Citymed

H�guta, l�bgomba, utaz�si hasmen�s

Tipikus ny�ri nyavaly�k, megel�z�s �s gy�gy�t�s: a Weborvos szezon�lis dosszi�ja.

A h�guta is megüthet

B�r a tart�s nagy meleg mindenkit megvisel, vannak közöttünk olyanok, akik életkoruk, kr�nikus betegségük vagy éppen foglalkoz�suk miatt különösen veszélyeztetettek: hajlamosabbak a k�ros folyadékvesztésre, a kisz�rad�sra vagy a h�gut�ra. A csecsem�k és kisgyermekek szerencsére hangosan jelzik, ha szomjasak, a korosabbak nem érzik ezt, ezért könnyen elmulasztj�k a folyadékp�tl�st. A szédelgést, a b�gyadts�got, az er�tlenséget, az �jul�st nemcsak a meleg okozhatja, hanem az is, ha a szervezetben nincsen megfelel� mennyiség� folyadék.

Az id�seknek is legal�bb 2-2,5 liter folyadékot kell naponta meginniuk ahhoz, hogy szervezetük folyadékh�ztart�sa ne boruljon fel. Ebbe a mennyiségbe beletartozik a gyümölcsök-zöldségek leve és az ebédre elfogyasztott leves is. Természetesen a v�z is megteszi, de még jobb az �sv�nyv�z, mert azzal m�r az izzad�ssal elvesz�tett fontos ionokat, �sv�nyi s�kat is p�tolhatjuk. Az id�sebbeknek, a gyerekeknek, az emészt�szervi bajokkal k�nl�d�knak vagy a diabéteszeseknek a szénsavmentes v�ltozat aj�nlott.

Nehezebb helyzetben vannak a hipert�ni�ban, sz�v- és érrendszeri betegségekben szenved�k, esetükben ugyanis nem korl�tlan a folyadékfogyaszt�s. B�r az izzad�s miatti folyadékvesztés s�lyosabb esetekben sz�vritmuszavart is okozhat, �m a nagy folyadékbevitel is k�ros terhelést jelenthet a szervezetüknek. Ezért aranyszab�ly, hogy �r�nként egy deci, azaz naponta m�sfél liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok v�zhajt� hat�suk miatt kerülend�k, a legjobb a buboréktalan �sv�nyv�z vagy a k�liumban gazdag narancslé.

A m�r kezelt betegeknek nem tan�csos a legmelegebb napszakban (11-15 �ra között) a szabadban tart�zkodni, mert a meleg kit�g�tja az ereket, �gy a sz�v terhelése n�.
Rosszullétet okozhat a hirtelen, er�teljes mozg�s, ezért a betegek lassan, fokozatosan v�ltsanak testhelyzetet. A szédülés azt jelzi, hogy nincsen elég folyadék az érp�ly�kban, ezt fokozatosan, apr�nként p�tolni kell. A melegb�l ad�d� rosszullétek miatt jobb, ha a sz�vbeteg k�nikul�ban nem vezet aut�t.

Unalomig ismert szab�ly, hogy fedetlen f�vel ne tart�zkodjunk huzamosabb ideig a napon. A felmeleged� agy fejf�j�ssal, h�nyingerrel jelez, s�lyosabb esetekben a test h�mérséklete - ak�r a l�zn�l - megemelkedik, s végül teljesen felborulhat a h�h�ztart�s: a beteg összeesik, eszméletét veszti. Ahogyan tilos felhevült testtel a hideg v�zbe ugrani, ugyancsak életveszélyes az ilyen beteget leh�teni, ugyanis a gyors h�veszteségt�l görcsös �llapot alakulhat ki, s reflexként meg�llhat a sz�v.

A szok�sosn�l magasabb h�mérséklet melegfronti hat�st v�lthat ki az arra érzékenyeknél: lassulnak a reflexek, hirtelen �lmoss�g, f�radékonys�g törhet r�juk. A k�nikul�ban a gyomorfekélyesek �llapota is rosszabbodhat, gyakoribb� v�lnak az asztmatikus panaszok és lassabban gy�gyulnak a gyullad�sok.

L�bujjat kasz�l a hobbikertész
Azt hihetnénk, hogy a burleszkek, rajzfilmek kész�t�i m�r kimer�tették a rosszul letett, illetve csak �gy otthagyott gereblyékbe, �s�kba lép� ember f�jdalm�ban rejl� komikumot, mégis, a szanaszét hagyott és a f�ben l�thatatlann� v�lt szersz�mok minden évben s�lyos l�b és kevésbé s�lyos fejsérüléseket okoznak. R�ad�sul a szersz�mok földdel szennyezettek, ezért nem csak a mély seb, hanem a fert�zésveszély is fokozza a gondot,- sorolja a ment�orvos a tipikus tavaszi-ny�ri sérüléseket.

A sebesülés jellegét�l vagy ok�t�l függetlenül aranyszab�lyként véshetnénk fel mindj�rt az elején, hogy: ami s�lyosbodik, az nem m�lik el mag�t�l,- sz�l a figyelmeztetés. Nagyon gyakori ugyanis, hogy elfert�z�dött sebekkel, gyulladt, duzzadt, érzékeny testt�jakkal, s�t m�r kékes-fekete, üszkösöd� végtagokkal keresik fel a p�ciensek a sebészt, mondv�n: m�r h�rom napja nem aludtam doktor �r, de azt hittem, majd csak rendbe jön. A kisebbnek, ban�lisabbnak t�n� sérüléseket sokan h�zilagosan pr�b�lj�k kezelni, s ahelyett, hogy egy-két öltéssel vagy egy szakszer� fert�tlen�téssel id�ben meg�szn�k a komoly szepszist és hosszadalmas ter�pi�t, nemritk�n a maradand� k�rosod�st kock�ztatj�k - összegzi szezon�lis tapasztalatait a ment�orvos.

A tavasz, korany�r a f�r�l esések id�szaka is: t�ls�lyos honfit�rsaink olyan �gakr�l zuhannak al�, ami eleve l�that�an nem b�rhatja el �ket. Sajnos, nem puszt�n lezuhannak, hanem �ltal�ban r�zuhannak valamire, nagyon gyakori, hogy felny�rsalja �ket a ker�tés vagy a fa alatt hagyott talicska, a sz�l�kar� vagy éppen a vel�k együtt eld�l� létra.

Az otthoni balesetek évszakt�l függetlenül jelentkez� fajt�ja az elesésesb�l fakad� törés. F�képpen a nehezen mozg�, id�sebb, sérülékenyebb csontozat� koroszt�ly tagjait érinti, leggyakoribb sz�ntere a fürd�szoba, a k�d környéke. �ppen ezért a szakemberek id�sebb korban a k�d helyett a zuhanyfülke kialak�t�s�t és haszn�lat�t javasolj�k. Ha a beruh�z�sra nincsen pénz, akkor cs�sz�sg�tl�val, kapaszkod�kkal seg�thetjük a mozg�st. Ugyancsak j� szolg�latot tehetnek a sz�nyegek elmozdul�s�t g�tl� gumial�tétek.

Hal�los korty a pillepalackb�l
Az Erzsébet K�rh�z sürg�sségi belgy�gy�szati és toxikol�giai oszt�ly�ra minden évben megérkeznek a tavaszi - ny�ri szezonra jellemz� betegek, a szénmonoxid- és vegyszermérgezettek. Felkészültek m�r a cs�pésekre allergi�sok, a h�gut�t�l szenved�k fogad�s�ra - mondta el dr. Zacher G�bor f�orvos.

A szakember, hangj�ban érthet� ingerültséggel ismétli évek �ta a leggyakoribb hib�kat,- kevés foganattal. Mert szinte érthetetlen annak a h�ziasszonynak az életveszélyes balesete, aki nem d�lve be a rekl�moknak, maga pancsolta össze az egyébként is er�s vegyszereket, l�gost öntött a s�savasba, majd a k�dat sik�lva belélegezte a keletkez� kl�rg�zt, - meséli a f�orvos.

A tavaszi-ny�ri h�napok jellegzetes balesetforr�sa a permetezés is, a k�rlapok tan�s�ga szerint nagyon, gyakori, hogy véd�felszerelés nélkül juttatj�k ki a permetlevet a növényre, �gy a balesethez elég, ha a szél megfordul. De nem csak belélegzés �tj�n juthat a veszélyes méreg a szervezetbe, hanem felsz�v�dhat a b�rön �t is, amikor a permetezéshez szükséges vegyszereket összeöntögetik, keverik - persze keszty� nélkül.

Mégis, a legtöbb vegyszermérgezés t�rol�si hib�b�l ad�dik, péld�ul üd�t�s vagy �sv�nyvizes üvegbe töltik a megmaradt leveket, majd megfeledkeznek err�l, és j�t h�znak bel�le. Feküdt m�r itt olyan p�ciens, aki borosüvegb�l ivott lakkbenzint, de kezeltünk olyat is, aki krist�lyvizesb�l a betonkötésekhez haszn�lt s�lyos mar�szert, a monolitot, - teszi hozz� a f�orvos. Az sem ritka, hogy a gyerekek megk�stolj�k a nekik tetsz� növényeket, vir�gokat, vagy éppen a feln�ttek tévesztik össze azokat, gy�gynövényeknek hiszik a mérgez�t.

A sürg�sségi belgy�gy�szatra minden ny�ron érkezik olyan p�ciens, aki eszméletét vesz�tette a melegt�l. Hi�ba a figyelmeztetés: még azok sem védekeznek megfelel�en, akik a t�z� napon kénytelenek dolgozni. Nagyon gyakori, hogy a dug�ban araszol� kocsiban lesz valaki rosszul, a k�nikula a b�dogban sokszor veszélyesebb, mint a szabad leveg�n. A napsütötte oldal elsötét�tésével, esetleg egy, a tark�t h�t� nedves zsebkend�vel megel�zhetjük a t�lmelegedést,- aj�nlja Zacher doktor.

Utaz�k betegsége: a hasmenés
Az utaz�s egy m�sik orsz�gba - f�képp, ha jelent�s különbség van az éghajlatban, szoci�lis és higiénés körülményekben - val�sz�n�leg egy héten belül hasmenéshez vezet, amelyhez esetenként l�z, hasi görcs és h�ny�s t�rsulhat. A betegek zöme egy hét alatt meggy�gyul, �m 10 sz�zalékuk ennél tov�bb, két sz�zalékuk pedig még egy h�nappal kés�bb is k�nl�dik a tünetekkel.

Az utaz�k betegségét 80 sz�zalékban baktériumok okozz�k, �m néha j�rulékos tényez� lehet a szokatlan étel vagy ital, illetve annak elkész�tési m�dja, de a bélfl�ra v�ltoz�sa, esetleg v�rusfert�zés is tetézheti a bajt. Az �zsi�ba utaz�k között a hasmenést leggyakrabban kiv�lt� k�rokoz� az E. coli (20-30%), a szalmonella (10-15%), a shigella (4 - 7%). Az Afrik�ba és Dél-Amerik�ba utaz�k között is az enterotoxint termel� E. coli bacilus �ll a hasmenések h�tterében.

Az �ltal�nos megel�zésben a f� feladat a fert�zési l�nc megszak�t�sa, azaz annak megakad�lyoz�sa volna, hogy a széklettel terjed� k�rokoz� "kézen-közön", sz�jon �t a szervezetünkbe kerüljön. Ebben a gyakori kézmos�s, a konyhatechnikai szab�lyok betart�sa, a csak megb�zhat� helyen v�s�rolt étel seg�thet.

A fert�zések specifikus megel�zésében a hatékony és veszélytelen vakcin�k j�tssz�k a f�szerepet. A mérsékelt égövön a rotav�rus-vakcina �ll az els� helyen, a tr�pusi területeken a koler�hoz hasonl� tüneteket és elv�ltoz�sokat okoz�, enterotoxikus E. coli baktérium elleni immuniz�ci� a fontos. A koler�t�l véd� vakcina is rendelkezésre �ll.

A fert�zés gy�gy�t�sa a k�rokoz�t�l függ�en eltér� lehet, ezért elh�z�d� esetekben tan�csos szakorvoshoz fordulni. Az antibiotikumok haszn�lata ebben a k�rképben sem automatikus, err�l csak szakorvos dönthet a tünetek és leletek alapj�n. A ter�pi�nak azonban mindig fontos része a folyadékp�tl�s (s�lyos esetben ak�r inf�zi�val, teh�t k�rh�zi körülmények között) és a diéta, amely könnyen emészthet�, zs�rban szegény t�pl�lkoz�st jelent.

A j�rv�nyügyi helyzet v�ltoz�sait az egészségügyi vil�gszervezet pontosan követi és hetenként jelenti a nemzeti közegészségügyi hat�s�goknak. A region�lis �NTSZ-ek kötelekében tal�lhat� nemzetközi olt�központok felvil�gos�t�st adnak az utaz�knak a megbetegedések kock�zat�r�l s arr�l, hogy az �ti célnak megfelel�en milyen véd�olt�st lehet, illetve kell kapniuk.

Vigy�zat: csobban�sveszély!
Minden strandol� t�z a kilencediken sz�m� k�rokoz�t visz be testével a medence vizébe, s teszi ezt akaratlanul, vétlenül - mondja a mikrobiol�gus. S ekkor még nem beszéltünk a l�that�an mosdatlan, b�rbajos, gyullad�sos k�rban szenved� vagy r�nézésre meg�llap�thatatlanul beteg fürd�vendégekr�l, akiket nem tilthatunk ki a medencéb�l. A fürd�z�k sz�m�b�l, a v�z mennyiségéb�l és a nyitva tart�s idejéb�l könnyedén kisz�m�that�, hogy �tlagosan h�ny k�rokoz� hemzseghet a strandok h�s�t� vizeiben, e ezen semmiféle h�g�t�s nem seg�t, egyedül a v�zforgat�s �ltal�nos elterjesztése jelent megold�st - mondja a szakember.

A gy�gyfürd�kben ennél rosszabb a helyzet, ezért b�rmilyen borzongat� is a gondolat, a csobban�s el�tt am�gy kötelez� (és a strandol�s ut�n önvédelemb�l fokozottan aj�nlott) zuhanyoz�st sosem mulaszthatjuk el.

A fürd�z�k testny�l�saib�l, v�ladék�b�l, b�rér�l és ny�lkah�rty�ir�l �rtalmatlan és beteg�t� k�rokoz�k milli�rdjai jutnak a v�zbe: gomb�k, baktériumok, v�rusok és parazit�k. A szakemberek szerint a "l�tv�nyos" b�r- és egyéb fert�zéseknél sokkal veszélyesebbek azok a nyavaly�k, amelyek makacs tüneteket okoznak, �m mire ezek jelentkeznek, m�r eszünkbe sem jut, hogy napokkal ezel�tt a strandon szedhettük öszsze valamilyen betegséget. Péld�ul a fut�szemölcs v�rus�t, a gyermeken kitör� középfülgyullad�s k�rokoz�j�t, a sok�ig panaszokat sem okoz�, belülr�l t�mad� gombabetegségeket.

A legnagyobb veszélyforr�s a gyermekmedence, abban ugyanis a j�rv�nyügyi szempontb�l biztons�gosn�l j�val melegebb v�z van, ami kedvez a k�rokoz�k szaporod�s�nak, r�ad�sul a kicsik - életkorukn�l fogva - j�val több "testnedvet" eresztenek bele. A tapasztalat szerint hi�ba tilos, a feln�ttek is gyakorta belemennek a v�zbe, hogy egy-egy vit�t eldöntsenek, de legal�bbis l�bukat a kismedence vizében �ztatva felügyelnek szemük fényére - helytelenül.

�g�, viszket� mokaszin
A l�b és a l�bkörmök gomb�s fert�zöttsége sokkal gyakoribb, mint a kézkörmök ilyen betegsége. Kialakul�sa küls� tényez�kt�l (éghajlati viszonyokt�l, életm�dbeli, ruh�zkod�si szok�sokt�l, élet- és munkakörülményekt�l) és bels� faktorokt�l (alapbetegségt�l, nemt�l, életkort�l) is függ. Ennek megfelel�en a fert�zések gyakoris�ga még Eur�p�ban is v�ltozatos képet mutat 1,7-13 sz�zalék közötti ar�nnyal. Egyes betegségekhez - pl. cukorbetegséghez - t�rsulva az érintettek sz�ma a lakoss�g 20-30 sz�zalék�t is elérheti, id�sebb korban a betegség sokkal gyakoribb.

A gomb�val fert�zött körmön leggyakrabban s�rg�s, hom�lyos elsz�nez�dés jelenik meg. A köröm szabad éle, ritk�bban az oldala megvastagodik, az elsz�nez�dés lassan az egész körömre r�terjed, annak form�ja eltorzul, fénytelenné v�lik. Alatta elpusztult körömdarabok gy�lnek öszsze, és végül lev�lhat a köröm�gyr�l.
Kezdetben a köröm csak ritk�n f�j, de a kés�bbiek sor�n, amikor megvastagodik, m�r egy kis nyom�s is f�jdalmat okozhat. Egy körömb�l kiindulva a fert�zés �tterjedhet a kéz vagy a l�b többi körmére is. Ezért van az, hogy a b�rgy�gy�szok �ltal igazolt esetek 40 sz�zalék�ban a l�b és a l�bkörmök gomb�s fert�zöttsége együttesen tal�lhat� meg.

Amellett, hogy a betegség esztétikailag és pszichikailag zavarja a betegeket, gyakran az életmin�ségüket is h�tr�nyosan befoly�solja. Zavarja a j�r�st, a z�rt cip�t a p�ciens elviselhetetlennek érzi, r�ad�sul a k�r m�s betegségek kialakul�s�hoz is vezethet, f�ként akkor, ha a kor el�rehaladt�val a hajlamos�t� tényez�k halmozottan fordulnak el�.

A k�rokoz�k legnagyobbrészt az emberi b�r és köröm szaruanyag�t emészt�, �n. b�rgomb�k (dermatophytonok), amelyek jelent�s része kifejezetten az emberi szervezethez és környezetéhez adapt�l�dott. M�srészt olyan sarjadz�- és penészgomb�k is megt�madhatj�k a b�rt és a körmöt, amelyek mindennapos lak�i az emberi b�rnek, és csak a sz�mukra megfelel� körülmények között képesek betegséget okozni. Ha a talpunkon - f�ként ny�ri id�szakban - sz�raz h�ml�s alakul ki vagy apr�, sav�s, ég�, viszket� h�lyagocsk�k jelennek meg, azonnal felmerül a fert�zés gyan�ja. Ugyancsak gomb�s fert�zésre utal a talpi rész oldal�n, az �n. mokaszinvonalban létrejöv� h�ml�, viszonylag éles hat�r�, viszket�, enyhén gyulladt folyamat is. Hasonl�képpen int� jel a l�bujjak között kialakul� h�ml�s, berepedezés, a l�bkörmök, gyakran a nagyl�bujj körmének deform�lts�ga, amely lassan, fokozatosan vagy sérülést követ�en jön létre.

Mivel a körömgomb�sod�s klinikai képe meglehet�sen v�ltozatos, �gy a téves diagn�zis esélye nagy, a kezelés pedig költséges, ezért a "figyelmeztet� jeleket" feltétlenül orvosnak kell azonos�tania. A l�bgomb�sod�s megel�zhet�, de ha m�r kialakult a fert�zés, akkor gy�gyszeres kezeléssel és a fert�z�forr�s megszüntetésével, kiiktat�s�val az �jrafert�z�dés megakad�lyozhat�.

A nyilv�nos fürd�k, uszod�k vize, a zuhanyz�k és öltöz�k padl�zata nagy mennyiségben tartalmaz fert�z� gombaelemeket, amelyek m�s betegek l�b�r�l kerülnek a környezetbe, ezért ilyen helyen viseljünk papucsot. A megel�zés legfontosabb része a mindennapos alapos l�bmos�s ut�n a l�bfej, a talp és a l�bujjközök sz�razra törlése, hint�poroz�sa. A l�bizzad�s megakad�lyoz�sa rontja a gomb�k életkörülményeit, ezért az arra hajlamosaknak, illetve ny�ri melegben érdemes ecsetel�ket, spray-ket alkalmazni. Különösen fontos ez a gyakori uszodal�togat�kn�l, rendszeres sportot, komoly fizikai er�kifejtést végz�knél. A saj�t törölköz� és a papucs haszn�lata természetes higiénés követelmény.

A b�r- és körömgomb�sod�s gyan�ja esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Ennek legfontosabb oka, hogy m�s b�r- és körömelv�ltoz�sok is hasonl� tünetekkel j�rhatnak, az önkezelés teh�t fölösleges, s�t egyenesen k�ros lehet. A gomb�s fert�zés laborat�riumi vizsg�lata nemcsak a fert�zés tényét, hanem a k�rokoz�t is kimutatja, ez�ltal a célzott, s �gy hatékonyabb kezelés könnyebben megoldhat�.

Karcs�s�t� barnul�s
Az vitathatatlan, hogy a napoz�snak vannak el�nyei, ugyanis hat�s�ra fokoz�dik a csontképzéshez szükséges D-vitamin-képz�dés, serkent�dik a hormontermelés, javul a hangulat is: szebbnek érezzük magunkat barn�n, mint s�padt fehéren. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a t�lzott, megfelel� védelem nélküli napoz�s a h�mképzési rendellenesség, az allergia és a b�rr�k kialakul�s�nak veszélyét rejti mag�ban.

Nem is olyan régen még a csoki- barna b�rsz�n volt az egészség jele, napjaink manökenjei m�r h�fehéren vonulnak végig a kifut�n. Igaz, az�ta divatba jött a fehér csoki is: mindig van �j a nap alatt.

Az emberek többsége azonban nem tud lemondani a napoz�s ny�jtotta örömökr�l, sem arr�l a néh�ny h�napig tart� j� érzésr�l, amit a kisebb b�rhib�kat j�tékonyan elfed�, optikailag karcs�s�t� barnas�g ad. A ma kaphat�, korszer� kész�tmények seg�tségével szerencsére �rtalom nélkül élvezhetjük a napütés �ld�sait.
Ehhez azonban tudni kell, hogy a napfény nagy része nem az el�re megfontoltan elkövetett nyaral�s alatt éri testünket, hanem munka közben, a piacon vagy épp a gyerekért menet, ezért a fényvéd� krémek adta biztons�got nem csak a szabads�gunk alatt kell kihaszn�lnunk. Az is tény, hogy péld�ul j�niusban Spanyolorsz�gban egy perc alatt annyi sug�rz�s éri a testünket, mint ugyanott decemberben hat �ra alatt. A napoz�si hadm�velet kidolgoz�sakor teh�t ismernünk kell a nyaral�hely adotts�gait (v�z vagy homok közelében fokozott a veszély a visszavert napsugarak miatt).

Tudnunk kell azt, hogy b�rünk melyik fotot�pusba és b�rt�pusba tartozik, s azt is, hogy az adott évszakban, földrajzi szélességen mi a megfelel� kész�tmény a védekezéshez. A vil�gos, leégésre hajlamos b�r fokozott védelemre szorul, de még a kevésbé érzékeny, fokozatosan barnul� esetében is kombin�lnunk kell a magas napvéd� faktor� krémet vagy zselét az egyre alacsonyabbal.

A napoz� kiv�laszt�sakor arra is tekintettel kell lennünk, hogy zs�ros, sz�raz vagy v�zhi�nyos-e a b�rünk, mert a fényvéd� faktoron t�l m�r ebben is van k�n�lat: zs�rmentes hidrat�l�k vagy éppen zs�rp�tl� krémek is kaphat�k. Nem feledhetjük el, hogy valamennyi b�rt�pus érzékeny az UV-sugarakra és a nap k�ros hat�sa miatt kialakul� foto-öregedésre. Az is bizony�tott m�r, hogy a nap okozta k�rosod�sok felhalmoz�dnak, akkumul�l�dnak, azaz nem kezdjük minden ny�ron tiszta lappal (nappal) az életünket. Ahogyan mondani szokt�k, a b�r nem felejt.

A leggyakoribb és leg�rtalmasabb napoz�si m�dszer az, amellyel a szabads�g egy-két hete alatt akarjuk megszerezni a barnas�got: nincs id� a fokozatoss�gra, s arra sem, hogy a legveszélyesebb �r�kat az �rnyékban töltsük. A m�sik rossz m�dszer, amikor reggel bekenjük magunkat a napvéd� krémmel, majd soha többé: nehogy éppen a kencefice legyen g�tja a barnas�gnak. Aki mag�ra ismer, és nem tudja meg�llni, hogy nyaral�sa minden percét kihaszn�lja, ink�bb készüljön fel: alkalmankénti bevezet� szol�riummal megnyugtathatja a lelkét. Csak ne feledje el, a szol�riumban lebarnult b�r ugyan�gy leég a napon, mint a h�ka, az is védelemre, k�méletre szorul.

A kémiai napvédelem mellett a fizikai is fontos, f�képpen a kisgyermekek esetében: �ket sapka, kalap, egy h�fehér p�l� mentes�theti a sugarakt�l. Kenjük �ket rendszeresen és többször, nem elég a magas faktorsz�m, haszn�ljunk fotostabil és v�z�ll� kész�tményeket.

A nyugtat� és hidrat�l� anyagok éppoly fontosak, mint a fénysz�r�k, ezért ezek se maradjanak itthon. A "bels�" védelemhez pedig ne feledjük: a napoz�s, a meleg fokozott folyadékvesztéssel j�r: két, két és fél liter tiszta v�z nem csak a kisz�rad�st�l és a szomj�s�gt�l, de a r�ncosod�st�l is véd!

A melan�ma a legveszélyesebb b�rr�kfajta, mely 40-50%-ban anyajegyekb�l keletkezik. Ez a b�rr�kt�pus rendk�vül gyorsan adhat �ttétet, �gy korai felismerése és kezelése alapvet� a t�lélés szempontj�b�l. A legfontosabb, hogy figyeljük az anyajegyek esetleges v�ltoz�sait, s a legkisebb gyan� esetén keressük fel a b�rgy�gy�szt. Gyan�s jel lehet a méret- és/vagy sz�nv�ltoz�s (f�ként a vörös, fehér és kék elsz�nez�dés a környez� b�rterületeken), az anyajegy felsz�nének, �llom�ny�nak, alakj�nak v�ltoz�sai, gyullad�sra utal� jelek a környez� b�rön esetleg vérzéssel, kifekélyesedéssel, viszketéssel vagy f�jdalommal. Az anyajegyet, illetve anyajegy-elv�ltoz�sokat h�zilagos beavatkoz�ssal "kezelni" szigor�an tilos, életveszélyes! Ez kiz�r�lag a b�rgy�gy�sz kompetenci�j�ba tartozik.

2007-05-22 10:13 Forr�s: Weborvos Komornik Vera

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

H�guta, l�bgomba, utaz�si hasmen�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

H�guta, l�bgomba, utaz�si hasmen�s

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol