Citymed orvosi portál

Az ugató köhögéssel járó felsõlégúti betegségek csoportját kruppnak nevezzük. A szó (croup) varjúkárogást jelent, de ezt a kifejezést használták a gégenyálhártya jelölésére. A torokgyíkhoz (diftéria) hasonló tünetekkel jelentkezõ betegségek összefoglaló neve pseudocroup (álhártya), de a hétköznapi gyakorlatban csak krupposnak nevezik az ilyen beteget. A napközben teljesen egészségesnek tûnõ gyermek az éjszakai, kora hajnali órákban nehezített, húzó belégzésre ébred, köhögése kutyaugatásszerû. Láza nincs, vagy csak kis hõemelkedése van. A köhögés fokozódik, enyhébb esetben a nappali órákra magától enyhül, majd néhány nap múlva megszûnik, de súlyos esetben akár meg is fulladhat a kis beteg. Általában fél és ötéves kor között jelentkezik, leginkább õsztõl tavaszig, a hurutos idõszakban. Okát pontosan nem tudjuk, de feltételezhetõ a vírusos eredet, az allergiás hajlam szerepe, konkrét allergént viszont az esetek nagy részében nem lehet kimutatni. A panaszt a gégében, a hangszalag alatti terület nyálkahártyaduzzanata okozza, súlyossága is ennek mértékétõl függ. Legegyszerûbb és leghatásosabb házi kezelés az ablak kinyitása, hideg, párás levegõ belélegzése. (A meleg pára gõzölés kifejezetten ronthat a tüneteken!) Ezt alkalmazzuk addig, amíg megérkezik az orvos, aki eldönti, hogy elegendõ-e az otthoni kezelés, vagy olyan súlyos az állapot, hogy injekcióra, majd kórházi kezelésre szorul a beteg. Egyesekben a kruppos tünetek ismételten jelentkeznek, de ötéves kor után már igen ritkán. Megelõzni nemigen lehet, bár próbáltak már rendszeresen adni allergiaellenes szereket, hatásuk elég kétséges. Ismétlõdõ esetekben érdemes gégészeti vizsgálatot végeztetni, hogy kiderüljön, nincs-e valamilyen anatómiai alapja a visszatérõ tüneteknek.