Citymed

�letst�lus �s p�ciens-magatart�s az eg�szs�g�gyben

Tiszt�zni kell, mit �rt�nk �letst�lusgy�gyszerek alatt, mennyiben m�s ez a ter�let, mint a szokott gy�gyszerpiaci probl�mak�r, �s nem utols�sorban azt, hogy mi�rt v�lik egyre jellemz�bb� az itt tapasztalhat� p�ciens-magatart�s az eg�szs�g�gyben. Sz�ks�ges a probl�mafelvet�s, hiszen vil�gszerte n�vekv� jelent�s�get tulajdon�tanak a k�rd�sk�rnek, b�r a nemzetk�zi publik�ci�kban sincs egyet�rt�s, mire is terjed ki az �letst�lus gy�gyszerek fogalma, hol h�zhat�k meg a hat�rai.

Az egészség témaköre egyre többek figyelmének középpontj�ba kerül, egyre komplexebben foglalkoznak vele, sz�mos kutat� szerint a következ� évek b�zisinnov�ci�ja, a vil�ggazdas�g fellend�t�je az egészségüggyel kapcsolatos �jdons�gok területén v�rhat�. Az is a tapasztalatunk, hogy egyre több ipar�g kerül kapcsolatba az egészségüggyel, egyre nyitottabb� kell v�lniuk a megel�zés-gy�gy�t�s területén dolgoz�knak hiszen t�gulnak az ipar�gi hat�rok, és a mindennapi orvosi munk�ba egyre ink�bb besziv�rognak a t�rsadalmi trendhat�sok.

Kezdjük vizsg�l�d�sainkat az életst�lus megfogalmaz�s�val, majd kössük össze az életst�lus kérdéseit a t�rsadalmi trendek, ellentrendek felv�zol�s�val! L�tsz�lag messzir�l indulunk a f� témakör felé, mégis szükséges ez az alapoz�s a gondolati nyitotts�g biztos�t�s�hoz. Az életst�lus problémakör megvil�g�t�sa ut�n t�rgyaljuk azokat a jelenségeket, trendeket, amelyek az egészség, az egészségügy terén �jdons�gnak sz�m�tanak, és amelyek egyre ink�bb meghat�rozz�k a gondolkod�si, m�ködési kereteket. Ezek ut�n vizsg�ljuk meg, mit gondolnak, �rnak az egyes szerz�k a vizsg�lt téma kapcs�n, majd k�sérletet teszünk egy munkadefin�ci� megfogalmaz�s�ra.

Az életst�lus
Az életst�lus azon az emberi alapszükségleten alapul� szoci�lis jellemz�, amely az emberek integr�ci� ir�nti (tartozni valahov�) és differenci�l�d�s (az egyediség) ir�nti egyidej� igényét testes�ti meg. Az életst�lus olyan konstrukci�, amelyben kifejez�dnek az adott egyén sz�m�ra fontos értékek, tevékenységek, a dolgokhoz val� be�ll�t�d�sai, amelynek elemei, funkci�i: a mindennapi rutin biztos�t�sa a magatart�sszab�lyok követésével; az életvezetés stratégi�ja; a személyes identit�s el�seg�tése; szimbolikus szoci�lis azonosul�s m�sokkal; szimbolikus lehat�rol�d�s, a különbség megmutat�sa m�sokhoz képest.

Az életst�lus összességében teh�t azt a m�dot, st�lust mutatja, ahogyan az emberek az életüket "vezetni" k�v�nj�k, �gy az életcél és az értékek mutatkoznak meg döntéseikben.

A kor�bbi id�szakokban az életst�lus kérdése nem volt igaz�n fontos, hiszen egy t�rsadalmi réteghez val� tartoz�s olyan mérték� kötöttséget jelentett, hogy mindenki a norm�k szerint cselekedett, ha j�t akart, különben komoly szankci�kat érvényes�tett a csoport az eltévelyedettel szemben.

A j�léti t�rsadalmakban növekedett meg az emberek szabads�ga abban, hogy megv�laszthatj�k, milyen értékeket követnek, mire �ldozz�k idejüket, pénzüket, energi�jukat, figyelembe véve, mi az, amihez megfelel� anyagi h�tteret is tudnak biztos�tani. A v�laszt�snak egy bizonyos hat�ron belül nincs t�rsadalmi szankci�ja, a környezet toler�lja az alternat�v életvezetési koncepci�kat is.

�rthet� m�don mozdult a marketinges szakma a szociol�gusok ut�n az életst�luskérdések ir�ny�ba, hiszen a v�s�rl�k magatart�s�t, döntéseiket a hagyom�nyos befoly�sol� tényez�k helyett egyre jelent�sebb mértékben életst�lusuk befoly�solta, �gy követésükhöz meg kellett érteni �ket, a kutat�si eredmények alapj�n összekapcsolni az adott termék- és m�rkavil�g-v�laszt�st az adott életst�luscsoportokkal azért, hogy péld�ul a cégek a kommunik�ci�jukban megfelel� h�v�szavakat, h�v�képeket, érveléseket mutassanak be.

A t�rsadalmi trend mint ok
�letünk sz�mos területen került �j keretek közé, olyan trendek jelentek meg, amelyek a t�rsadalom minden szeletében a v�ltoz�st jelzik. Ezek a trendek, s�t, az ezzel p�rhuzamosan m�köd� ellentrendek megfogalmazhat�k egyrészt �ltal�noss�gban, m�srészt sz�k�thet�k az egészségügyre közvetlenebbül hat� jelenségekre.

Itt most az egészséget, az egészségügyet közvetlenebbül érint� trendekre koncentr�lunk, sajn�lkozva, hogy nincs lehet�ség a mélyebb t�rsadalmi kép megrajzol�s�ra.

Az egészség �j értelmezése
Egyre ink�bb az egészségesek "gy�gy�t�sa" kerül el�térbe, �gy t�nik, az egészség "csin�lhat�", "fogyaszthat�". Összefüggésben a test �j szemléletével, el�térbe került a "jav�that�s�g", b�r egyre fontosabb az egészség akt�v megtart�sa is. M�r nemcsak a betegség leküzdése, hanem az egészség fenntart�sa a cél, amelyért hatalmas appar�tusok mozdulnak meg, �j piacok, piaci szeletek, piaci terek ny�lnak meg.

H�l�zatosod� egészségpiac
Az egészségügy összen� az élelmiszergy�rt�kkal (l. functional food), a turizmussal (l. spa), a divattal (l. a lélegz� anyagok, intelligens ruh�k), a kozmetikai iparral (l. a korszer� alapanyag� arckrémeket), a wellnesszel (l. az idekapcsol�d� �zsiai gy�gym�dokat), a kereskedelemmel (l. a hipermarketekben, benzinkutakn�l kaphat� gy�gyszereket, a "belülr�l szép�t�" szereket), az ICT-vel (inform�ci�-kommunik�ci�s technol�gia) (l. sms: "vedd be a gy�gyszered", betegcsipek) stb.

Globaliz�ci� az egészségügyben
A globaliz�ci� egyike azoknak a témaköröknek, amelyekr�l sokat beszélünk, sok v�ltoz�st okoztak életünkben, a piacokon. A vil�got �tfog� piacok kialakul�sa, az ezzel együtt j�r� szigor� gazdas�goss�gi szemlélet a piacképesség �j dimenzi�it hozta létre. Az egészségügy fejl�dési szakaszait vizsg�lva egyre ink�bb jelenval� a globalit�s.

Boldogs�gigény
Az egészséghez egyre ink�bb az aktivit�s, a j� kedély, s�t, a boldogs�g keresése, igénylése is hozz�tartozik, ez egyértelm�en az életst�lusgy�gyszerek felé ford�tja a figyelmet. A kedély�llapotot befoly�sol� kész�tmények elterjedése kapcs�n felvet�dik a homogeniz�l�d� t�rsadalom problém�ja is.

V�s�rl�s az egészségpiacon
A p�ciensb�l v�s�rl� lesz, megjelenik az "élményv�s�rl�s" igénylése, de az autentikus forr�s keresése is mind fontosabb kérdéssé v�lik. A v�s�rl� a hipermarketekben, bev�s�rl�központokban szocializ�l�dik, �gy elv�r�sai az egészségügyi piacon is hasonl�ak (�lland� nyitva tart�s, akci�k, kedvezmények, v�laszt�si lehet�ség, szabad döntés stb.).

Médiahat�sok
A média keltette érdekl�dés egyre nagyobb hat�s� a különféle kész�tmények, beavatkoz�sok keresletére, s�t, sz�mos esetben "piacnyit�" hat�s� (péld�ul a plasztikai sebészeti beavatkoz�sok mindennaposs� tétele, a hiperakt�v gyerekek gy�gyszeres kezelése stb.). A j�rv�nyokr�l, soha nem hallott betegségekr�l sz�l� tömegkommunik�ci�s h�rad�sok hisztériakeltésre is alkalmasak, sokkol� hat�s�ak, f�bi�k kialak�t�i. Az innov�ci�kr�l hallott, olvasott h�rek, az interneten hozz�férhet� inform�ci�k tért�l és id�t�l függetlenül egyértelm�en fokozz�k az egészségüggyel kapcsolatos v�rakoz�sokat.

Összességében azt tapasztalhatjuk, hogy az egészségügy "betegpiacb�l" egyre ink�bb "egészségpiacc�" v�lik, aminek sz�mos következménye van, többek között az életst�lusgy�gyszerek elterjedése.

2007. szeptember 28. 16:30, péntek - Dr. Palla S�ndor
dr. Tör�csik M�ria (Forr�s: LAM)
WebDoki: http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=40809

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

�letst�lus �s p�ciens-magatart�s az eg�szs�g�gyben

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

�letst�lus �s p�ciens-magatart�s az eg�szs�g�gyben

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol