Citymed orvosi portál

Péntek, 2001. augusztus 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 201. szám

Agrárvilág

--------------------------------------------------------------------------------

Mindenevõ veszélyes kártevõ

CSEKES ZOLTÁN
A gyapottok-bagolylepke a növény generatív, azaz nemzõ részeit támadja. A paprikán és a paradicsomon apró lyukat rág a torzsa környékén, majd ezen keresztül annak belsejébe húzódik. Az így megtámadott zöldség elértéktelenedik, fogyaszthatatlanná válik. A kártevõ egyaránt támadja a szabad földön és a termesztõberendezésekben, hajtatóházakban, fóliákban termesztett növényeket is. A kukoricát is károsítja a veszélyes kártevõ – a hernyók a címer felõl rágják be magukat a kukoricacsõbe, melyben kezdetben csak a zsenge magot fogyasztják, majd egyre mélyebbre húzódnak. Rágásuk nyomán különféle szaprofita gombák szaporodnak el. A zöldbabon a fiatal hernyók a hüvelyt megfúrva károsítják a babot. A dísznövényeken a kárkép a bimbók és a virágok megrágásában jelentkezik.
A veszélyes kártevõ õshazájában 2-3 nemzedékes faj, amely bábként a talajban telel át. Migrációs hajlama már régóta ismert. Közép-Európában, így nálunk is, idõnként vándorlepkeként jelenik meg. Az elsõ lepkék május, június folyamán érkeznek dél felõl, és ezeknek hernyói már júniusban, júliusban óriási károkat okoznak. A lepke szárnyfesztávolsága 35-40 mm. Elülsõ szárnyainak világosbarna, okkerbarna az alapszíne, vesefoltja és a széles sávvá alakult külsõ keresztvonala sötétebb barna. Gyapjas torának színe megegyezik az elülsõ szárnyainak alapszínével. A lárva színe változatos, a kifejlett hernyó – amely lehet zöld, barnászöld, szürke, vagy lilásbarna – megközelítõleg 40 mm hosszú. A hernyók hátoldalán négy hosszanti sötét vonal és három világos vonal található. A legalsó világos oldalsáv a legszélesebb. Nyakõrpajzsa csupasz, serte nélküli, márványozott rajzolatú. A báb barna színû fedettbáb, mely rövid ideig a talajban nyugszik.
A gyapottok-bagolylepke trópusi, szubtrópusi lepkefaj, Délkelet-Európában és Észak-Afrikában honos. Mindenevõ faj, hernyója számos termesztett és vadon termõ növényen is megél. A legismertebb károsított növénye a gyapot, melynek termését a hernyók tönkre teszik. Gyakran okoz kárt a dohány-, a szója- és a kukoricaültetvényekben, valamint a cirokban és a borsóban egyaránt. Hazai körülményeink között a kukoricán, zöldbabon, paprikán és a paradicsomon, valamint különféle dísznövényen fordul elõ. A Központi Mezõgazdasági Ellenõrzési és Fajtaminõsítõ Intézet (ÚKSUP) komáromi növényvédelmi állomása Martoson helyezett el egy speciális szexferomoncsapdát. Megfigyeléseink szerint ugyanis e régióban már hosszabb ideje rendszeresen megjelenik a kártevõ. Az elvárásoknak megfelelõen május 10-tõl a hónap végéig rendszeresen fogtunk rajzó gyapottok-bagolylepkét. A kikelt hernyók már június végén károsítottak. A második nemzedék és a déli, melegebb tájakról berepülõ lepkék egyedeit augusztus 3-tól ismét jelezte az illatszercsapdánk. A kikelt lárvák a most érõ termést teszik tönkre. Ha az õsz meleg marad, a kártevõ harmadik nemzedékének lárvái is kifejlõdhetnek. Tavaly október elején a Marcelháza környékén másodvetésként termesztett kukoricatáblán 66 százalékos fertõzöttséget tapasztaltunk. Az októberben, novemberben kifejlõdött lepkék nagyrészt dél felé vándorolnak. Azonban az õsszel ki nem kelõ bábok egy része a talajban marad, és enyhe tél esetén áttelel.
A gyapottok-bagolylepke csak akkor vándorol észak felé, ha eredeti elterjedési területén tömegesen elszaporodik. Az utóbbi években tapasztalt tömeges megjelenése Dél-Szlovákiában az idõjárás felmelegedésével is kapcsolatban lehet.
Szexferomoncsapdával jól nyomon lehet követni a kártevõ rajzásának és érkezésének kezdetét. Ennek alapján meg lehet határozni a védekezés idõpontját és szükségességét. A gyapottok-bagolylepke elleni védekezést viszont nehezíti, hogy a hernyók életük nagyobb részét a károsított növények belsejében töltik. A tojásrakás idõpontjában alkalmazott kitingátló hatóanyagú készítményekkel mérsékelhetõ a kártevõ károsítása. Ilyen készítmény például a Dimilin 48 SC (0,02%), a Match 050 (0,04%), a Nomolt 15 SC (0,075%), valamint a Rimon 10 EC (0,05%). A felsorolt permetszerek környezetkímélõek, és segítik a gyapottok-bagolylepke természetes ellenségeinek tevékenységét. A kártevõ természetes ellenségei közé tartozik a fürkészlégy (Tatchina fallax), a sárgabillegetõ (Motacilla flava), a házi veréb (Passer domesticus), a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a kis õrgébics (Lanius minor).
A lárvakelés idején a következõ permetszereket alkalmazzuk: Actelic 50 EC (0,15%), Calypso 480 EC (0,02%), Komplet (0,06%), Metanoin 48 EM (0,2%), Nurelle D (0,06%), Reldan 40 EC (0,125%), Pyrinex 48 EC (0,2%), Zolone EC (0,2%). Mivel a gyapottok-bagolylepke hernyója csak a gyümölcsöt károsítja, vegyszeres védekezés után minden esetben tartsuk be a permetszerek csomagolásán feltüntetett egészségügyi várakozási idõt.

A szerzõ a Központi Mezõgazdasági Ellenõrzési és Fajtaminõsítõ Intézet komáromi részlegének munkatársa