Citymed orvosi portál

Az emberi test zsírmentes súlyának 50-60%-át a víz adja. A test víztartalma az életkor elõre haladtával csökken. A nemek szerint is különbség figyelhetõ meg, a férfiak szervezete 10%-al több vizet tartalmaz. Ez a vízmennyiség 3 fõ folyadéktérben oszlik el. Ezek a következõk: sejten belüli folyadéktér (a zsírmentes testsúly kb. 35%-a); a sejteket körülvevõ folyadéktér (kb. 12%); keringõ vérplazma (4-5%). Az egyes folyadékterek között különféle bonyolult anyagcsere folyamatok zajlanak. Bizonyos határok között a folyadékterek közötti arány átmenetileg megváltozhat anélkül, hogy a sejtek, szervek mûködésében különösebb zavar támadna. Abban az esetben, ha a folyadékbevitel hosszabb ideig nem megfelelõ, vagy a folyadékvesztés valamilyen ok folytán tartósan nagyobb ütemû a folyadék bevitelnél a sejtek, szervek mûködésében zavar támad. Ekkor beszélünk folyadékhiányos, kiszáradt állapotról (dehidráció). Ennek súlyosságára az akut testsúlycsökkenés mértéke; a bõr és a bõralatti szövetek rugalmasságának elvesztése; száraz nyálkahártyák (nyelv); szapora szívdobogás; alacsony vérnyomás; gyengeség-, elesettség érzés; igen súlyos esetben tudatzavar utalnak.
A következõkben néhány példa arra, milyen állapotok vezethetnek kiszáradáshoz.
– Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart az eperleves história. Mint közismert egy tömegétkeztetésre szakosodott cég az V. kerületi iskolákba, óvodákba is valamilyen technológiai hiba folytán szalmonella baktériumal fertõzött eperlevest szállított. Ennek következtében 5-6 ezer gyermek és felnõtt betegedett meg. (Hasonló súlyosságú szalmonella-járvány az USA-ban volt 1995 tavaszán, mikor 6 államban 16 ezer ember kapta meg a betegséget. Ennek az oka az volt, hogy egy tejüzemben a pasztörizált tejhez technológiai hiba folytán szalmonellával fertõzött nyers tej keveredett.) A szalmonella fertõzésre fejfájás, tartósan magas láz, hányinger, hányás, hasi görcsös fájdalom, hasmenés, nagyfokú gyengeség érzés jellemzõ. A lázas állapot, hányás, hasmenés külön-külön is folyadék-, és ásványi anyag vesztést eredményeznek, de ezek a tünetek együttesen sokkal gyorsabban okozták a gyermekek kiszáradását. Néhány óra leforgása alatt több százan kerültek kórházba, mert infúziós kezelés vált szükségessé.
– A nagy meleg beköszöntével a fizikai hõszabályozás (a hõ leadás szabályozása) játszik szerepet a szervezet hõegyensúlyának megtartásában. Kitágulnak a bõr erei, a hõ leadása vezetés, áramlás, sugárzás, majd verejtékezés és annak elpárologtatása révén valósul meg. A felesleges hõmennyiségtõl így megszabadul szervezetünk, de ennek az ára jelentõs folyadék és elektrolit veszteség. Ha az elvesztett folyadék pótlása nem megfelelõ ütemû, akkor a szervezet kiszáradása törvényszerûen bekövetkezik. A lázas állapot a verejtékezéssel történõ hõ leadással hasonló módon vezethet erre az állapotra.
– Idõs emberek szomjúság érzete általában csökkent. Ennek következménye, hogy tartósan a szükségesnél kevesebb folyadékot isznak. Ez az állapot a sejtek, szervek mûködési zavarát eredményezi. Romlik a vesemûködés, vérkeringési zavarok, zavart tudatállapot alakulhatnak ki. Ha gondolunk erre, ilyen súlyos zavarok a folyadék és elektrolit pótlásával egyszerûen rendezhetõk.
Bizonyos betegségek (pl. a vese megbetegedése) és vizelethajtó gyógyszerek is okozhatnak túlzott folyadékvesztést.
A dehidráció kezelése fõképpen az elvesztett folyadék pótlásából és a folyadék-elektrolit egyensúly visszaállításából, fenntartásából áll. Enyhébb esetekben a hiány pótlására és a fenntartási szükséglet kielégítésére többnyire elegendõ napi 2,5 liter víz (tea), a patikákban kapható rehidráló só készítménnyel (mely nátrium, kálium, glukóz stb. tartalmú) kiegészítve. Súlyosabb esetben kórházi ellátás válik szükségessé.
Meleg okozta rosszullétek
Ugyan már túl vagyunk néhány igen meleg napon, de várhatóan a java csak a nyári idõszakban következik. Ezért érdemes néhány szót szólni a meleg okozta tünet együttesekrõl. – a nagy meleg hatására a bõr erei oly mértékben kitágulhatnak, hogy az agyi vérnyomás a kritikus érték alá csökken és eszméletvesztés következik be. A rosszullétet többnyire nagy melegben végzett munka elõzi meg
Kezelése hûvös helyiségben történõ fektetés, folyadékpótlás.
– szintén a melegben végzett fizikai munkát követõen a vázizomzatban lassú, fájdalmas izom összehúzódások alakulhatnak ki. Az érintett izomcsoportok kemények és duzzadtak lesznek. Ezek a hõséggörcsök különösen akkor jelentkeznek, ha az elvesztett folyadékot csak vízzel pótoljuk. Ilyenkor a kezelés szintén hûvös szobában történõ pihenés, sóoldat itatása.
– meleg környezetben végzett tartós munka hõ-kimerüléshez vezethet, melynek a tünete a nagyfokú gyengeség, fáradtság, szomjúság, fejfájás, szapora légzés, szorongás. A kezelés szintén hûvös környezetben történõ folyadék-, és só bevitel.
– Ha a fizikai hõszabályozás már elégtelen a test hõegyensúlyának megtartására (a test hõmérséklete eléri a 40 C0-ot) akkor hõgutáról beszélünk. A leginkább veszélyeztetettek az idõs, krónikus betegségben szenvedõk és az antihisztamin gyógyszereket szedõk (nyáron hazánkban nagy tömegek szednek ilyen gyógyszereket a különféle virágpor stb. allergiák miatt). A hõguta tünetei a tudatzavar, magas láz, verejtékezés hiánya. Életfontos szervek (agy, szív, vese, máj) károsodhatnak, és beállhat a halál.
A kezelés a maghõmérséklet gyors csökkentését (egy órán belül) célozza. Ez megvalósítható Priznitz borogatással (egész testre terjedõ hideg vizes lepedõbe burkolás) , legyezéssel, 15 C0-os vízzel történõ permetezésel, ventillátorral keltett légáramlással. A hûtést addig kell folytatni, míg a testhõmérséklet 39 C0-ra lecsökken. 24 órán keresztül ellenõrizni kell a testhõmérsékletet. A beteg a hõguta után hosszú ideig érzékeny maradhat a magas környezeti hõmérsékletre.