Citymed

Lexikon

Hyperthyreosis

Laborat�riumi eltérés vagy betegség? Ha betegség, akkor a t�lm�ködés ok vagy csak tünet?
Pajzsmirigy-t�lm�ködésr�l akkor beszélünk, amikor valamelyik pajzsmirigy-hormon szintje a vérben a norm�lis tartom�nyn�l magasabb avagy a pajzsmirigyet szab�lyoz� agyalapi mirigy TSH nev� hormonja a norm�lisn�l alacsonyabb. Ez a laborat�riumi eltérés sok esetben nem jelent tényleges betegséget.
Betegségr�l akkor beszélhetünk, amikor a szervezet igényeinél több a vérben kering� pajzsmirigy-hormonok szintje. Ebben az esetben sem mindegy, hogy a pajzsmirigy-t�lm�ködés maga a betegség vagy ez csak tünet.
Az esetek jelent�s részében az alc�mben feltett kérdés egyértem�en megv�laszolhat�, de nem egyszer a specialist�k sz�m�ra is az egyik, hanem a legnehezebb problém�t jelenti a pajzsmirigy-betegségek kivizsg�l�sa sor�n. Bizonyos esetekben egyetlen vizsg�lat nem is elegend� a kérdés eldöntéséhez.

Laborat�riumi eltérés betegség nélkül
Tiszt�ban kell lenni azzal, hogy a pajzsmirigy alapfunkci�j�n�l fogva nagyon érzékeny a szervezetet ér� behat�sokra, legyen az egy évszak-v�ltoz�s, egy csal�di tragédia, n�knél a mentru�ci�s ciklus okozta stressz-hat�s. Alkatilag labilisabb embereknél vagy a szervezetet fokozottabban igénybevev� �llapotokban el�fordulhat, hogy a megb�zhat�nak tekintett hormon-meghat�rozosok is mutathatnak egészséges embereknél k�ros értéket.
Ennek el�rebocs�t�s�val néh�ny gyakori péld�t eml�tünk arra, amikor a hormon-meghat�roz�s nem tekinthet� megb�zhat�nak.

Korszer�tlen meghat�roz�sok
Az össz-tiroxin ("T4" vagy "tot�l-T4" vagy "össz-T4") meghat�roz�s egyre ink�bb kiszorul a gyakorlatb�l. Ennek magyar�zata, hogy ak�r a norm�l fels� értéknél is 50%-kal magasabb értéket mutathat egészséges pajzsmirigy� emberekben. Ennek f� oka, hogy a vérben lév� pajzsmirigy-köt� fehérje szintjének emelkedése (ami nem betegség), megtéveszt� m�don emelheti a meghat�roz�s sor�n az össz-tiroxin értéket. A pajzsmirigy-köt� fehérjének szintjét leggyakrabban el�fordul� helyzetben a steroid-tartalm� hormon-kész�tmények (leggyakrabban fogamz�sg�tl� tablett�k) haszn�lata és maga a terhesség emeli meg. Manaps�g az össz-T4 meghat�roz�st m�r haz�nkban is elavultnak kell tekinteni, mert a szabad-T4 ("FT4") megghat�roz�s kiszor�totta. Ut�bbi meghat�roz�s�ra minden pajzsmirigy-betegekkel foglalkoz� rendelésen lehet�ség kell legyen.
Az össz-trij�dtironin ("T3" vagy "tot�l-T3" vagy "össz-T3") meghat�roz�sr�l hasonl� mondhat� el mint az össz-tiroxin meghat�roz�sr�l. A gyakorlatban azonban ez j�val ritk�bban okoz problém�t, mert a betegek több mint 90%-�n�l a szabad-T4 meghat�roz�s révén tökéletesen lehet a pajzsmirigy-t�lm�ködést diagnosztiz�lni illetve a betegeség kezelése sor�n a gy�gyszeres kezelést meghat�rozni. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet a szabad-T3 ("FT3") vizsg�lat�ra.

Alacsony TSH-érték
A manaps�g a pajzsmirigy-m�ködés sz�r�vizsg�lat�ra is haszn�lt TSH-meghat�roz�s a leggyakrabban meghat�rozott pajzsmirigy funkci�s vizsg�latt� v�lt. Pajzsmirigy m�ködési eltérés gyan�ja esetén végzett norm�lis TSH-érték ugyanis a gyakorlatban egyet jelent azzal, hogy a gyan�t elvethetjük, a pajzsmirigy-m�ködése norm�lis. A ford�tottja azonban nem igaz: azaz a k�ros TSH-érték nem jelent feltétlenül pajzsmirigy m�ködési rendellenességet. A norm�lisn�l magasabb TSH-érték majdnem minden esetben csökkent pajzsmirigy-m�ködésre utal, ugyanakkor a norm�lis értékhat�rn�l alacsonyabb TSH-szint nem ritk�n pajzsmirigy szempontb�l egészséges emberben is észlelhet�. Ez �ltal�ban a 0,1-0,3 (0,1-0,5) mIU/l-s tartom�nyra igaz. Ilyenkor �ltal�ban a pajzsmirigy-hormonszintek a norm�lis tartom�nyban vannak. A kés�bbi ellen�rzéseknél pedig nem ritk�n a TSH-szint is normaliz�l�dik és kés�bb sem alakul ki pajzsmirigy m�ködési rendellenesség a betegnél. Val�sz�n�leg a TSH-meghat�roz�s t�lérzékenységér�l van sz�. Nem szabad ugyanakkor figyelmen k�vül hagyni, hogy a pajzsmirigy megnagyobbod�sa sokszor �ll az ilyen eltérés h�tterében: a nagyobb pajzsmirigy-sejttömeg relat�v pajzsmirigy-hormon-t�ls�lyt idéz el�, és következményesen v�lik a norm�lisn�l alacsonyabb� a TSH-szint.
A terhesség els� h�napjaiban nagyon gyakran tal�lkozzunk ezzel a helyzettel.

Terhesség és pajzsmirigy-hormon szint eltérés betegség nélkül
A terhesség id�szak�ban nagyon gyakori, pajzsmirigy-betegség nélkül el�fordul� helyzet, hogy a megb�zhat�, korszer�nek tarthat� szabad-pajzsmirigy-hormon-szintek (szabad-T4 és szabad-T3) a norm�l fels� hat�ra fölé emelkednek. A méhlepény �ltal termelt, a terhesség megtart�s�ban alapvet� fontoss�g� emberi koriogonadotrop (human choriogonadtotrop hormon azaz hCG) ugyanis a pajzsmirigyre is stimul�l� hat�st gyakorol, mert nagyon hasonl� a kémiai szerkezete a TSH-éhoz. Amennyiben a szabad-T4 érték a norm�l fels� hat�r�t 20%-kal nem haladja meg, nem beszélhetünk pajzsmirigy-t�lm�ködésr�l, hanem maga az élettani �llapot idézi el� ezt az eltérést. Mivel a vérben kering� szabad-T4 és szabad-T3 mennyiség megemelkedik, ezért következményesen a TSH-szint pedig lecsökken. Mivel a laborat�riumok �ltal megadott norm�l tartom�ny nem terhes �llapotra van megadva, �gy sajnos nagyon gyakran kelt teljesen felesleges aggodalmat a kismam�ban, és a pajzsmirigy betegségeiben kevéssé j�rtas kollég�kban ez az �rtalmatlan eltérés. Természetesen kétség esetén pajzsmirigy-szakemberhez kell fordulni.

PAJZSMIRIGY-T�LM�KÖD�S MINT TÜNET

A pajzsmirigy különféle gyullad�sos betegségei esetén észlelhet� nagyon gyakran ez a helyzet. Ebben az esetben a gyullad�s �ltal okozott sejtk�ros�t�s révén a pajzsmirigy-sejtekben t�rolt, kész pajzsmirigy-hormonok �ramlanak ki a pajzsmirigyb�l a vérbe. Itt nem arr�l van teh�t sz�, hogy a sejtek termelnek sok hormont, hanem egy passz�v folyamatr�l. Ennek felismerése azért fontos, mert ha ebben az esetben pajzsmirigy-hormontermelést g�tl� gy�gyszer kap a beteg, az egyrészt nem az okot szünteti meg, m�srészr�l nagyon könnyen és gyorsan pajzsmirigy-alulm�ködést idézhetünk el� ez�ltal. A gyullad�s okozta passz�v hormon-ki�raml�s ellen ugyanis a szervezet maga is védekezik, és ha semmilyen gy�gyszert sem kap a beteg, akkor is gyakran fellép �tmeneti csökkent pajzsmirigy-t�lm�ködés az�ltal, hogy a szervezet �tmenetileg t�lreag�lja a passz�v hormon-ki�raml�s �ltal okozott pajzsmirigy-t�lm�ködést.
A gyakorlatban két t�pus� pajzsmirigy-gyullad�s esetén sz�molhatunk ezzel a passz�v hormon-többlettel. Az egyik az esetek nagy részében hirtelen kezd�d�, a pajzsmirigy kemény, f�jdalmas megnagyobbod�s�val, l�zzal, magas vérsejt-süllyedéssel j�r� szubakut pajzsmirigy-gyullad�s esetében. Itt a betegség kezdeti f�zis�ban jelentkezik a t�lm�ködés, melynek kezelése az esetek jelent�s részében nem indokolt, mert az er�teljes gyullad�scsökkent� kezelés mellett a t�lm�ködés spont�n gy�gyul�sa minden esetben bekövetkezik.
A m�sik a meglehet�sen gyakori kr�nikus pajzsmirigy-gyullad�s egyes eseteiben. Ez az esetek t�lnyom� többségében anélkül �ll fenn, hogy b�rmilyen panaszt okozna a betegnek, m�s esetekben a pajzsmirigy alulm�ködését idézi el�. Ritk�n pedig akt�v és nyugv� peri�dusok v�ltakoznak a betegeknél. Az akt�v peri�dusban a sejtk�ros�t�s �ltal következik be a t�lm�ködés. Ennek a leggyakoribb form�ja a szülés ut�ni els� hat h�napban a n�k 8%-�n�l fellép� szülés ut�ni pajzsmirigy-gyullad�s (post partum tireoiditisz). Ebben az esetben viszonylag könny� dolga van az orvosnak, a szülés tényének ismerete seg�t abban, hogy elkerülhesse a felesleges gy�gyszeres kezelést. M�s esetekben azonban nagyon nehéz lehet a megfelel� kezelést megtal�lni, és néha - tudv�n, hogy fokozott az esély a csökkent pajzsmirigy-m�ködés kialakul�s�ra - mégis r�kényszerül az orvos a pajzsmirigy hormontermelését g�tl� gy�gyszer ad�s�ra.

PAJZSMIRIGY-T�LM�KÖD�S MINT T�NYLEGES BETEGS�G

Azt a nagyon-nagyon ritka betegséget épp csak megeml�tjük, amikor az agyalapi-mirigy betegsége okoz fokozott TSH-termelést és ez�ltal m�sodlagosan emelkedik meg a pajzsmirigy-hormontermelés. Ennek a m�sodlagos (szekunder) hipertire�zisnak lehet�sége akkor vet�dik fel, amikor a vérben mind a TSH- mind a pajzsmirigy-hormonok szintje magasabb.
A gyakorlatban szinte kiz�r�lag els�dleges (primér) pajzsmirigy-t�lm�ködésr�l van sz�, azaz a pajzsmirigy-t�lm�ködést kiv�lt� folyamat a pajzsmirigyben zajlik.

A T�LM�KÖD�S ST�DIUMAI

Kezd�d� (szubklinikus) pajzsmirigy-t�lm�ködés
Ez a f�zis relat�v pajzsmirigy-hormontöbbletet jelent, azaz a pajzsmirigy-hormonszintek még norm�lis tartom�nyban vannak, de szemben az egészséges pajzsmiriggyel ez m�r csak �gy tarthat� fenn, hogy a TSH-szint k�rosan alacsonny� v�lik. Ez azt jelenti, hogy a TSH 0,1 al� csökken a korszer� tesztekben. A pajzsmirigy-t�lm�ködés tünetei az esetek egy részében enyhe form�ban vagy id�szakosan m�r észlelhet�k, m�s esetekben a beteg még egy�ltal�n nem érzi mag�t betegnek mert semmilyen tünete sincsen.

Tényleges pajzsmirigy-t�lm�ködés
Ebben a st�diumban, m�r a TSH-termel�dés le�ll�sa (azaz a vérben nagyon alacsony vagy nem mérhet� TSH-szint) sem elegend� ahhoz, hogy a pajzsmirigy-hormonszintek ne v�ljanak k�ross�. Ezzel p�rhuzamosan a betegek alkati saj�toss�gokt�l, életkort�l és a pajzsmirigy-hormonszintek emelkedésének mértékét�l függ�en különböz� s�lyoss�g� panaszokt�l szenvednek.

A PAJZSMIRIGY-T�LM�KÖD�S OKAI, KEZEL�SI M�DJAI

H�rom j�l körülhat�rolhat� form�ja és ezekt�l függ�en igen eltér� kezelési m�dja van a pajzsmirigy-t�lm�ködésnek.

Basedow(-Graves)-k�r (= autoimmun hipertire�zis)
Megfelel� j�dell�totts�g� orsz�gokban ez a t�lm�ködés leggyakoribb oka. Magyarorsz�gon �ltal�ban a t�lm�ködéses esetek 30-40%-�t okozza. Lényege az, hogy a szervezet olyan, a saj�t sejtjei elleni ellenanyagokat termel, melyek a pajzsmirigy-sejtekhez köt�dve azokat fokozott hormon-termelésre serkentik.
Jellegzetességei: a pajzsmirigy egészét érinti a betegség, ez�ltal a legtöbbször a pajzsmirigy v�ltoz� mérték� megnagyobbod�s�val is j�r. Majdnem minden betegnél jelentkezik enyhébb-s�lyosabb form�ban szemtünet is. Ennek oka, hogy a szemizom-ellen is termel�dik ellenanyag a szervezetben. Ez a szemtünet legtöbbször közel egyid�ben lép fel a pajzsmirigy-t�lm�ködéssel, de el�fordulhat évekkel kor�bbi vagy kés�bbi jelentkezése is.
A betegség szemben a m�sik két k�rform�val, j�val gyakrabban hirtelen kezdet�, a kezd�d� st�diumot igen ritk�n észleljük. Ha ezt észleljük, a betegség kifejlett form�j�t megel�zni akkor sem lehet se gy�gyszeres kezeléssel, se az életm�d vagy az étrend befoly�sol�s�val. A szemtünetek és a hirtelen kezdet mellett az is jellemzi ezt a form�t, hogy itt észleljük a legs�lyosabb hormon-eltérést és ennek megfelel�en a legs�lyosabb tüneteket is. Tov�bbi jellegzetessége, hogy fiatalabb korban (20-40 év között) lép fel leggyakrabban, m�g a m�sik két k�rképre az id�sebb életkorban val� kezdet a jellegzetes.

Pajzsmirigy autonomia (egy vagy többg�c� autonom adenoma)
Ez a pajzsmirigynek egy olyan göbét jelenti, mely a szervezeti szab�lyoz�st�l függetlenül termel pajzsmirigy-hormonokat. Ezt szokt�k h�vni "forr�" göbnek is. A göbök kezdetben norm�lis pajzsmirigy-m�ködéssel j�rnak, majd el�bb csak a TSH-érték v�lik k�ross� (szubklinikus, tünetekkel még nem j�r� hipertire�zis) majd pedig a tényleges pajzsmirigy-hormonok is k�ross� v�lva tüneteket okoz a betegség.
Jellemz� a betegségre a lappang�, alattomos fellépés, az id�sebb korban val� jelentkezés. Fontos tudni, hogy keletkezésében az egyik, hanem a legfontosabb tényez� a j�dhi�ny, ugyanakkor ha egy m�r kialakult autonom adenom�t j�ddal tel�tünk s�lyos, elh�z�d� pajzsmirigy-t�lm�ködés lép fel.
Az esetek nagyobb részében egy autonom adenom�ja van a betegnek, de viszonylag gyakran többg�c�, ritk�n az egész pajzsmirigyben jelentkez� apr� g�cos disszemin�lt form�ban jelentkezik. Kimutat�s�hoz nélkülözhetetlen a pajzsmirigy izot�p-vizsg�lata.

Többgöbös golyva pajzsmirigy-t�lm�ködéssel
Szintén j�dhi�nyos területeken jelentkezik, szintén id�sebb korban mint a Basedow-k�r. Sok tekintetben hasonl� az autonom adenom�hoz, att�l nem mindig külön�thet� el. Itt azonban nem vagy nem els�sorban az okozza a t�lm�ködést, hogy a göb vagy göbök függetlenül termelik a pajzsmirigy-hormonokat a szervezet igényeit�l, hanem a j�dhi�ny hat�s�ra a pajzsmirigy közel egésze évtizedek alatt göbösen �talakul, olyan sok a göb és pajzsmirigy-sejttömeg, ami passz�v m�don okozza a t�lm�ködést. (Némi leegyszer�s�téssel azt kell elképzelni, hogy a norm�lisnak többszöröse a pajzsmirigy-sejt mennyiség. Ahhoz, hogy ez ne idézzen el� t�lm�ködést egy-egy sejt csak a szok�sos pajzsmirigy-hormon menniység töredékét termelheti csak. Egy hat�rn�l jobban visszafogni azonban nem tudj�k a sejtek a hormon-termelést.)

A PAJZSMIRIGY T�LM�KÖD�S KEZEL�SE

Alapvet� fontoss�g�, hogy a pajzsmirigy-t�lm�ködést minden esetben meg lehet gy�gy�tani. Szintén alapvet� fontoss�g�, hogy az a törekvés, hogy a beteg embernek necsak az életkil�t�sai, de az életmin�sége is ugyanolyan legyen a kezelés ut�n mintha nem lett volna a betegsége, az esetek t�lnyom� részében szintén teljes�thet�.

Basedow-k�r gy�gyszeres kezelése.

Kezdetben minden esetben a hormon-termelést g�tl� gy�gyszert kap a beteg. A pajzsmirigy-m�ködés normaliz�l�d�sa ut�n (mely �ltal�ban 3-6 hetet vesz igénybe) a pajzsmirigy nagys�g�t�l függ�en két lehet�ség van. Jelent�s nagys�g� (50 ml-nél nagyobb térfogat�) pajzsmirigy esetében a tapasztalatok szerint nem v�rhat�, hogy a gy�gyszeres kezelés mellett végleg meggy�gy�that� a betegség. Ilyen esetben, miként akkor is, ha az egyébként nem nagy pajzsmirigyben, bizonyos nagys�got meghalad� (3 cm-nél nagyobb) göb van, a m�tét jelentheti a végleges kezelést.
Ha a pajzsmirigy nincs jelent�sen megnagyobbodva, akkor a pajzsmirigy hormontermelését g�tl� gy�gyszeres kezelést �ltal�ban 1-1,5 évig folytatj�k rendszeres (1,5-2 havonkénti) hormon-ellen�rzésekhez igaz�tott adagban az orvosok. Ezzel a kezeléssel a betegek 40-50%-a végleg meggy�gyul, azaz soha többet nem lesz pajzsmirigy-betegsége. Azokn�l, akiknél ak�r a gy�gyszeres kezelés mellett, ak�r a gy�gyszer elhagy�sa ut�n ki�jul a betegség - leggyakrabban az els� 5 éven belül, de el�fordulhat 30 évvel kés�bb is az ismételt t�lm�ködés - meg szokt�k aj�nlani a t�lm�ködés végleges megsz�nését eredményez� izot�p- vagy m�téti kezelést. �ltal�ban nincsen akad�lya annak, hogy a betegség ki�jul�sa esetén a gy�gyszeres kezelést folytassa a beteg, de azzal tiszt�ban kell lenni, hogy még azokn�l, akik j�l viselik a betegséget és nem okoz lelki problém�t a rendszeres gy�gyszerszedés, id�szakonként enyhe-mérsékelt pajzsmirigy-t�lm�ködéses peri�dusok fellépnek. Ez bizonyos veszélyeket jelenthet, külnösen id�sebb korban a szivritmus-zavart el�idéz� hat�sa, a sz�vm�ködésre gyakorolt vissza-visszatér� fokozott terhelés valamint a pajzsmirigy-t�lm�ködés csontritkul�st el�seg�t� hat�sa révén.
Basedow-k�r j�dizot�p kezelése Akiknél a t�lm�ködés ki�jul vagy az �tlagosn�l jelent�sen nagyobb, de még a m�tétet szükségessé tev�nél kisebb a pajzsmirigy izot�p-kezelést lehet els�sorban aj�nlani. Hat�rozottan és egyértelm�en ki kell mondani, hogy az évtizedes tapasztalatok kiz�rj�k, hogy a pajzsmirigy-t�lm�ködés miatt adott izot�p-kezelés r�kkelt� hat�s� lenne. Ennek oka az, hogy a sug�rz� izot�p a pajzsmirigyben koncentr�l�dik, relat�ve rövid a leboml�si ideje és kicsi a sug�rd�zis.
Az izot�p-kezelés hatékony, a t�lm�ködést biztons�ggal megszünteti mindenkinél. Ugyanakkor ehhez esetenként 2 vagy 3 alkalommal kell az izot�p-kezelést adni, de ez - az ismételt orvosi rendel�ben val� megjelenést - kivéve nem okoz több �rtalmat, mintha m�r els� alkalommal végleg meggy�gyult volna a pajzsmirigy-betegség. Az izot�pkezelés hat�s�nak a lényege, hogy a j�dizot�p sug�rz� hat�sa révén elpuszt�tja az �t felvev� pajzsmirigy-sejtet, és ez�ltal szünteti meg a pajzsmirigy-t�lm�ködést.
Az izot�p-kezelésnek két sz�mottev� "mellékhat�sa" van. Az egyik, hogy 2-3 h�nap kell ahhoz, m�g a hat�s�t teljes egészében kifejti, ez id� alatt a betegnek �ltal�ban szedni kell a t�lm�ködést g�tl� gy�gyszert is. Ennél lényegesebb probléma, hogy izot�p-kezelés ut�n a betegek 60-70%-n�l csökkent pajzsmirigy-m�ködés alakul ki, mely egy életen �t tart� pajzsmirigy-hormon p�tl� kezelést tesz szükségessé. Ett�l azonban nem kell megijedni. Természetesen nem öröm, ha ez kialakul, és nem is szabad kézlegyintéssel elintézni azt a kiz�r�lag lelki �rtalmat, ami azzal j�r, hogy egy életen �t minden reggel be kell venni a pajzsmirigy-hormont. De kiz�r�lag a betegen m�lik, hogy teljes életet tud-e élni ezzel. Ennek egyetlen feltétele, hogy a rendszeres ellen�rzéseken megjelenjen és a szakember gy�gyszer-adagol�sra és a következ� ellen�rzés id�pontj�ra vonatkoz� utas�t�s�t betartsa ! Ez esetben ugyanis sosem fog jelentkezni csökkent m�ködés tünete, mert az orvos az ellen�rzések sor�n azt még abban a st�diumban felismeri, amikor még nem okoz tünetet, és javasolni fogja a gy�gyszedést. Annak magyar�zata, hogy a gy�gyszeresen normaliz�lt csökkent pajzsmirgy-m�ködés mellett teljes és korl�toz�s nélküli élet élhet� abban rejlik, hogy gy�gyszerben ugyanazt (nem hasonl�t vagy serkent�t, hanem "egy az egyben") ugyanazt kapja a beteg, mint amit a pajzsmirigye csökkent mértékben termel. Amint a gy�gyszer felsz�v�dik a vékonybélb�l, és bekerül a vérkeringésbe, a gy�gyszer nem különböztethet� meg a pajzsmirigy �ltal termelt hormont�l.
Basedow-k�r m�téti kezelése. Minél nagyobb valakinek a pajzsmirigye, ann�l val�sz�n�bb, hogy sebészi kezeléssel oldhat� meg végleg a pajzsmirigy-t�lm�ködése. A m�sik gyakori indoka a m�tétnek, ha gy�gyszeres vagy izot�p-kezeléssel sikeres kezelés lenne v�rhat�, de a betegenek s�lyos a pajzsmirigy-betegséghez t�rsul� szemproblém�ja. Itt lényeges lehet, hogy a szemprobléma rendez�déséhez minél el�bb létrejöjjön az ide�lis stabil pajzsmirigy-m�ködés, azaz végleg megszüntethet� legyen a pajzsmirigy-t�lm�ködés. Ennek legmegb�zhat�bb m�dszere a sebészi kezelés. A pajzsmirigy-t�lm�ködés sebészi kezelésénél a sebész els�dleges szempontja, hogy a m�tét ut�n minél kisebb legyen a pajzsmirigy-t�lm�ködés ki�jul�s�nak kock�zata. �ltal�ban elmondhat�, hogy a pajzsmirigy sebész a Basedow-k�r m�téti kezelése sor�n a pajzsmirigy 90-95%-�t elt�vol�tja. Ebben az esetben azzal kel sz�molni, hogy a betegek 30-40%-�nak gy�gyszer nélkül is norm�lis marad a pajzsmirigy m�ködése, a betegek 60-65%-�n�l gy�gyszerrel tökéletesen normaliz�lhat� csökkent pajzsmirigy-m�ködés alakul ki. (M�s helyeken részletezzük a csökkent pajzsmirigy-m�ködést, itt csak azt emeljük ki, hogy szemben a pajzsmirigy-t�lm�ködéssel a csökkent pajzsmirigy-m�ködsé gy�gyszeresen tökéletesen normaliz�lhat�, és szintén szemben a pajzsmirigy-t�lm�ködéssel a gy�gyszeresen normaliz�lt csökkent pajzsmirigy.m�ködés mellett teljes és korl�toz�s nélküli élet élhet�!) Az ilyen jelent�s pajzsmirigy-megkisebb�tés ut�n a betegek 5%-�n�l fordul el� a t�lm�ködés ki�jul�sa. Ut�bbi esetben izot�p-kezelést szoktak tan�csolni.

A PAJZSMIRIGY-T�LM�KÖD�S TÜNETEI

A szervezet �ltal�nos �llapot�t�l, az életkort�l, a t�lm�ködés mértékét�l és nem utols� sorban az egyéni érzékenységt�l függ�en széls�ségesen v�ltozatos mérték� tüneteket okozhat a pajzsmirigy-t�lm�ködés. Tal�n a legfontosabb dolog, hogy egy eléggé kellemetlen tünetekkel j�r�, a tüneteket tekintve nem ritk�n csak lassan javul� betegségr�l van sz�. A tünetek s�lyoss�g�val ellentétben szerencsére a betegség progn�zisa kiv�l�. Elölj�r�ban nagyon fontos, hogy a t�lm�ködés kezelése sor�n az összes tünet hatékonyan enyh�thet� !
A leggyakoribb tünetek a fogy�s és a szapora sz�vdobog�s. Jellemz�en igen j� étv�gy mellett következik be �ltal�ban néh�ny hét, egy-két h�nap alatt 5-10 kg-os fogy�s. A szapora sz�vdobog�sra az jellemz�, hogy kezelés nélkül nyugalmi �llapotban, nyugodt alv�s közben is magasabb a pulzusz�m. Ez a sz�vre elég jelent�s terhelést jelent, hiszen még nyugalomban sem tud megfelel�en pihenni a sz�v. Ez magyar�zza, hogy a fizikai terhelést az ember j�val kevésbé b�rja, mint kor�bban. Cipekedés, lépcs�zés gyakran nehézlégzést v�lt ki.
A fokozott idegrendszeri aktivit�ssal kapcsolatos a tünetek m�sik csoportja: az ember feszült, ideges, néha a legcsekélyebb dolog is "kibor�tja", ez a jelent�sen fokozott ingerlékenység meg a beteg ember környezetének idegeit rongolj�... Az ember izeg-mozog, nagyon nehéz egy helyben megülni, az ember �lland�an menne. Az alv�s is sokkal rosszabb lehet, ez�ltal az ember nem tudja rendesen kipihenni mag�t, ami még egy lap�ttal r�tesz az eleve feszült �llapotra.
Nyaki tünetek nagyon gyakoriak. A pajzsmirigy duzzadtabb� v�lik, fokozott� v�lik a pajzsmirigyen �t�raml� vérmennyiség. Gomb�cérzés, nyaki szor�t� érzés, id�nként nyelési zavar, a nyak lüktetése szerepelnek leggyakrabban a nyaki panaszok között.
Egyéb tünetek a fokozott izzadékonys�g, kézremegés, hajhull�s, n�knél a menstru�ci� szab�lytalann� v�l�sa. H�emelkedés jelentkezhet, a meleget nagyon sokan nagyon nehezen b�rj�k.
A Basedow-tipus� t�lm�ködés legfontosabb speci�lis tünete, mely elkülön�ti a többi t�lm�ködést�l a szemen észlelhet�k. A fokozott könnyezést, enyhe fényérzékenység, a szemhéj duzzanata az enyhe form�kban is észlelhet�k szoktak lenni. A betegek majd mindegyikénél nagyon komoly aggodalmat v�lt ki, ha a szem dülledtebbé v�lik. Ennek mértéke az egyik legmeghat�roz�bb sok tekintetben: ha s�lyos fok�, akkor a pajzsmirigy-t�lm�ködés kezelését is meghat�rozza, nem beszélve arr�l, hogy ez komolyabb aggodalmat v�lt ki, mint az összes el�bbi tünet együttvéve. A legkomolyabban veend� tünetek közé tartozik, ha pislog�sn�l a szemhéj nem fedi teljesen a szemet, mert ez alv�skor a szem kisz�rad�s�t idézheti el�, s ez s�lyos gyullad�s for�sa lehet. A s�lyos szemproblém�k szerencsére ritk�k, és még ezek esetén is hatékony kezelésre van lehet�ség. Itt azonban szükséges hangs�lyozni a pajzsmirigy-specialista szerepét. A pajzsmirigy betegségeinek j�form�n mindegyikét megfel�en kezelheti, gondozhatja pajzsmirigy-betegségekben j�rtas, nem specialista. De szemtünetek jelentkezésekor mindenképp célszer� a pajzsmirigy-specialist�t felkeresni. Közülük sokan megfelel� gyakrlatot szereztek a Basedow-k�rral kapcsolatos középs�lyos szemelv�ltoz�sok kezelésében, és mindenképpen elv�rhat� t�lük, hogy id�ben felismerjék azokat a szemtüneteket, amik esetén szemész szakorvos bevon�sa is szükséges a kezelésbe.
Még egy tünetr�l kell sz�lni. Fiatalkorban és id�sebbekben j�val gyakrabban fordul el�, hogy alig okoz tüneteket a t�lm�ködés. Is�skorban egy-egy pajzsmirigy-t�lm�ködésre utal� tünet esetén is gondolni kell pajzsmirigy-t�lm�ködés lehet�ségére, különösen igaz ez bizonyos ritmuszavarokra.
Munkaképesség és pajzsmirigy-t�lm�ködés. A mai vil�g nem kedvez annak, hogy a pajzsmirigy-t�lm�ködést mindenkinél megfelel�en lehessen kezelni. Ugyanis a fizikai és pszichés k�mélet épp olyan fontos része a kezelésnek, mint az összes gy�gyszer együttvéve. Az, aki a betegsége sor�n ezt a fokozott k�méletet nem tartja be, az életét nem kock�ztatja, az élettartam megrövidülését is csak ritk�n, de sokkal nehezebben és lassabban fog meggy�gyulni. Er�s leegyszer�s�téssel azt lehet mondani, hogy az ember annyi évig nem lesz az igazi a pajzsmirigy-t�lm�ködés ut�n, ah�ny h�napig a t�lm�ködés fenn�ll. A kezdeti pihenés fontoss�g�t nem lehet eléggé hangs�lyozni. Orvosilag egyértelm�en indokolt és szükséges legal�bb addig t�ppénzben lenni, am�g az FT4- és T3-érték nem normaliz�l�dik (amennyiben a beteg az utas�t�sokat maradéktalanul betartja, ehhez 3-6 hét kell az esetek nagy részében). Manaps�g, amikor az embernek a karrierje vagy az �ll�sa kerülhet veszélybe néh�ny hetes t�ppénzbe vétel miatt, az orvos nem tekinthet el ett�l. Azt azonban tudni kell, hogy egy betegség mindig rosszkor jön. R�ad�sul a pajzsmirigy-t�lm�ködésnek mag�nak a kiv�lt�s�ban is éppen szerepelhet egy nagyon fesz�tett munkahelyi légkör (karrier-hajszol�s, szorong�s a munkahely elvesz�tése miatt). Nincs univerz�lis tan�cs, legfeljebb egy okoskod�snak t�n� dologra h�vn�nk itt fel azok figyelmét, akik �gy gondolj�k, hogy egy vil�g fog összeomlani, ha 6 hét t�ppénzre kell menniük: végig kell gondolni, hogy mennyire érdemes rabszolg�j�v� v�lni/maradni annak a karrier-éhségnek, munkahelyi f�nöknek, akit�l annyi tolerancia sem remélhet�, hogy egy betegség esetén tekintettel lesz a mi egészségünkre. �s még egy praktikus felvetés. Vajon racion�lis-e a döntésünk - nem megyünk t�ppénzre, nem kérünk seg�tséget csal�dtagt�l - és 60%-os érték� munk�t végzünk egy éven �t, miközben két-h�rom h�nap t�ppénz ut�n közel 100%-os érték� emberként térhetnénk vissza a robothoz. Ugyanakkor azt tan�csoljuk azoknak, akiket a fenti néh�ny mondat "megtal�lt", hogy kérjék ki kezel�orvosuk véleményét a hossz� t�v� gy�gyul�s konkrét esélyeir�l. Itt legink�bb a Basedow-k�r gy�gyszeres kezelését�l hossz� t�von v�rhat� gy�gyul�s esélyeir�l van sz�. Err�l célszer� az els� ellen�rzés alkalm�val véleméynt kérni, kezdetben �gy is a gy�gyszeres kezelés v�lasztand�, m�srészr�l - régi tapasztalat, hogy - sokkal jobban l�tjuk saj�t helyzetünket is abban a st�diumban, amikor a gy�gyszeres kezelés hat�s�ra m�r normaliz�l�dtak a hormon-szintek. Meg�télésünk szerint az orvos becslése alapj�n a betegnek joga eldönteni, hogy olyan esetben, ahol a végleges gy�gyul�sra nem megfelel�ek az esélyek, m�r a t�lm�ködés els� jelentkezésekor valamelyik, végleges gy�gyul�s esélyével kecsegtet� megold�st v�lasszon.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol