Citymed

Lexikon

Varicella (b�r�nyhiml�)

Rövid le�r�s(m�snéven: varicella)
A b�r�nyhiml� (varicella) fert�z�, cseppfert�zéssel terjed�, piros, viszket�, h�lyagos pattan�sokat és l�zat okoz�, v�rusos megbetegedés. Rendk�vül fert�z� volta miatt szinte mindenki m�r gyermekként tal�lkozik vele. A b�r�nyhiml�n �tesettek �ltal�ban egy életre védetté v�lnak. Lehetséges azonban m�sodik fert�zés is, ha az els� net�n nagyon kor�n vagy csak nagyon enyhe form�ban zajlott le. A gerincvel� mells� szarv�b�l kilép� idegek idegvégz�déseinél megb�j� v�rusok évekkel kés�bb is okozhatnak betegséget feln�ttkori övsömör form�j�ban.
A b�r�nyhiml� �ltal�ban spont�n és j�l gy�gyul, de szöv�dmények minden életkorban el�fordulnak, gyakrabban feln�ttekben. Véd�olt�ssal megel�zhet�.

El�fordul�s

A gyermekek többsége, mintegy h�romnegyede - leggyakrabban 3 és 10 éves kor között -, de legkés�bb 15 éves kor�ig �tesik a b�r�nyhiml�n.
A csecsem�kori és feln�ttkori varicella ritka, de el�fordul. �jszülöttek ritk�n betegszenek meg, mivel - amennyiben édesanyjuk m�r immunit�st szerzett - az anyatej révén védettek.
A feln�ttek mintegy 5%-a fogékony b�r�nyhiml�re.

Okok

A betegség k�rokoz�ja a varicella zoster v�rus. A fert�zés cseppfert�zéssel, a b�r�nyhiml�s beteggel val� közvetlen érintkezéssel, illetve testnedvei �tj�n terjed. A még nem védett személy övsömörös embert�l is elkaphatja a fert�zést közvetlen b�rkontaktus �tj�n. Övsömörös betegt�l teh�t el lehet kapni a b�r�nyhiml�t, de b�r�nyhiml�st�l senki nem kap övsömört, mert ez a betegség a bennünk lappang� varicella-zoster v�rus reaktiv�ci�ja miatt jöhet létre, nem közvetlenül fert�zés következménye.

Tünetek, k�rlefoly�s

A betegség nagyon rag�lyos, �gy különösen z�rt gyerekközösségben hamar elterjed a fert�zés. A lappang�si id� 14-21 nap, azaz a fert�zést követ�en két-h�rom héten belül biztosan jelentkeznek a tünetek. Az els� himl�s h�lyagok megjelenése el�tt 1-2 nappal a beteg m�r fert�z, és ez a h�lyagokat felv�lt� pörkök leeséséig tart.
A fert�zöttek 90 sz�zalék�n mutatkoznak meg a tipikus tünetek.
A kis piros, nagyon viszket� pattan�sok el�ször az arcon, a hajas fejb�rön, a törzsön, a hason szoktak kiütni, majd az egész testet elbor�thatj�k. A h�lyagok a sz�j-ny�lkah�rty�n is megjelenhetnek, ez okozhatja a beteg gyerek étv�gytalans�g�t.
Majd a gombost�fejnyi, b�rb�l kicsit kiemelked� pattan�sok v�ztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit beh�z�dik. Ekkor a kiütések m�r félreismerhetetlenül b�r�nyhiml�re vallanak. A h�lyagok bennéke lassan zavaross� v�lik, kés�bb pedig barn�s-fekete pörkök fedik, melyek egy-két hét alatt nyom nélkül leesnek.
A b�r�nyhiml� �ltal�ban az els� héten l�zzal j�r. Ha a beteg nem vakarja el a pattan�sokat, akkor a gy�gyul�s �ltal�ban zavartalan.
A gyermekkori b�r�nyhiml� a legtöbb esetben mag�t�l meggy�gyul�, j�indulat� betegség, b�r minden életkorban - ritk�n - s�lyos szöv�dmények is el�fordulhatnak. Nagyon s�lyos, végzetes lehet a b�r�nyhiml� az immunszuprim�lt (legyengült immunrendszer�) személyeknél. Gyermekkorban leggyakoribb szöv�dmény a h�lyagok m�sodlagos fert�z�dése miatt kialakul� b�r- és l�gyrész fert�zés (cellulitis és impetigo, azaz �tvar). Ritka szöv�dmény a tüd�gyullad�s, a m�jgyullad�s.
Szintén (nagyon) ritka az egyébként �ltal�ban j�l gy�gyul�, a kisagyat érint� (cerebellitis), vagy a j�val ritk�bb, �m igen s�lyos lefoly�s�, nagyagyra terjed� agyvel�gyullad�s és a Reye-szindr�ma, melyben agyvel�gyullad�s és a m�j heveny elzs�rosod�sa alakul ki. Veszélyét az aszpirin, illetve a szalicil�t-sz�rmazékok növelik.
A betegség ut�n a v�rus a szervezetben marad, aktiv�l�d�sa esetén övsömört (herpes-zoster) okoz.
Fokozott veszélynek vannak kitéve a b�r�nyhiml�n gyermekkorukban még �t nem esett, egyébként egészséges feln�ttek, akik kr�nikus betegségben szenvednek, immunszupressz�ns kezelés vagy betegség miatt immunhi�nyos �llapotban vannak, vagy v�rand�s édesany�k, valamint magzataik és �jszülötteik.
A v�rand�ss�g els� h�rom h�napj�ban - a magzat szerveinek kifejl�dése idején - bekövetkez� fert�zésnek potenci�lisan magzatk�ros�t� hat�sa lehet. A harmadik h�napt�l �tvészelt anyai b�r�nyhiml� magzati kock�zata m�r csekély, anyai kock�zata azonban nagy. A terhesség alatti b�r�nyhiml� a magzatban ritk�n el�fordul�, �n. kongenit�lis varicella-szindr�m�t okozhat. Az anyai szervezet méhen belül �télt varicella-fert�zése ut�n a gyermek m�r nem feltétlenül lesz b�r�nyhiml�s. Az ilyen gyerekek kisgyermekkorban övsömörben betegedhetnek meg. Ha a kismama a szülés el�tti 5 napon belül betegszik meg b�r�nyhiml�ben, az �jszülöttnél megfelel� ell�t�s nélkül (születéskor specifikus immunglobulin, b�r�nyhiml� esetén antivir�lis kezelés) s�lyos lefoly�s�, �n. progressz�v varicella fordulhat el�, melynek hal�loz�sa kezelés nélkül 20%.

Diagn�zis

A jellegzetes himl�s, h�lyagos pattan�sok, valamint azok megjelenése alapj�n a diagn�zis egyértelm�. Ellenkez� esetben a védettség tiszt�z�s�ra varicella-antigén kimutat�s�val a vérb�l eldönthet�, hogy a szervezetben lezajlott-e a fert�zés.

Kezelés

A betegség els� hetében, addig, am�g a beteg l�zas, illetve am�g �j h�lyagok jelennek meg, �gynyugalomra van szükség. A kiütés sz�razon kezelend�, ha viszket a gyermek teste, hint�porozzuk be. A körmöket le kell v�gni és gondosan tiszt�n tartani, nehogy a kiütések elfert�z�djenek. Szöv�dmény esetén a gyermekorvos utas�t�sa esetén kell elj�rni.
Van lehet�ség v�rusellenes (antivir�lis) kezelésre, aciklovir tartalm� szerrel, mely a fert�zés els� 24-48 �r�j�n belül adva lényeges rövid�theti a lefoly�st. Azon betegeknél, - pl. b�rmilyen okb�l sérült immunit�s� (immunszupressz�lt) személyeknél, illetve az anyatejjel védelmet nem kap�, fiatal csecsem�knél, - ahol a betegség lefoly�sa s�lyosra fordulhat, mindenképpen szükséges (gy�gyszeres) antivir�lis kezelést alkalmazni.

Megel�zés

A betegség véd�olt�ssal megel�zhet�. A vakcina szövetkult�r�n szapor�tott, él�, gyeng�tett (attenu�lt) v�rust tartalmaz. Magyarorsz�gon 1998-ban törzskönyvezték, mindenkinek hozz�férhet�, de nem tartozik a kötelez� véd�olt�sokhoz. Az egészséges emberek véd�olt�s�val kapcsolatban még nincs kialakult, egységes �ll�spont.
A veszélyeztetettek sz�m�ra az olt�s feltétlenül javasolt. Az emberek �ltal�ban tudj�k, hogy �testek-e a betegségen, de ha védett embernek adj�k be az olt�st, akkor ebb�l semmilyen h�tr�nya nem sz�rmazik, legfeljebb meglév� immunit�sa er�södik.
Ellenjavallt az olt�s akut, l�zas betegség, terhesség alatt, neomycin-allergia, alacsony (1.5 G/l) abszol�t lymphocyta sz�m vagy a cellul�ris immunit�s egyéb problémai esetén. Mellékhat�saként enyhe helyi b�rjelenségek, l�z jelentkezhetnek.

Hasznos tudnival�k

Nem ritka eset, amikor az �jszülött a testvérét�l kapja el élete els� heteiben a b�r�nyhiml�t. Ilyenkor a v�rhat� varicella mindenképpen kisebb kock�zat�, mint a méhen belül szerzett. A betegség lefoly�sa szempontj�b�l kedvez�, ha az édesanya védett és tud szoptatni.
Minél fiatalabb életkorban esik �t a csecsem� vagy gyermek a b�r�nyhiml�n, ann�l hamarabb sz�nik meg a v�russal szembeni védettség. Következménye lehet a v�rus �jraéledése a szervezetben és az övsömör kialakul�sa.
A lappang�si id�szak elején, vagyis a fert�z� személlyel val� tal�lkoz�st követ� 10-11. napig a leend� beteg még nem fert�z, ez ut�n azonban m�r lehet�leg tartsuk t�vol olyan személyekt�l, akiket veszélyeztethet a b�r�nyhiml�.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol