Citymed

Egyed�l az orvos tehetetlen

Az orvostudom�ny technikai �s k�miai t�ren mutatkoz� fejl�d�s�t egy m�s t�pus� fejl�d�s is k�veti, ez pedig a gy�gy�t�s m�g�tt h�z�d� szakmai, �m nem a szakter�leteket �rint� gondolatis�g: hozz��ll�s a betegs�ghez �s a beteghez.

Ma m�r az eur�pai-amerikai kult�r�ban is egyre nagyobb hangs�lyt kap bizonyos betegségek pszichoszoci�lis h�ttere vagy pszichoszomatikus jellege, egyre elfogadottabb� v�lik az a nézet, mely szerint az ember fizikuma és lelki �llapota összefüggésbe hozhat�, bizonyos k�rok esetén nagyobb, m�s egészségk�rosod�sokat tekintve kisebb mértékben, de soha nem figyelmen k�vül hagyhat� m�don. M�g a betegségek kialakul�s�t megértend� „csup�n” a p�ciens bels� vil�g�t érdemes kutatni, a gy�gyul�st-gy�gy�t�st optimaliz�land� m�r egy kétszerepl�s jelenséget szükséges megérteni és a lehet� legjobban m�köd�vé tenni: az orvos-beteg-kapcsolatot. Az orvos azért tanul t�z évig és azut�n is egy életen �t, hogy tud�sa legyen a gy�gy�t�shoz, �m ez a tud�s csak akkor éri el célj�t, ha a beteg megsz�vleli orvosa tan�csait. A betegek együttm�ködési készsége - a compliance - mélt�n v�lt népszer� szempontt� az ut�bbi id�ben.

A tém�t kutatva mindenekel�tt azt kell megértenünk, hogy mit jelent pontosan e divatoss� v�lt fogalom, majd érdemes elmerülni abban a kérdésben is, hogy milyen m�don lehet a compliance-t el�seg�teni. A jelenséggel tudom�nyos szinten foglalkoz� szakemberek mindemellett arra is v�laszt adnak, hogy milyen tényez�k befoly�solhatj�k az együttm�ködést a kr�nikus betegségeknél, milyen ter�pi�s területeken kell (j�l) együttm�ködnie orvosnak és betegnek, mik a jellemz�i a non-compliant p�ciensnek (csak a felismert problém�t tudjuk megoldani), és hogy milyen együttm�ködést jav�t� stratégi�k léteznek.

A t�rgyalt problémakör kifejtésére a compliance fontoss�g�t haz�nkban az els�k között képvisel� dr. Bors Katalint (reumatol�gus, rehabilit�ci�s szakorvos) kértük fel. „Az els� non compliant emberp�r �d�m és �va volt, hiszen nem tartott�k be az �r utas�t�s�t” - utalt Bors Katalin humorosan arra, hogy a probléma az emberi természet mélyén gyökerezik. A betegek együttm�ködési készsége kifejezi annak mértékét és min�ségét, hogy valaki mennyire tartja be az egészséggel, illetve a betegséggel kapcsolatos orvosi-egészségügyi tan�csokat - ford�totta komolyra a sz�t. Sz�mos vizsg�lat t�masztja al�- folytatta a szakember hogy a klinikai vizsg�latok sor�n effekt�v ter�pi�k a gyakorlatban a betegek rossz együttm�ködési készsége miatt bizonyulnak hat�stalannak. Ahhoz, hogy az adott p�ciens elérhesse a tudom�ny mai �ll�sa szerint lehetséges legjobb �llapotot, betegsége valamennyi ter�pi�s területén megfelel� compliance-t kell tan�s�tania.

Ahogy növekszik a kr�nikus betegek sz�ma, és egyre többen szorulnak r� egyszerre több gy�gyszer folyamatos szedésére, �gy v�lik egyre nagyobb kih�v�ss� a klinikusok és az ir�nyelvek kidolgoz�i sz�m�ra az adherencia, azaz a gy�gyszer megfelel� d�zisban és ideig történ� szedésének problém�ja.

A kr�nikus egészségk�rosod�sok esetén �ltal�ban a következ� kezelési lehet�ségek merülnek fel: gy�gyszerszedés, diéta, torna, rizik�faktorok csökkentése, vizsg�latokon és kontrollvizsg�latokon val� részvétel. Az együttm�ködést több tényez� is befoly�solhatja, �gy a beteg egyénisége, a kezelés, illetve a betegség jellemz�i, valamint az orvos és a beteg közötti kapcsolat min�sége.

A nem kielég�t� együttm�ködési készséggel rendelkez� p�ciensek körében végzett felmérések szerint a non compliant magatart�s �ltal�ban akkor alakul ki, ha a beteg nem tartja s�lyosnak �llapot�t, �ltal�ban kevés érdekl�dést tan�s�t saj�t egészségi �llapota ir�nt, nem b�zik az orvos(ok)ban, nem v�r eredményt a ter�pi�t�l vagy problém�i vannak a gy�gyszerszedéssel - esetleg hi�nyosak az ezzel kapcsolatos ismeretei. A gy�gyszeres kezelés sor�n leggyakrabban felmerül� akad�lya hib�s vagy a beteg �ltal hib�snak tartott indik�ci�, a rossz d�zisban és/ vagy helytelen id�ben történ� gy�gyszerszedés, nem a kezel�orvos �ltal rendelt kész�tmények alkalmaz�sa és a szükséges gy�gyszer szedésének id� el�tti abbahagy�sa.

Az id�s emberek gy�gyszerszedési szok�sait vizsg�l� felmérések (Willlams C. M.: Using medications appropriately in older adults. Am Fam Physician. 2002;66:1917-1924.) azt mutatj�k, hogy a fel�rt gy�gyszereknek csup�n egyharmad�t veszik be a betegek t�jékoztatott Bors Katalin. A ter�pia hat�s�t az is csökkenti, hogy az id�sek gyakran nem a megfelel� d�zisban veszik magukhoz, vagyis halmozz�k vagy egyéb m�don nem az el��r�sok szerint alkalmazz�k gy�gyszereiket, emellett sokszor elégséges indok nélkül v�ltogatj�k a különféle kész�tményeket.

Sz�mos tényez�n m�lik, hogy milyen egy adott beteg együttm�ködési készsége, de a j� compliance elérésére val� tudatos törekvés sokat seg�thet. �rdemes betartani pl. az együttm�ködés kialak�t�s�nak f�zisait. Els�ként rendk�vül fontos a megfelel� t�jékoztat�s. Nem elég, ha csup�n a gy�gy�t� van tiszt�ban a betegséggel és a ter�pia szerepével: sokkal könnyebben tartjuk be az utas�t�sokat, ha értjük, hogy mit miért teszünk. Különösen igaz ez az olyan feladatokra vonatkoz�an, melyeket nem könny� véghezvinni, amelyek életm�d-v�ltoztat�ssal, figyelem r�ford�t�ssal j�rnak. Ezek ut�n az orvos külön er�fesz�téseket tehet az együttm�ködési igény felkeltésére, vagyis p�r sz�val azt is érdemes tiszt�zni, hogy a ter�pia el��r�s�nak betart�sa elengedhetetlen a k�v�nt eredmény eléréséhez. Miut�n felébredt a beteg igénye az együttm�ködésre, tiszt�zni kell azt is, hogy nem �ll-e valami a szükséges ter�pia �tj�ban: alkalmass� kell tenni a p�cienst az együttm�ködés elfogad�s�ra, végül pedig �tbaigaz�t�st kell ny�jtani a teend�kr�l.

A felsorolt „nagyvonalakon” belül a compliance-t seg�t� stratégi�kat a jobb kommunik�ci� �ltal val�s�thatj�k meg a gy�gy�t�k. A beteg sz�m�ra is érthet� t�jékoztat�s fontos mind a diagn�zis közlése és a ter�pia, mind pedig a progn�zis és a nyomonkövetés sor�n.

A diagn�zist és a ter�pi�t t�mogat�an eredményes szokott lenni a figyelmes kikérdezés, a direkt kommunik�ci�, az inform�ci�s füzetek �tad�sa, a praktikus problém�k sz�mbavétele és a beteg önkontrollj�nak, öngondoz�s�nak közös kialak�t�sa (elméleti szinten). A progn�zissal kapcsolatban érdemes szem el�tt tartani, hogy a félelem nem j� motiv�ci�, re�lis célokat kell kit�zni, és érthet� objekt�v értékelést biztos�tani az elért eredményekr�l. A beteg nyomon követését az optim�lis gyakoris�g meghat�roz�s�val, telefonos, levelez�lapos id�pont meger�s�téssel, parkol�si lehet�ség biztos�t�s�val, rövid v�rakoz�si id� lehet�vé tételével és betegnapl� vezettetéssel lehet el�seg�teni.

A pontos gy�gyszerszedést is sz�mos eszközzel t�mogathatja a gy�gy�t�. A gy�gyszereloszt� doboz is sokat seg�thet, de ma m�r léteznek automatikus adagol�k audiovizu�lis kijelz�vel, és különböz� egyéb jelad� szerkezetek, amelyek felh�vj�k a beteg figyelmét, ha elérkezett a gy�gyszer bevételének ideje. Nem véletlen az sem, hogy a kr�nikus betegségek karbantart�s�ra ir�nyul� szerek egyik fejlesztési ir�nya a minél ritk�bb szedési kötelezettség. A csontritkul�sban, mint gyakori kr�nikus megbetegedés kezelésében alkalmazott antiporotikus gy�gyszerek egy nagy csoportj�n�l, a biszfoszfon�tokn�l rövid id� alatt nyomon követhettük ezt a tendenci�t. A napi gy�gyszeradagol�st felv�ltotta a heti, ut�na a havi rendszerességgel szedend� kész�tmény. majd a csoporton belül tov�bbi fejlesztésekkel megjelent az intravén�s h�romhavi és végül az évente egyszer adand� inf�zi�s forma is. Ez ut�bbin�l értelemszer�en az adagol�s 100%-os compliance-t biztos�t az alkalmaz�s évében. Az anti porotikus szereknél a non compliant magatart�s veszélyét tov�bb növeli, hogy az �n. major antiporotikumok mellett kontraindik�ci� hi�ny�ban megfelel� kalcium és D-vitamin-p�tl�sr�l is gondoskodni kell. Ebb�l a szempontb�l is a minél jobb compliance ir�ny�ba mozdultak el a hetente szedend� or�lis szerek gy�rt�i, az egybecsomagol�st�l az egy tablett�n belüli kiszerelésig. Ennek ellenére egy gy�gyszerszedési szok�sokat vizsg�l� nemzetközi felmérés szerint (Claxton A. J.: CIin. Ther. 2001;23: 1296-1310.) egy év elteltével a csontritkul�sos betegek mindössze 45%-a szedte az orvosa �ltal el��rt gy�gyszert. A szintén kr�nikus betegségben, mint daganatos betegségben szenved�k körében ez az ar�ny 88%-nak bizonyult, a kardiovaszkul�ris betegek 71%-a volt kitart�, az epilepszi�s p�ciensek 70%-a, a diabéteszesek 73%-a, m�g az egyéb pszichés betegséggel él�k 78%-a mutatott compliant magatart�st a gy�gyszeres ter�pi�t illet�en.

Az oszteopor�zis köztudottan gyakori kr�nikus megbetegedés, mely kezelés nélkül s�lyos szöv�dményhez: mind gyakrabban el�fordul�, kistraum�s csonttöréshez vezet. Bors Katalin munkat�rsaival, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthol�giai T�rsas�ggal együttm�ködésben a magyarorsz�gi oszteopor�zis centrumokban vizsg�latot végzett a csontritkul�sos betegek compliance-ére vonatkoz�an (1067 beteg, 2002). A kutat�k a gy�gyszeres ter�pia, a gy�gytorna, valamint az elektroter�pia és segédeszköz-haszn�lat gyakoris�g�t mérték. A megkérdezettek kétharmada �ll�totta, hogy mindig beveszi az orvosa �ltal rendelt kész�tményt. A pozit�v v�laszt ad�k körében a csonttörést m�r elszenvedett betegek voltak nagyobb ar�nyban. Az eredmények azt mutatt�k, hogy a ter�pi�ban részesül�k több mint egyötöde felejtkezik el rendszeresen vagy id�nként a gy�gyszerszedésr�l. A vizsg�latban résztvev�k közül 10%-kal többen torn�ztak, mint ah�ny p�ciensnek a kezel�orvos azt javasolta, azonban a betegek csup�n negyedér�l derült ki, hogy megfelel� gyakoris�ggal, legal�bb 20 percig és a szükséges gy�gytorna gyakorlatokat végzi. Az elektroter�pi�n�l kimagasl�an j� volt a betegek együttm�ködési készsége, ami azzal magyar�zhat�, hogy egy olyan passz�v kezelésr�l van sz�, amely a betegekt�l nem k�v�n személyes er�fesz�tést (minta gy�gytorna vagy a diéta), m�g a csillog� gép m�ködése közben mégis azt gondolhatj�k, hogy sokat tesznek egészségükért — magyar�zta a szakember. A segédeszköz haszn�lat�val a betegek tizede az orvosi javallat ellenére sem élt.

A vizsg�latban részt vev�k közel egyharmada panaszkodott a kezel�orvos �ltal el��rt gy�gyszeres és nem gy�gyszeres ter�pia betart�s�t akad�lyoz� körülményekre. A rossz compliance leggyakoribb okai az anyagi nehézségek, a hossz� v�rakoz�si id� és az elégtelen motiv�ci� voltak. Bors Katalin és munkat�rsai �ltal�nos következtetései közölt szerepelt, hogy a compliance nem hozhat� összefüggésbe a beteg képzettségével és a t�rsadalomban betöltött szerepével, ink�bb az sz�m�t, hogy megfelel� t�jékoztat�sban részesült-e �llapot�val és ter�pi�j�val kapcsolatosan, illetve hogy betegsége elérkezett-e a k�rlefoly�s definit�v szakasz�ba. A többszörös csonttörést szenvedettek között ugyanis jobb együttm�ködési készség� betegeket tal�ltak a gy�gyszerszedéssel és a gy�gytorn�val kapcsolatban egyar�nt.

Radnai Anna (Forr�s: Magyar Orvos)

WebDoki
http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=57225

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Egyed�l az orvos tehetetlen

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Egyed�l az orvos tehetetlen

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol