Citymed

Lexikon

Rubeola

m�snéven: r�zsah�ml�

A rubeola egy jellegzetesen enyhe, gyermekkori kiütéses betegség, amelyet a rubeolav�rus okoz. Különös jelent�ségét a v�rand�s n�k megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakasz�ban történ� fert�zés s�lyos magzati k�rosod�st okoz.

El�fordul�s

A rubeola 1973 �ta tartozik a bejelentésre kötelezett fert�zések közé, de a megbetegedések éves el�fordul�sa a véd�olt�s �ltal�nos bevezetése el�tt jelent�s ingadoz�st mutatott. A j�rv�nymentes években négyezer és ötvenezer közé tehet� volt a rubeol�s megbetegedések sz�ma, m�g j�rv�ny esetén a fert�zés el�fordul�sa a sz�zötvenezret is elérte.
A betegség szezon�lis el�fordul�sa igen jellegzetes: a legtöbb eset a m�rciust�l m�jusig tart� id�szakban fordult el�, ez az éves el�fordul�s 50-60%-�t ölelte fel.
A rubeola t�pusos gyermekbetegség: az esetek 90%-�ban 15 éves kor alatt jelentkezik, a fert�zések 60%-a az �vod�s és kisiskol�s kor� gyermekeknél zajlik le. A korspecifikus megbetegedés különösen magas a fogékony 3-5 évesek között.
A véd�olt�s (MMR) bevezetése �ta a rubeola igen ritka fert�zéssé v�lt, 2003-ban péld�ul összesen 47 esetet regisztr�ltak, kongenit�lis rubeola szindr�ma pedig évek �ta nem fordult el� Magyarorsz�gon, m�g ugyanez a környez� orsz�gokr�l t�volr�l sem mondhat� el.

Okok

A rubeolav�rus cseppfert�zéssel, közvetlen érintkezéssel, ritk�bban a beteg v�ladék�val frissen szennyezett t�rgyak révén terjed, és az egyetlen fert�z�forr�s az ember. A fogékonys�g a rubeola ir�nt �ltal�nos, de az esetek dönt� többségében a hat�sos fert�zés kialakul�s�hoz nem elég a "fut�" kontaktus (Szignifik�ns, azaz v�rhat�an fert�zést okoz� érintkezésnek sz�m�t a z�rt légtérben, pl. szob�ban öt percet meghalad� együttlét vagy közvetlen érintkezés).

A v�rus a fels� légutak ny�lkah�rty�j�n és a nyaki nyirokcsom�kban szaporodik, ezért a fert�zés kezdetén ezek érintettsége észlelhet�. A fert�zésre a szervezet védekezési reakci�val v�laszol, és ellenanyagot termel; az ellenanyagok megjelenése a kiütés kialakul�s�val p�rhuzamos.

A v�rus különleges képessége, hogy �tjut a méhlepényen. A magzat fokozottan érzékeny a fert�zésekre, hiszen szervezete a 20. hét el�tt nem termel ellenanyagot, és a gyorsan oszt�d� sejtek sokkal fogékonyabbak a v�rusok megtelepedésére és szaporod�s�ra. Mégis, a terhességek csak 1/3 részében fert�z�dik a magzat is, az esetek kétharmad részében kiz�r�lag a méhlepény érintett. A magzati fert�zéskor a v�rus elszaporodik a szervekben, a sejtek v�rushordoz�v� v�lnak, aminek következtében az embri� fejl�dése jelent�sen lelassul. Születése ut�n az �jszülött hossz� ideig fert�zhet, mert szervezetéb�l v�rus ürül.

A lappang�si id� 14-21 nap, de a rubeol�s beteg fert�z�képessége a kiütések megjelenése el�tt 5 nappal kezd�dik és a kiütések megjelenése ut�n mindössze 5 napig tart. Kivételt képeznek a rubeol�s fert�zéssel vil�gra jött �jszülöttek, akik h�napokig ür�thetik a v�rust, ezért nagyon fontos az oltatlan gyermekekt�l és a v�rand�s n�kt�l val� t�voltart�suk.

Tünetek, k�rlefoly�s

A kiütések megjelenése el�tt 1-5 nappal enyhe, �n. prodrom�lis - azaz bevezet� - tünetek jelentkezhetnek, mint a gyengeség, a fejf�j�s és a h�emelkedés. A prodr�ma gyermekeknél ritk�n fordul el�, de a feln�tteknél igen gyakori. A fül mögötti, a nyaki és a tark�t�ji nyirokcsom�k megnagyobbod�sa �ltal�nos jellemz�je a rubeola bevezet� tüneteinek, ez a kiütések megjelenése el�tt 4-10 nappal észlelhet�.
A kiütések kicsiny, r�zsasz�n� foltok, amelyek megjelenése az arcon kezd�dik, és gyorsan terjednek a törzsre és a végtagokra. A törzsön összefolyhatnak, de a 3. nap végére leggyakrabban teljesen elt�nnek. A sz�j ny�lkah�rty�j�n vagy a l�gy sz�jpadon hasonl� foltok jelenhetnek meg, de h�rom napn�l tov�bb ezek sem maradnak.

A feln�ttek rubeol�s megbetegedése a gyermekekéhez képest s�lyosabb. A prodrom�lis tünetek kifejezettebbek, gyakori a fels� lég�ti hurut, a magas l�z, az elesettség. A szem köt�h�rty�j�nak érintettsége miatt fénykerülés észlelhet�. F�leg n�knél fordul el� az �zületek hosszantart� f�jdalma, gyullad�sa. A legkomolyabb következményei a gyermekkor�akn�l egy nagys�grenddel gyakrabban jelentkez� rubeola encephalitisnek van, melynek jelent�s hal�loz�sa és kés�i következményei lehetnek.

A magzati k�rosod�s mértéke a megbetegedés id�pontj�t�l függ, a legnagyobb veszélyt az els� trimeszterben bekövetkezett fert�zés jelenti. A terhesség els� h�napj�ban fert�zött any�k magzatai 50%-ban, a m�sodik h�napban fert�zöttek 20%-ban, a harmadik h�napban fert�zött magzatok pedig 4%-ban érintettek.

A magzat - amennyiben t�léli a fert�zést - s�lyos k�rosod�st szenved. A fejl�dési rendellenességeket congenitalis- veleszületett - rubeola szindr�maként (CRS) ismerjük. A komplett CRS tünetei közé tartozik a veleszületett sz�vbetegség, a teljes vagy részleges vaks�g, a kétoldali süketség, a növekedés elmarad�sa. A központi idegrendszer érintettsége �ltal�nosabb, a szellemi visszamaradotts�g a közepest�l a s�lyos fokig v�ltozhat. Az egyens�lyi - és mozg�szavarok m�r �vod�skorban észlelhet�k, iskol�skorban pedig megjelennek a pszichi�triai rendellenességek és a magatart�szavarok.

Diagn�zis

A kiz�r�lag klinikai alapon történ� diagn�zis szinte lehetetlen. A klasszikus tünetek szinte soha nem fordulnak el� együttesen. Gyakori az at�pusos tünetek megjelenése, és tov�bbi nehézséget okoz az allergi�s kiütések rubeol�hoz val� hasonlatoss�ga.

A biztos diagn�zist v�ruslaborat�riumi m�dszerek seg�tségével lehet és kell fel�ll�tani, mert j�rv�nyügyi szempontb�l fontos tiszt�zni minden gyan�s esetet a magzati k�rosod�s elkerülésére.

A v�russzerol�gia a fert�zés hat�s�ra a szervezetben lezajl� immunol�giai v�ltoz�sokat mutatja ki. Haszn�lata egyszer� és megb�zhat�, ezért rutinszer�en alkalmazz�k. A gyors diagn�zis különösen fontos akkor, ha a kiütéses betegség v�rand�s n�n vagy környezetében jelenik meg.

Kezelés

A rubeola az esetek dönt� többségében enyhe, mag�t�l gy�gyul� betegség, amely speci�lis kezelést nem igényel.

V�rand�s n�knél, ha a rubeol�t a terhesség els� 3-4. h�napj�ig diagnosztiz�lj�k, t�jékoztatni kell az illet�t arr�l, hogy magzata fert�z�dhetett, �m a terhesség megszak�t�s�r�l neki kell döntenie. A veleszületett rubeola szindr�m�nak sincs speci�lis ter�pi�ja, de a rendellenességek egy része reag�lhat gy�gyszeres kezelésre, vagy korrig�lhat� sebészi �ton.

Megel�zés, hasznos tudnival�k

A gyeng�tett, él� k�rokoz�t tartalmaz� olt�anyag m�r 1969-t�l létezik, de Magyarorsz�gon csak 1989-ben kezd�dött el a rubeola elleni véd�olt�s alkalmaz�sa. 1989 és 1991 között az akkor 15 éven aluli összes gyermeket beoltott�k, amelynek következtében a CRS diagn�zisa szinte teljesen elt�nt. A véd�olt�s - az MMR - a kanyar� és a mumpsz elleni hat�anyaggal együtt kerül bead�sra, és él�, legyeng�tett rubeolav�rust tartalmaz.

A hazai gyakorlat szerint véd�olt�st kell adni a 15 h�napos kort betöltött gyermekeknek, emlékeztet� olt�st a 11 évesek kapnak. Az 1978 el�tt született n�knek, akiknek rubeolafert�zése nem bizony�that�, a tervezett terhesség el�tt legal�bb h�rom h�nappal MMR-olt�s javasolt.

Az olt�s ellenjavallatai közé tartozik a heveny megbetegedés és a fert�z� betegség l�badoz�si peri�dus�ban tervezett olt�s. Különösen ellenjavallt k�rosodott immunrendszer, illetve immungyeng�t� kezelés esetén. A HIV fert�zés nem képez ellenjavallatot. Feln�tt n�k az MMR-olt�s ut�n h�rom h�napig �vakodjanak a teherbeesést�l, amennyiben azonban kiderül, hogy az olt�s idején a terhesség m�r fenn�llt, ez nem indoka a terhesség-megszak�t�snak.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol