Citymed

Epilepszia

Epilepszia

Bevezetés
Az epilepszia betegséget m�r az �kori orvosok is ismerték. Innen sz�rmazik az egyik elnevezés is, a morbus sacer (szent betegség). N�lunk is megvannak a régm�ltra visszany�l� elnevezések, melyekkel ma is tal�lkozhatunk a betegek körében. Ilyenek péld�ul: r�jött a nyavalyatörés, sz�vfog�s, sz�vbaj, nehézk�r, sülyk�r, fr�sz. Mindezek utalnak a betegség megnyilv�nul�s�ra is.

Az epilepszia az agy különböz� részeiben kialakult m�ködészavar következtében jön létre, melynek sor�n az izgalmi és g�tl� folyamatok egyens�lya felbomlik, és izgalmi t�ls�ly keletkezik. A különböz� agyi g�cokban zajl� kisülések m�s-m�s tünetegyütteseket produk�lnak. Az epilepszia betegség alapvet� ismérvei a visszatér� rohamok, a tudat- és/vagy pszichés zavarok és a k�ros EEG.

Gyakoris�g: A betegség el�fordul�si ar�nya igen magas. A gyermekpopul�ci� 1%-a, a feln�tteknek pedig 0,5%-a epilepszi�s. Magyarorsz�gon kb. 60.000 ember szenved ebben a betegségben, ebb�l mintegy 20.000 gyermek.
Etiol�gia/feloszt�s: A betegség okai igen sokrét�ek lehetnek, de két f� csoportba osztjuk �ket. Az egyik esetben az agy�llom�nyt érint� sérülés, gyullad�s, egyéb betegség következménye az epilepszia (symptom�s epilepszia). Ilyen péld�ul a szüléskor fellép� oxigénhi�ny miatt kialakult agyk�rosod�s; fejsérülés, agyi vérömleny, agyvérzés ut�ni �llapot, agydaganat, és még sz�mos m�s okot is ide lehetne sorolni. A m�sik esetben oki tényez� a veleszületett (öröklött) agym�ködési zavar (idiopathi�s epilepszia). Ezekben az esetekben az agy szerkezeti elv�ltoz�sa nem mutathat�k ki. Ha mindkét szül� epilepszi�s, akkor az ut�dok között a betegség val�sz�n�sége 4 %-ra növekszik, ez az �tlagos el�fordul�si gyakoris�g 5-10-szerese. Ezek zöme kiskorban jelentkezik, többségük a serdül�korra megsz�nik.

Az epilepszi�s rohamok nemzetközi feloszt�sa

A rohamok különböz�ek lehetnek. A „nagyroham” (grand mal, generaliz�lt t�nusos-kl�nusos roham) a generaliz�lt rohamform�k j�l ismert megnyilv�nul�sa. Hirtelen eszméletvesztéssel és izomgörccsel j�r, mely egy bizonyos id� ut�n r�ng�sba megy �t. Gyakran el�fordul tudattalan vizelés, nyelvbe harap�s stb. A roham nem tart tov�bb 5 percnél, ezt követ�en a beteg �lmos lesz, és néh�ny �r�t alszik. A generaliz�lt rohamok m�sik gyakori t�pusa a gyermekkorra jellemz� és gyakran észrevétlenül zajl� absence (petit mal) (tov�bbi le�r�sukat ld. kés�bb).

Az epilepszi�s roham m�sik fajt�ja a „részleges” (parci�lis) roham, melynél a beteg eszméleténél maradva r�ngat�zik, egyes testrészeiben érzészavar keletkezik (szimplex parci�lis roham) vagy a rohamot tudatzavar/eszméletvesztés is k�séri (komplex parci�lis roham). Ut�bbit pszichomotoros jelenségek k�sérik (a gondolkod�s, felfog�s, emlékezés zavarai).

Az epilepszi�s görcsök �ltal�ban nem sürg�sségi esetek. A legtöbb abbamarad néh�ny perc ut�n és nincs szükség sürg�sségi ell�t�sra. Annak ellenére, hogy a rohamban szenved� egyén �gy nézhet ki, mint akinek szüksége van azonnali sürg�sségi ell�t�sra, �ltal�ban rövid pihenés ut�n visszatérhet a megszokott napi aktivit�s�hoz. Esetleg szükség lehet egy kis seg�tségre abban, hogy az egyén épségben hazajusson. Abban az esetben, ha az epilepszi�s görcs nem marad abba 5 perc ut�n, vagy megismétl�dik teljes felépülés nélkül, szükség van a ment� kih�v�s�ra. A folyamatos görcsölés (status epilepticus) életveszélyekkel is j�rhat!!! (az els�segélyny�jt�sr�l sz�l� részt ld. kés�bb).

Diagn�zis
Az epilepszi�ban a rohamok között (interict�lisan) is mutatkoznak k�ros epilepszi�ra jellemz� elektromos kisülések, �n. „tüskék”, melyeket EEG (electroencephalogr�fi�s) vizsg�lattal lehet meg�llap�tani. Sokszor m�r az éber EEG is mutathatja ezt, de sokkal val�sz�n�bb, hogy ki tudjuk mutatni az epilepszi�s m�ködészavart, ha alv�sos EEG-t kész�tünk, ugyanis alv�sban az epilepszia jobban el�rulja mag�t. Az epilepszi�k egy részét a m�gneses rezonanci�s komputer tomogr�fi�s vizsg�lattal (MRI) kimutathat� agyi k�rosod�sok okozz�k. Ezért az MRI vizsg�lat fontos diagnosztikai elj�r�s az epilepszia k�risméjének meg�llap�t�s�ban. A harmadik fontos rész az epilepszia kivizsg�l�s�ban a neuropszichol�giai vizsg�lat, amely a szellemi tevékenység (emlékezet, beszéd, kritika, az agyi m�ködések összehangol�sa) eltéréseit tudja kimutatni. A diagn�zisnak nem csak az epilepszia fenn�ll�s�t kell meg�llap�tania, hanem az epilepszia t�pus�t is lehet�ség szerint meg kell hat�rozni, mert ez teszi lehet�vé a célzott gy�gyszeres kezelés megfelel� megv�laszt�s�t. Amennyiben meg tudjuk hat�rozni, hogy milyen t�pus� az epilepszia, jobban el�rel�thatjuk a beteg k�rj�slat�t, az epilepszia hossz� t�v� kimenetelét is. Ez rendk�vül fontos a betegeink sz�m�ra, hiszen ennek birtok�ban tudhatja meg valaki, hogy mire képes és mit v�llalhat az életében.

Az epilepszi�s beteg kezelése
Az epilepszia ma m�r kezelhet� betegség. A kezelés lehet gy�gyszeres vagy m�téti. A betegek h�romnegyede gy�gyszeresen rohammentes�thet�. Rohammentes �llapotban az epilepszi�val él�k teljes érték� életet élhetnek, b�rmilyen képzettségüknek megfelel� �ll�sban elhelyezkedhetnek, gépj�rm�vet vezethetnek. Tudni kell, hogy vannak �n. „alkalmi” epilepszi�s rohamok is, amelyek mögött nincs epilepszi�s m�ködészavar. Ilyenkor ugyanis a valamennyiünk agy�ban jelenlév� görcskészség küszöbe csökken le alkoholfogyaszt�s, altat�szer-megszok�s, vagy valamilyen mérgez� anyagcsere-�llapot (pl. veseelégtelenség) következtében. Ilyen esetekben a nyilv�nval� kiv�lt� tényez�ket kell l�tnunk (leggyakrabban alkoholizmust), az EEG nem mutat eltérést!

1. Gy�gyszeres kezelés:
Minden esetben els�ként ezt a kezelést v�lasztjuk. A teljes tünetmentességet az epilepszi�s betegek kb. 70%-�ban el lehet érni a rendelkezésre �ll� gy�gyszerekkel. Sajnos azonban az antiepileptikumok jelenleg nem képesek az epilepszia meggy�gy�t�s�ra, csak a rohamok megel�zését v�rhatjuk t�lük. A tart�s gy�gyszeres kezelés elkezdése akkor indokolt, ha kiv�lt� tényez�k nélkül is m�r legal�bb két roham jelentkezett, illet�leg ak�r m�r az els� roham ut�n is, ha vagy az EEG k�ros, vagy tal�lunk feltehet�en rohamkelt� agyi elv�ltoz�st az MR vizsg�lattal. Sz�mos gy�gyszerrel rendelkezünk manaps�g és ezek közül az epilepszia t�pusa, a rohamok jellege, a beteg kora, neme és egyéni tulajdons�gai valamint a gy�gyszer saj�ts�gai alapj�n v�lasztunk. A gy�gyszeres kezelés egy vagy több antiepileptikum folyamatos szedéséb�l �ll. Indokolatlan egyszerre több szerrel ind�tani a kezelést, a betegek t�lnyom� többsége az egy szerrel történ� kezelésre is rohammentessé tehet� (monoter�pia). Ha a roham t�pusa alapj�n v�lasztott – monoter�pi�ra alkalmas – gy�gyszerek egyike sem volt hatékony, akkor biter�pi�t alakalmazunk (két szer kombin�lt alkalmaz�sa).
A kezelést egyes antiepileptikumok esetében a szer vérben val� mennyiségének ellen�rzésével kontroll�lhatjuk. Ezt egy �j gy�gyszer be�ll�t�sakor érdemes seg�tségül h�vni, illetve akkor, ha a kezelés nem kell�en hat�sos, vagy mellékhat�sok jelentkeznek.
Az éveken �t tart� gy�gyszeres kezelés megszok�sa és teljes�tése nehéz feladat; a sokszor ismételt adag- és gy�gyszerm�dos�t�s szoros együttm�ködést igényel beteg és orvosa között. A beteg feladata, hogy megtanuljon együtt élni a gy�gyszerszedéssel. A kezelés mindenképpen hossz� t�v�, minim�lisan is p�r évre sz�l. Az antiepileptikumok elhagy�s�t 2-5 év rohammentes peri�dus ut�n lehet kezdeményezni. A gy�gyszert fokozatosan kell leép�teni! Ez orvosi szakértelmet igényel, semmiképpen sem tan�csoljuk ebben az öntevékenységet a betegeknek, mivel a gyors elhagy�s a roham ismételt megjelenésével j�rhat. Bizonyos esetekben a gy�gyszer fokozatos elhagy�s�val a rosszullétek nem térnek vissza, ilyenkor tekinthetjük a beteget gy�gyultnak. Ez leggyakrabban j�indulat� gyermekkori epilepszi�k esetében szokott bekövetkezni, de szinte b�rmilyen t�pus� epilepszia esetén el�fordulhat. Az epilepszi�s k�rform�k egy részénél a gy�gyszert nem lehet elhagyni a feln�ttkor végéig sem. Teh�t vannak olyan epilepszi�s görcskészségek (rendszerint genetikus okokb�l, ld. az idiopathi�s epilepszi�kat), amelyeknél csak gy�gyszerrel lehet (sikerrel) kompenz�lni a görcsre val� hajlamot.
A jelenlegi antiepiletpikumok nem alkalmasak az epilepszi�s g�c kialakul�s�nak megakad�lyoz�s�ra, és nem sikerült bizony�tani, hogy képesek befoly�solni a betegség hossz�t�v� lefoly�s�t, azaz sem a betegség megel�zésére, sem annak gy�gy�t�s�ra nem haszn�lhat�k. Természetesen �lland� törekvés olyan szerek el��ll�t�sa, melyekkel ki lehet kezelni a betegséget, vagy még ink�bb, amivel meg lehet el�zni az epilepszia kialakul�s�t, amikor ennek komoly esélye van. B�r �llatk�sérletekben m�r vannak biztat� eredmények, emberi haszn�latra alkalmas ilyenfajta orvoss�got még nem sikerült tal�lni.
Napjainkban m�r közel h�sz nagyon hatékony és különösebb kock�zat nélkül szedhet� antiepileptikum van forgalomban (valpro�t, diazepam és egyéb benzodiazepinek, karbamazepin, fenitoin stb.). Ezek a gy�gyszerek csak addig m�ködnek, am�g a szervezetben elég hat�anyag van, elhagy�suk a rohamok �jb�li megjelenéséhez vezet.
A gy�gyszerek az epilepszia különböz� t�pusaiban nem egyform�n hat�sosak, és különböznek a lehetséges mellékhat�saik is. Amikor gy�gyszert v�lasztunk, ezt a specifikus hatékonys�got és a v�rhat�, vagy bekövetkezett nemk�v�natos hat�sokat kell mérlegelnünk. A gy�gyszereket kis adagban kezdjük adni, és addig emeljük, am�g a rohammentességet el nem érjük, vagy panaszt nem okoznak („maxim�lisan toler�lhat� d�zis” elve).

2. M�téti kezelés:
Ma m�r vil�gszerte elfogadott nézet, hogy egyes epilepszi�k jobban kezelhet�k m�téttel mint gy�gyszerekkel.
Ilyenek:

A medi�lis hal�ntéklebenyi epilepszia

Az MRI-vel kimutathat� lézi�khoz kötött fok�lis epilepszi�k

A gyermekkori s�lyos gy�gyszerrezisztens epilepszia több form�ja
A m�téti kezelés azokban az esetekben lehetséges, amikor meg tudjuk hat�rozni a rohamok kiindul� területét és ez az agy olyan körül�rt területére esik, amely jelent�sebb funkci�vesztés nélkül elt�vol�that�. Ma m�r a m�téti kezelés nem az utols� mentsv�r és nem is v�runk az összes létez� gy�gyszer kudarc�ra, hanem tudjuk, hogy vannak olyan epilepszi�s tünetegyüttesek, melyek m�téttel jobban gy�gy�that�k mint gy�gyszerekkel. Ilyen péld�ul a hal�ntéklebeny (tempor�lis lebeny) epilepszia, amelynek egyes v�ltozatai kevéssé reag�lnak gy�gyszerekre, ugyanakkor a m�tét mintegy 70-80 %-os rohammentességet biztos�t.
Hasonl�képpen j�k az eredmények egyes s�lyos, féloldali funkci�vesztéssel j�r� koragyermekkori epilepszi�kban. Itt az egyik félteke összeköttetés-rendszerének az �tv�g�s�r�l van sz�. Öt éves kor alatt b�rmelyik féltekében elvégezhet� ez a m�tét, kés�bb m�r csak a beszéd szempontj�b�l nem-domin�ns (rendszerint a jobb) féltekében.
J� m�téti eredményekkel kecsegtet még az a helyzet, amikor egy olyan, MR-rel kimutathat� elv�ltoz�s okozza az epilepszi�t, amely oper�lhat� helyen tal�lhat�. Ilyenkor az elv�ltoz�s elt�vol�t�sa rendszerint az epilepszi�t is megoldja.
Minden gy�gyszerrel 2 évi gondoz�son t�l nem rohammentes�thet� betegnél meg kell vizsg�lni a m�thet�ség lehet�ségeit!
Amennyiben 2 éven t�l sem tud valaki megszabadulni a rohamait�l, meg kell beszélnie kezel�orvos�val, hogy nem lehetne-e m�téttel kezelni!!

Hogyan kerülhetünk el egy következ� rohamot?

A sürg�sségi oszt�lyra val� gyakori l�togat�s sok stresszt v�lthat ki mindenkiben. A következ�k szolg�lhatnak mint tan�csok arra, hogyan kerüljük el a sürg�sségi oszt�lyra val� szükségtelen l�togat�sokat:

1. Ha epilepszi�ban szenvedünk, akkor tudnunk kell, hogy milyen gy�gyszereket haszn�lhatunk a görcsök gy�gy�t�s�ra otthon.

2. Tanuljuk meg felismerni a rohamok bekövetkezési idejének mint�zat�t.
- Jegyezzünk fel minden epilepszi�s rohamot. Pr�b�ljuk meg felfedezni a kiv�lt� okokat (pl. villog� fények, hormonhull�mz�s), vagy b�rmilyen figyelmeztet� jelet, ami a rohamok kezdetét jelentheti és ezeket a felfedezéseket osszuk meg orvosunkkal.
- Aludjunk eleget. Rendszertelen alv�s és a stressz kiv�lthat epilepszi�s rohamokat. Tanuljunk meg különböz� stresszcsökkent� technik�kat és pr�b�ljuk meg csökkenteni a stresszt az életünkben.
- Együnk rendszeresen és kiegyens�lyozottan. Ellenkez� esetben az étrendünk ingadoz�sa
befoly�solhatja a gy�gyszerek vérszintjét és �gy a hatékonys�g�t.

3. Ügyeljünk a gy�gyszereinkre!
- Rendszeresen szedjük gy�gyszereinket, minden nap ugyanabban az id�ben. Soha ne hagyjuk abba hirtelen gy�gyszereink szedését, mivel ez nagy val�sz�n�séggel rohamot fog kiv�ltani. B�rmilyen v�ltoztat�sokat a gy�gyszerekben nagyon �vatosan kell végrehajtani az orvos felügyelete alatt.
- Soha nem szabad kifogyni a gy�gyszerekb�l! Tudjuk, hol van a legközelebbi 24 �r�n �t nyitvatart� gy�gyszert�r.
- Kerüljük el a m�s gy�gyszerekkel/szerekkel val� kölcsönhat�st (pl. alkohol). Minden gy�gyszerr�l tartsunk inform�ci�t otthon.
- Ha hajlamosak vagyunk sok�ig tart� rohamokra, akkor kérdezzük meg orvosunkat a diazepam, vagy lorazepam otthoni haszn�lat�r�l sz�munkra.

4. Beszéljünk az orvosunkkal!. Kérdezzük meg, hogy mit mondjunk m�soknak a rohamainkr�l:
- Mikor h�vjanak ment�t hozz�nk?
- Van-e b�rmilyen gy�gyszer otthon, amit a csal�dtagok felhaszn�lhatnak hosszantart� rohamok esetén?
- Kérdezzük meg az orvosunkt�l, hogy tudassuk-e �t minden egyes rohamunkr�l, vagy csak a legközelebbi l�togat�sunkn�l sz�moljunk be r�luk.

5. Mindig viseljünk figyelmeztet� nyakl�ncot vagy karköt�t és hordjunk magunkkal els�segély k�rty�kat, hogy a körülöttünk lév� emberek tudj�k, hogy mit kell tenni.

6. Tan�tsunk m�sokat!
- Ügyeljünk arra, hogy a körülöttünk lév� emberek tudj�k a tennival�kat rohamok esetén.
- Ha tudunk, akkor szerezzünk poszterokat a rohamok els�segélyér�l és helyezzük el �ket ahova csak lehet.
- Kérjük meg a helyi epilepszia egyesületet el�ad�sok tart�s�ra. Ezek az el�ad�sok seg�tenek abban, hogy az emberek tudj�k, mi a teend� rohamok esetén.
- Fogadjunk el seg�tséget roham ut�n annak érdekében, hogy biztons�gban hazakerüljünk.

Els�segélyny�jt�s rohamok esetén

Sokféle epilepszi�s rosszulléttel tal�lkozhatunk. A legismertebb a t�nusos-kl�nusos roham (grand mal), az absence (petit mal) és a komplex parci�lis (pszichomotoros) rosszullét.

A t�nusos-kl�nusos roham jellemz�i és az els�segélyny�jt�s

A t�nusos-kl�nusos rosszullét egész testre kiterjed� tünetei az agy elektromos tevékenységének t�lzott m�ködéséb�l következnek. Kezdetben a beteg a légz�izmok hirtelen összeh�z�d�sa miatt hörg� hangokat hallat (clavor epilepticus). Ezt követ�en eszméletét veszti és összeesik, a test izmai megfeszülnek. Ezt nevezzük t�nusos szakasznak.

A kl�nusos szakaszban, a rosszullét m�sodik szakasz�ban az egész testre kiterjed� rövid ellazul�sokkal v�ltakoz� r�ng�sok figyelhet�k meg. Ebben a f�zisban következik be gyakran a nyelvharap�s és a bevizelés.

A rosszullét sokszor néh�ny perct�l fél �r�ig terjed� ideig tart ut�na a beteg f�radt, levert lesz, gyakran elalszik (postconvulsiv tenebrositas). Tart�s, s�lyos fejf�j�s és izoml�z is gyakori.

Teend�k:

Védjük meg a beteget a sérülésekt�l, fektessük oldal�ra, amint a roham csillapodik.

Maradjunk a beteg mellett és pr�b�ljuk megnyugtatni.

Ne pr�b�ljuk megszüntetni a rohamot! Ha m�r elkezdõdött, minden külsõ beavatkoz�s sérüléseket okozhat.

Ne tegyünk semmit a sz�j�ba, ne itassuk meg.

Csak akkor h�vjunk ment�t, ha a beteg néh�ny perc m�lva sem tér mag�hoz, vagy ha sérülést szenved.

Az absence jellemz�i és az els�segélyny�jt�s

Az absence sok esetben olyan gyorsan zajlik, hogy a külsõ szemlél� nem is veszi észre. Tan�rok és szülõk sokszor nem is tartj�k rosszullétnek, hanem koncentr�ci�zavarra, �lmodoz�sra, tanul�si zavarra gyanakodnak.

Az absences gyerekek esetében a tan�r�kon pl. az olvas�si gyakorlatokn�l v�lik a figyelemzavar szembet�n�vé.

Az absence tünetei a néh�ny m�sodpercig tart� tudatzavar, melynek sor�n szemr�ng�s és enyhe arcizom-r�ngat�dz�s jelentkezik. Ritk�n j�r eleséssel és többnyire nehezen észlelhet�, mivel a gyerekeknél gyakori ez a rohamforma, akik am�gy is sokszor küzdenek egyéb tanul�si és figyelemzavarral.

Teend�k:

Figyeljünk fel az absence-re és pr�b�ljuk a kiesett inform�ci�kat p�tolni.

Nem szükséges azonban mindig hivatkozni a rosszullét lezajl�s�ra, mert ez a p�ciens sz�m�ra kellemetlen lehet.

A komplex parci�lis roham és az els�segélyny�jt�s

Ezt a rohamt�pust legink�bb a céltalan, automatikus mozg�sok jellemzik, melyek egyénenként v�ltozhatnak (de egy p�ciensnél �lt�l�ban ugyanazok), pl. cs�mcsog�s, ismétlõdõ sz�j- és kézmozdulatok stb. A p�ciens tudata zavart, viselkedése furcsa lesz, beszéde eltorzulhat. Egészében véve gyakran kelt olyan benyom�st, mintha zavarodott lenne. Ez az �llapot többnyire néh�ny percig tarthat. Az érzelmi szféra leggyakoribb tünete a félelem, szorong�s, sokszor jelentkezhetnek hallucin�ci�k. Elesés ritk�n jelentkezik, a beteg �ltal�ban megtartja ül� vagy �ll� helyzetét.

Teend�k:

Védjük meg a p�cienst a balesetektõl, a mozg�sos tevékenységek ugyanis könnyen okozhatnak sérülést.

Ne hagyjuk egyedül a beteget.

Ne avatkozzunk be a roham közben. Célszer� megv�rni, am�g a rosszullét lezajlik.

A roham alatt nyugodtan beszéljünk a beteghez, sokszor részlegesen megérti és ir�ny�that�.

Összefoglal�s:

Az epilepszia betegség az agy m�ködészavara miatt kialakul�, jellegzetes rohamokkal j�r� k�rkép. Fontos elkülön�teni az �n. „alkalmi” epilepszi�s rohamt�l, amely a görcskészség fokoz�d�sa miatt az agy m�ködészavara nélkül egészséges emberekben is felléphet (leggyakrabban alkoholos del�riumban). A betegség diagnosztik�j�ban az anamnézisen t�l alapvet� fontoss�g� az EEG, az MRI és a neuropszichol�giai vizsg�latok. Kezelése els�sorban gy�gyszeres. A betegek 70%-a feln�ttkorra teljesen meggy�gyul, a többi részben gy�gyszerek mellett v�lik panaszmentessé, kis sz�zalékuk gy�gyszerekkel sem (gy�gyszerrezisztencia). A betegek gy�gy�t�s�n�l fontos tudatos�tanunk, hogy a t�rsadalomnak ugyanolyan tagjai, mint az egészséges emberek. Meg kell tanulniuk a betegséggel élni - �lland� odafigyeléssel lelki és fizikai er�nlétükre. Ki kell alak�tani a megfelel� életform�t és életritmust. Tart�zkodni kell a szem és a hall�s hosszas igénybevételét�l, a mértéktelen evést�l, iv�st�l. A rendszeres torna, könny� sport, optim�lis alv�sid�, könny� ételek fogyaszt�sa mellett fontos a szigor� alkoholtilalom betart�sa! Ügyelni kell a gy�gyszerek rendszeres - el��r�sszer� - bevételére.

Irodalom:

www.pirula.hu
www.centralnet.hu
www.opni-epicentrum.hu
www.gerot.hu
www.epilepszia.hu
Szirmai Imre: Neurol�gia (Medicina Könyvkiad� Rt., Budapest, 2001)

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Epilepszia

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Epilepszia

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol