Citymed

Lexikon

Conjunctivitis

A köt�h�rtya laza, �ttetsz�, erekkel �tsz�tt h�rtya. Ez bor�tja a szem fehérjét, és a szemhéjak bels� felsz�nét is ez béleli. Latin neve conjunctiva. A köt�h�rtya-gyullad�s, a szem köt�h�rty�j�t érint� gyullad�sos folyamatok összefoglal� neve.
El�fordul�s és okokA betegség vil�gszerte el�fordul minden korcsoportban, �jszülöttekt�l az aggasty�nokig, a kiv�lt� okok azonban v�ltoznak a különböz� betegcsoportokban. Az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség. A kiv�lt� ok alapj�n a betegséget a következ�képpen oszt�lyozhatjuk: fert�zéses eredet� - baktériumok, v�rusok, gomb�k, illetve parazit�k �ltal okozott -, nem fert�zéses jelleg�.

A fert�zéses eredet� köt�h�rtya-gyullad�st leggyakrabban baktériumok vagy v�rusok okozz�k. A sokféle baktérium közül megeml�tend� a Staphylococcus aureus, a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae. Köt�h�rtya-gyullad�st okozhatnak a szexu�lisan terjed� betegségek k�rokoz�i is, �gy a gonorrhea - régies magyar nevén kank� - k�rokoz�ja, valamint a Chlamydia nev� baktérium is, mely a többi szexu�lis �ton terjed� betegségekhez hasonl�an fert�z. Ezért a szexu�lisan akt�v személyeknél jelentkezhet, illetve olyan �jszülötteknél, akik születés közben, a fert�zött anyai szül�csatorn�n �thaladva betegszenek meg. Az ut�bbi conjunctivitis fajt�t �jszülöttkori köt�h�rtya-gyullad�snak, vagy latin néven ophthalmia neonatorumnak h�vj�k. A fejlett orsz�gokban a születéskor adott 1-1 csepp fert�tlen�t� anyaggal könnyen megel�zhet�, m�g a vil�g fejletlen részein sokakn�l okoz l�t�sk�rosod�st, ak�r vaks�got.

A m�sik leggyakoribb k�rokoz� csal�dba a v�rusok tartoznak. A v�rusos köt�h�rtya-gyullad�st sokszor k�séri enyhe fels� lég�ti hurut, illetve a fels� lég�ti hurutot, bélfert�zést okoz� v�rusok nagy része enyhe köt�h�rtya-gyullad�st is képes létrehozni. Gyakori az adenov�rusok okozta conjuntivitis, ennek egyik fajt�ja a j�rv�nyos köt�h�rtya-gyullad�s - conjunctivitis epidemica -, amely �sz elején, majd a tél végi id�szakban okoz megbetegedéseket, néh�ny évente ak�r jelent�s j�rv�nyt is. Kifejezetten fert�z� volta miatt, ez az egyetlen bejelentésre kötelezett szemgyullad�s.

J�val ritk�bb, �m ann�l veszélyesebb a Herpes simplex v�rus �ltal okozott köt�h�rtya-gyullad�s, ez komoly szemészeti szöv�dményeket vonhat maga ut�n, mint a szaruh�rtya és nem ritk�n a szem mélyebb rétegeinek (érh�rtya) gyullad�sa.

Külön meg kell eml�tenünk még a nem fert�zéses köt�h�rtya gyullad�sok között az allergi�s köt�h�rtya-gyullad�st, amely nem egészen tiszt�zott okok folyt�n egyre több embert érint vil�gszerte.

Az allergi�s köt�h�rtya-gyullad�sok egy alt�pusa a tavaszi köt�h�rtya-gyullad�s, vagy conjunctivitis vernalis, amely val�ban tavasszal és ny�ron jelentkezik, els�sorban gyerekek, legink�bb 8-16 éves fi�k betegsége. Nagyon heveny, allergiaellenes és er�s gyullad�scsökkent� szerekkel is nehezen uralhat� �llapot.

A szem sz�razs�g�b�l ad�d� köt�h�rtya-gyullad�s - conjunctivitis sicca -, amely leggyakrabban az id�sebb koroszt�lyban fordul el�, kr�nikus, igen kellemetlen, néha a l�t�sélességet is veszélyeztet� �llapot. A negyven év feletti n�k igen nagy h�nyad�n�l jelentkezhet a sz�raz szem�ség enyhébb-s�lyosabb form�ban. Ezen t�l, mindenki, aki sz�m�t�gépnél vagy vol�nn�l, esetleg telev�zi� el�tt ül, mereven néz el�re, és ezért keveset pislog, felfedezheti mag�n a betegség tüneteit - természetesen ilyenkor kezelés nem szükséges, csup�n tudatos szemfelsz�n-nedves�tés, azaz gyakoribb pislog�s.

Tünetek és diagn�zis

A köt�h�rtya-gyullad�s legjellemz�bb tünete a szem bepirosod�sa, valamint enyhébb-er�sebb v�ladékoz�s. Jellemz�, hogy a vörösség legkifejezettebben a köt�h�rty�nak a szem felsz�nér�l a szemhéjra val� �thajl�sain�l észlelhet� - az als� �thajl�s az a terület, amely akkor v�lik l�that�v�, ha als� szemhéjunkat kicsit leh�zzuk. Különösen jellemz� lehet ez allergi�s köt�h�rtya-gyullad�sn�l, amikor a szem felsz�ne viszonylag halv�ny, m�g az als� szemhéjat leh�zva az �thajl�s kimondottan gyulladt, vörös.

A vörösség mértékét befoly�solhatja a köt�h�rtya-gyullad�s k�rokoz�ja is. A j�rv�nyos köt�h�rtya-gyullad�s péld�ul j�l felismerhet� a köt�h�rtya haragos vörös sz�nér�l, a bels� szemzugban lév� félhold alak� kis köt�h�rtya-lemez is duzzadt és élénkvörös. Az adenov�rusok okozta gyullad�s - amelyek közé a j�rv�nyos forma is tartozik - t�pusosan egyoldalian kezd�dik, s a folyamat �ltal�ban még kezelés mellett is �tterjed a m�sik szemre.

A köt�h�rtya-gyullad�st k�sér� v�ladékoz�s is adhat némi t�mpontot a betegség kiv�lt� ok�t tekintve. Bakteri�lis fert�zésnél s�rg�s-zöldes, gennyes v�ladék jelentkezik, amely besz�radva a szempill�kat is összetapaszthatja. V�rusfert�zésnél b�, tiszta, vizes v�ladék figyelhet� meg, valamint er�s könnyezés. Allergi�s reakci�n�l �ttetsz�, ny�kos a v�ladék, és apr�, fonal darabra emlékeztet� h�m sodralékok is l�that�k lehetnek a köt�h�rty�n.

A köt�h�rtya-gyullad�s diagn�zisa a tünetek és a panaszok alapj�n �ltal�ban könnyen fel�ll�that�. A résl�mp�val végzett biomikroszk�pos vizsg�lat azonban mindenképpen javasolt, mert m�s - sokkal s�lyosabb - szembetegségek, f�ként kezdeti st�diumban, "csup�n r�nézésre" ut�nozhatj�k az egyszer� köt�h�rtya-gyullad�st. Visszatér�, makacs gyullad�s esetén, vagy ha a betegség szokatlan form�ban jelentkezik, javasolt bakteri�lis tenyésztést, v�rus szerol�giai vizsg�latot kérni a k�rokoz� pontos tiszt�z�s�ra.

Allergi�s köt�h�rtya-gyullad�sn�l nagyon jellegzetes a viszketés, mint vezet� panasz. Sokszor kiz�r�lag erre r�kérdezve is val�sz�n�s�teni lehet a gyullad�s eredetét.

Ha a betegnek szemsz�razs�g miatt kialakult kr�nikus köt�h�rtya-gyullad�sa van, idegentest érzést - mintha homok lenne benne -, enyhe léghuzatra is igen kifejezett reflex-könnyezést, a szem cs�p�, sz�r� f�jdalm�t panaszolja. "Olyan, mintha a szemem mindig f�radt volna, �lland�an lecsukn�m" - panaszolj�k a szemsz�razs�ggal küzd�k, meger�s�tve az orvos gyan�j�t.

Id�sebb, nehezen mozg� beteget ezek a kisebb-nagyobb kellemetlenségek hossz� ideig nem visznek orvoshoz, de életmin�ségét rontj�k - a beteg nem sz�vesen olvas, kevesebbet kézimunk�zik -, �gy érdemes id�s csal�dtagjaink hasonl� panaszait komolyan venni.

A szemsz�razs�g diagn�zis�nak fel�ll�t�s�hoz érdemes könnytermelési (Schirmer) tesztet és a könnyfilm összetételének vizsg�lat�t (BUT) is elvégezni.

Diagn�zis

A köt�h�rtyagyullad�s diagn�zisa a tünetek és a panaszok alapj�n �ltal�ban könnyen fel�ll�that�.

A résl�mp�val végzett biomikroszk�pos vizsg�lat azonban mindenképpen javasolt, mert m�s - sokkal s�lyosabb - szembetegségek f�ként kezdeti st�diumban "csup�n r�nézésre" ut�nozhatj�k az egyszer� köt�h�rtyagyullad�st. Visszatér�, makacs gyullad�s esetén, vagy ha a betegség szokatlan form�ban jelentkezik, a k�rokoz� pontos tiszt�z�s�ra javasolt bakteri�lis tenyésztést, illetve v�rus szerol�giai vizsg�latot kérni.

Allergi�s köt�h�rtyagyullad�sn�l nagyon jellegzetes a viszketés, mint vezet� panasz. Sokszor kiz�r�lag erre r�kérdezve is val�sz�n�s�teni tudja az orvos a gyullad�s eredetét.

Ha szemsz�razs�g miatt kialakult kr�nikus köt�h�rtyagyullad�s esetében idegentest érzést - mintha homok lenne benne -, enyhe léghuzatra is igen kifejezett reflex-könnyezést, a szemcs�p�, sz�r� f�jdalm�t érezheti a beteg. "Olyan, mintha a szemem mindig f�radt volna, �lland�an lecsukn�m" - panaszolj�k a szemsz�razs�ggal küzd�k, meger�s�tve az orvos gyan�j�t.

Az id�sebb, nehezen mozg� beteget ezek a kisebb-nagyobb kellemetlenségek hossz� ideig nem viszik orvoshoz, de életmin�ségét rontj�k - a beteg nem sz�vesen olvas, kevesebbet kézimunk�zik -, �gy érdemes id�s csal�dtagjaink hasonl� panaszait komolyan venni.

A szemsz�razs�got ellen�rizend� a diagn�zishoz érdemes a könnytermelési (Schirmer) tesztet, és a könnyfilm összetételének vizsg�lat�t (BUT) is elvégezni.

Megel�zés, hasznos tudnival�k

A fert�zéses eredet� köt�h�rtya-gyullad�sok �ltal�ban cseppfert�zéssel, személyes kontaktussal terjednek. Megel�zésükben seg�thet a j�zanul értelmezett személyes higiéné. �rdekes kérdés, vajon a népbetegséggé v�lt allergi�s köt�h�rtya-gyullad�s megel�zésében mi volna célravezet�. Paradox helyzet, de egyre ink�bb �gy fest, az allergi�s megbetegedések sz�m�nak növekedéséhez éppen az agyonsteriliz�lt környezet j�rul hozz�. A csecsem�k, kisdedek növekedésük idején nem tal�lkoznak kell� sz�m� k�rokoz�val, ezért kés�bb sok �j anyagra t�lzott - allergi�s - reakci�val v�laszolhat a szervezetük. Ezért éppen egy kevésbé antibakteri�lis környezet kialak�t�sa vezethetne vissza az "arany közép�tra".

Kezelés, k�rlefoly�s

Egyszer�, heveny, gennyes köt�h�rtya-gyullad�s esetében �ltal�ban nincs szükség a k�rokoz� pontos meg�llap�t�s�ra, széles spektrum� antibiotikum szemcsepp a lehetséges k�rokoz�k szinte mindegyikét elpuszt�tja. V�rusos köt�h�rtya-gyullad�sn�l is érdemes lehet enyhe antibiotikum szemcsepp adagol�sa - elh�z�d� esetben -, természetesen nem oki kezelésként, hanem kiz�r�lag a bakteri�lis felülfert�z�dés megel�zésére. Erre j� példa a j�rv�nyos köt�h�rtya-gyullad�s, amely 10-12 napig is eltarthat, és mivel a szaruh�rtya felületes gyullad�s�t is maga ut�n vonja, javasolt antibiotikum szemcseppel kezelni a p�cienst a betegség akut szakasz�ban.

Az allergi�s conjunctivitis kezelésére m�r sokféle, igen j� min�ség� szemcsepp kaphat�. Nagyok az egyéni különbségek, némelyik csepp az egyik betegnél remekül bev�lik, m�g a m�sikn�l csak a harmadik, negyedik szünteti meg teljesen a panaszokat. El�fordul, hogy a kezelés els� néh�ny hete a pr�b�lgat�s id�szaka, m�g beteg és orvosa közösen megtal�lj�k azt a szert, amelyet a p�ciens a teljes "szezon" alatt haszn�lni tud. Ugyanakkor a különböz� hat�anyag� cseppek kombin�ci�ban is alkalmazhat�k, illetve, péld�ul pollenallergi�n�l ma m�r megel�z� kezelésre is van lehet�ség, amelyet az akut id�szakban a tüneteket enyh�t� szerekkel lehet kiegész�teni. �rdemes a szemet a tünetek jelentkezésekor azonnal tiszta v�zzel lemosni. �gy j�l el lehet t�vol�tani a szemhéjszélen és a szempill�kon megtapad� polleneket, sz�rsz�l-részeket, s ezzel a k�nz� tünetek gy�gyszeres kezelés nélkül is enyhülnek.

A conjunctivitis sicca kezelésében a szem nedves�tése, valamint a nem megfelel� összetétel� könnyfilm hi�nyz� f�zis�nak p�tl�sa a legfontosabb. Szerencsére m�r Magyarorsz�gon is kit�n� m�könnyek és m�könny alap� zselék vannak forgalomban.

A köt�h�rtya-gyullad�sok nagy része önkorl�toz� folyamat. Ez annyit jelent, hogy a betegség többnyire, b�r hosszabb id� alatt, mint orvosi seg�tséggel, de minden kezelés nélkül, mag�t�l is meggy�gyul. Vannak természetesen kivételek. A m�r eml�tett j�rv�nyos köt�h�rtya-gyullad�s a szaruh�rtya felületes rétegeit is megbeteg�tve, hagyhat h�tra finom hegeket, amelyeket megfelel�, gyullad�scsökkent� (szteroid tartalm�) cseppel lehet elmulasztani.

« vissza

keres�s

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›
A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol
Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Mennyire tetszenek �nnek a meg�jult Citymed oldalak? nagyon tetszik j� k�zepes gyenge haszn�lhatatlan

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol