Citymed orvosi portál

A méhnyak a méh hüvelybe nyúló, mintegy 3 cm hosszú része, melynek feladata a méhüreg fertõzéstõl való védelme, a méhnyaknyák termelése és a spermiumok felvezetése a méhüregbe, továbbá a méhben termelõdõ mirigyváladék és a menstruációs vér távozásának biztosítása. Belsõ felületét élénkpiros mirigyhám, míg a külsõ méhszájat a hüvelyhámra emlékeztetõ laphám borítja. A méhnyakrák jellemzõen a két hámfelület találkozásából indul ki. A daganatképzõdést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) elõzi meg. Méhnyakrák alatt a szövetekbe behatoló (invazív) daganatot értjük. A méhnyakrák döntõ többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elõ mirigyrák. A méhnyakrák pontos okai nem ismertek. A legfontosabb kockázati tényezõk a következõk: A humán papillómavírus (HPV) fertõzés, gyakori partnerváltás és óvszer nélküli szexuális kapcsolat esetén biztosan gyakrabban fordul elõ, kockázata a partnerek számával arányosan nõ, nemileg aktív életkor, dohányzás, gyakori genitális (ivarszervi) gyulladás. Mivel az esetek jelentõs része vélhetõen vírus eredetû, a legbiztosabb védekezési mód a megbízható monogám párkapcsolat. A méhnyakrák „0” stádiumban való felismerése tökéletes gyógyulást eredményezhet, de csak rákszûrõ vizsgálattal fedezhetõ fel. Ezért minden felnõtt, nemileg aktív nõnél indokolt a rákszûrés legalább 2-3 évente egy alkalommal, vagy ha az orvos javasolja, ennél jóval gyakrabban is. A rákszûrés célja a méhnyakrák korai, „0. stádiumban” (CIN) való felismerése.