Citymed

A csal�dter�pia indik�ci�i, csal�dter�pi�s protokoll.

A csal�dter�pia indik�ci�i:
Gyermek- �s serd�l�kori zavarok (szorong�s, ev�szavar, pszichoszomatikus zavarok, enuresis stb.)
Szenved�lybetegs�gek
Skizofr�nia
Szorong�sos zavarok
Szexu�lis zavarok
Kr�zis-�llapotok

Csal�dter�pi�s protokoll

(Kész�tette: Dr. Koltai M�ria a Pszichoter�pi�s Tan�cs részére)

Rövid történeti h�ttér
A csal�dter�pia az 50-es években született az USA-ban a rendszerelmélet és kibernetika b�zis�n. Kialakul�s�ban és elterjedésében szerepet j�tszottak a fentiek mellett a pszichoanal�zis, a csoportter�pia és a kommunik�ci�elmélet kutat�si eredményei. A XX.sz.m�sodik felében széles körben elterjedt Eur�p�ban és a vil�g minden részén. A kapcsolati tényez�k figyelembe vétele és rendszerszemlélet� gondolkod�s paradigmav�lt�st képviselt az egyéni, intrapszichés megközel�téshez képest.
Magyarorsz�gon 1989-ben az MPT csal�dter�pi�s munkacsoportj�nak tevékenysége ut�n alakult meg a Magyar Csal�dter�pi�s Egyesület, amely ma is a hazai képzés, tov�bbképzés és csal�dter�pi�s tevékenység koordin�l�ja, jelent�s külföldi t�rsszervezetek partnere (EFTA, IFTA).

Elméleti h�ttér
A rendszerszemlélet� megközel�tés a csal�dot tekinti a problém�k keletkezésének és a ter�pi�s beavatkoz�s egységének. A ter�pia f�kusz�ban a csal�d, annak alrendszerei illetve az egyén szignifik�ns csal�di kapcsolatai �llnak. A csal�di kapcsolatokban interakci�, kommunik�ci� révén igyekszik v�ltoz�st létrehozni az élmények �télésének és feldolgoz�s�nak m�dj�ban, valamint a magatart�sban. A csal�dter�pi�ban a tünet illetve a tünethordoz� a csal�d egészének metaforikus m�don megnyilv�nul� zavar�t, diszfunkci�j�t képviseli.
A ter�pi�s iskol�k ir�nyults�g�t�l függ�en a csal�d kommunik�ci�s, struktur�lis, szociokultur�lis, történeti, érzelmi, etikai rendszerként val� koncipi�l�sa jellemzi a ter�pi�s gyakorlatot. A csal�dter�pia történetében megjelen� sz�mos ir�nyzat az ezredfordul�ra az integr�ci�s törekvésekkel jellemezhet�. A struktur�lis, stratégi�s, problémaközpont�, megold�sközpont�, viselkedéster�pi�s ir�nyzatok mellett jelen vannak a t�rgykapcsolati, intergener�ci�s valamint narrat�v ir�nyzatok egyar�nt a jelenlegi ter�pi�s sz�ntérben.

A m�dszer jellemz�i
A csal�dter�pia m�dszertan�ra jellemz� a terapeuta fokozott aktivit�sa a ter�pi�s folyamat kezelésében. Gyakran haszn�lnak különféle akci�s technik�kat (szoborép�tés, pszichodr�ma, Gestalt technik�k, levél�r�s, imagin�ci� …stb.) és szimbolikus ter�pi�s m�dszereket (rajzol�s, gyurm�z�s stb.), s adnak a csal�dnak otthoni feladatokat. A csal�dter�pia eszközt�ra rendk�vül gazdag, sz�nes és sok szinten mozgatja meg a rendszerfolyamatokat. Különösen a postmodern, narrat�v ir�nyzatok hat�s�ra a csal�d partnerként, saj�t problém�juk szakért�jeként val� elfogad�sa a ter�pi�s kapcsolat egyenrang�v� alakul�s�t jelzi, a kontextu�lis ter�pia pedig a kapcsolatok etikai dimenzi�j�t teszi hangs�lyoss�. A hatalmi viszonyok helyett a kapcsolati igazs�goss�g, a nemi- csal�di szerepek demokratikus felfog�sa, a reflektivit�s kölcsönössége fontos er�forr�sai és fejl�dési potenci�ljai a mai csal�dter�pi�nak.

Kik végezhetik, hol?
Csal�dter�pi�t pszichoterapeuta szakvizsga vagy m�dszerspecifikus végzettség birtok�ban végezhetnek orvosok, klinikai szakpszichol�gusok. Csal�dkonzult�ns végzettséggel rendelkez�k koter�pi�ban végezhetik (pszichoterapeuta mellett).
A hazai csal�dter�pi�s központokban, mind Budapesten, mind a vidéki v�rosokban k�rh�zi oszt�lyokon (pszichi�tria, gyermekpszichi�tria, pszichoszomatikus belgy�gy�szat, stb.) pszichi�triai gondoz�kban, csal�dseg�t� központokban, alap�tv�nyi illetve mag�nrendelések keretében m�ködnek kiképzett csal�dterapeut�k, csal�dpszichoterapeut�k.
A csal�d és p�rter�pi�ban a ter�pi�s rendszer szoros szuperv�zi�val m�ködik. �ltal�ban a kett�s vezetés, vagy az �tpillant� tükrös team szuperv�zi�, videofelvétel biztos�tja a ter�pi�s rendszer szuperv�zi�s lehet�ségét.

Ülések gyakoris�ga, üléssz�m
Az ülések id�tartama hosszabb mint egy �tlagos pszichoter�pi�s �ra, mivel a terapeut�knak folyamatosan figyelemmel kell k�sérniük az összes csal�dtag interakci�it (�ltal�ban m�sfél �ra). Egy csal�dter�pi�s folyamat �ltal�ban 6-25 ülésben zajlik a probléma természetét�l függ� gyakoriss�ggal. Kezdetben hetenkénti, kéthetenkénti majd havonkénti gyakoris�ggal. Ut�nkövet� ülés lehetséges 6-12 h�nappal a folyamat lez�r�sa ut�n. Megfigyelhet� az a tendencia, hogy a kezdetben népszer� stratégi�s ir�nyults�gok rövidter�pi�kat felv�ltj�k a hossz� t�v�, mélyebb emocion�lis �tdolgoz�st is lehet�vé tev� ter�pi�s folyamatok. Elterjed�ben vannak a gondoz�i munk�ba és csal�dseg�tés folyamat�ba illesztett, id�z�tett csal�dkonzult�ci�k, a csal�di pszichoeduk�ci�, szül�csoportok is a folyamatszer� csal�dter�pia mellett.

A csal�dter�pia speci�lis hat�tényez�i:
• Integr�ci�: sz�mos pszichoter�pi�s technika, m�dszer és elj�r�s alkalmazhat�s�ga.
• Nyilv�noss�g, �tl�that�s�g, kölcsönös reflektivit�s.
• Rendszerszemlélet: �tfog� mintegy transzteoretikus modell, amely a probléma megold�s hatékonys�g�t kiterjeszti az egyéni néz�ponton t�lra, illetve a m�dszerek és technik�k integr�lhat�s�g�t teszi lehet�vé.
• Fejl�dési perspekt�va: az egyéni, p�rkapcsolati, csal�di életciklus fejl�dés keretében az elakad�sokkal jellemezhet� problémamegold�s természetes eszköze.
• Szociokultur�lis kontextus: lehet�vé teszi a csal�dot körülvev� rendszerhat�sok felismerését és kezelését is.

A csal�dter�pia alkalmaz�sa, indik�ci�i:
Lehet ön�ll� ter�pi�s m�dszer vagy kombin�lhat� egyéb ter�pi�s form�kkal. Haszn�lhat� egyik vagy m�sik csal�dtag egyéni ter�pi�j�val együtt, illetve kiegész�theti az egyéni pszichoter�pi�t annak különböz� f�zisaiban. Kiemelt szerepe van a gyermek – és serdül� pszichoter�pi�val val� kombin�ci�nak.
Mindazon p�ciensek sz�m�ra aj�nlhat�, akik csal�dban élnek, és tünetük, betegségük pszichoter�pi�val, vagy pszichoter�pia és farmakonter�pia kombin�ci�j�val gy�gy�that�.
F 10-19, F 20-29, F 30-39, F 40-48, F 50, F 52, F 62-66, F 81, F 88, F 90-98.

Ellenjavallatok:
• Ha valamely malignus irreverzibilis trend a csal�d felboml�s�nak ir�ny�ba hat.
• Ha az egyik szül� rendszerezett, progressz�v paranoid �llapotban szenved, vagy korrig�lhatatlan destrukci�t, kriminalit�st mutat.
• Ha az egyik vagy mindkét szül� képtelen az �szinteségre, a hazugs�g és hamiss�g hatja �t a csal�dot.
• Bizonyos val�s csal�di titkok esetén.
• Merev ellenséges kultur�lis, vall�si vagy egyéb el��télet ezen ter�pi�s intervenci�val szemben.
• Extrém merev ellen�ll�s néh�ny csal�dtagban, amelynek az �ttörése pszich�zist vagy pszichoszomatikus kr�zist induk�lhat.
• Valamely szervi betegség vagy m�s akad�ly, ami kiz�rja egyik vagy m�sik csal�dtag részvételét.

Eszköz szükséglet (lehet�ség szerint):
Speci�lisan kialak�tott helyiség, egyir�ny� tükör, vide� és z�rtl�nc� tv-rendszer. A vide� felvételhez a csal�d �r�sos beleegyezése szükséges.

Forr�s: www.csaladterapia.hu (A Magyar Csal�dter�pi�s Egyesület hivatalos honlapja)

Polg�r J�lia
pszichol�gus (Péterfy S�ndor Utcai K�rh�z és Rendel�intézet, Kr�zisintervenci�s és Pszichi�triai Oszt�ly – 1074, Als�erd�sor utca 7)
csal�dterapeuta jelölt (Magyar Csal�dter�pi�s Egyesület)
E-mail: polgar.pszicho@gmail.com

Boross Viktor
pszichol�gus (SOTE Klinikai Pszichol�giai Tanszék, Pszichoter�pi�s Szakambulancia – 1083 töm� utca 25-29)
csal�dterapeuta jelölt (Magyar Csal�dter�pi�s Egyesület)
E-mail: boross@gmail.com

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A csal�dter�pia indik�ci�i, csal�dter�pi�s protokoll.

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A csal�dter�pia indik�ci�i, csal�dter�pi�s protokoll.

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol