulcscsont felett a bal oldalon található. Ezt a nyirokcsomót ilyen formában jelcsomónak is nevezik, mert bizonyos daganatos betegségek (pl. gyomorrák) elsõ jele is lehet. A jelcsomót, amiben metasztatikus sejteket lehet találni, Troisier csomónak is hívják.

Ez egy szerzett ismeretlen eredetû rendellenesség, ahol hiányoznak a mûködõ melanociták (pigmentsejtek). Leggyakrabban húsz éves korban jelenik meg. A leggyakrabban érintett testrészek az arc, a kézfej, a hónalj, a köldök, az anogenitális rész körüli bõr és az alsó végtagokon a sípcsont feletti bõr. Az elváltozás általában tejfehér és konvex élei vannak, változó számban és kiterjedésben lehet jelen. A vitiligo gyógyítása hosszadalmas és gyakori a betegség visszatérése.

Ma már elavult módszer a szifilisz vizsgálatára.

ld. Leptospirosis icterohaemorrhagica.

Gramm negatív baktérium, ami leggyakrabban a vékonybélben okoz felszíni, önmagát korlátozó fertõzést. A fertõzés leggyakoribb helye a vékonybélen belül a terminális ileum (krónikus ileitis terminalis). A fertõzés lefolyásának három stádiuma van: 1. noduláris 2. ödémás 3. rezolúció. Mindegyik stádium körülbelül 2 hétig tart.

Gasztrint termelõ hasnyálmirigydaganat okozza, ami súlyos, többszörös fekélyek kialakulásához vezet a gyomorban és a vékonybélben. Három fõ jellemzõje van: 1. jelentõsen megemelkedett gyomorsav-termelés 2. peptikus fekélyek 3. nem B sejtes daganat a hasnyálmirigyben vagy gyakran más helyen, amik az esetek felében rosszindulatúak és áttétek képzõdnek (leggyakrabban a májban). 40-75 éves kor között a leggyakoribb. Férfiaknál másfélszer gyakoribb mint nõknél. Tünetek: 1. hasfájás (fõleg a has felsõ része) 2. hányás, ami nem reagál a hagyományos gyógymódra 3. nyelõcsõgyulladás 4. hasmenés 5. Súlyvesztés.

Balesetek után, pontosabban törések után a zsírcseppek embolusként viselkedhetnek. Miután bekerültek a véráramba, elakadhatnak a tüdõ, agy, vagy más szervek ereiben. Az embolizáció általában lassan indul, majd 48 órával a baleset után éri el csúcsát. A nyílt törések kisebb rizikóval járnak az embolizációra, mint a zártak. A hosszúcsontok, a medence és a bordák törése nagyobb veszélyt jelent.

A máj képes az élelembõl szerzett zsírokat tárolni, majd késõbb szükségszerûen kibocsátani. Nagymennyiségû huzamos zsírfogyasztásnál a máj nagyon jelentõs mennyiségû zsírt képes visszatartani. Ha a szervezetbe huzamosabb idõn keresztül nagy mennyiségû zsírpótlók kerülnek be (pl. alkohol), vagy az anyagcsere folyamata hibás és nem képes a zsírokat felhasználni (pl. tbc), a májsejtek és így a máj elzsírosodik. Ahogy a máj elzsírosodik, a szerv ruganyossá válik, szélei lekerekednek, megnagyobbodik, tokja feszes lesz, az ujjbenyomatot megtartja és a színe sárgásrózsaszínné válik. Ha a kiváltó ok megszûnik, a máj lassan javulásnak indulhat. Ha a kiváltó ok továbbra is fennáll, a máj zsíros degenerációja idõvel májzsugorhoz (cirrhosis) vezethet.

Sûrû rendezetlen felépítésû kötõszövet, amelyben fõleg zsírsejtek találhatók. A zsírsejtek tárolják a zsírt trigliceridek formájában. Fõ szerepe az energia tárolása, emellett hõszigetelõ és védõfunkciója is van. A zsírszövetnek szerepe van a hormonháztartásban is. A következõ hormonokat bocsátja ki: leptin, rezisztin, adiponectin, angiotensin, PAI-1, IL-6, TNFalfa.

Mivelhogy a gyermekek csontjai sokkal hajlékonyabbak mint a felnõtteké, baleseteknél elõfordulhat az úgynevezett „zöldgallytörés”, ahol csak a csont egyik oldala van eltörve, míg a másik oldal csak be van hajolva. Általában a csöves csontok lassan növõ, középsõ részeit érinti.