Citymed orvosi portál

882-ben a német Robert Koch fedezte fel az akkor népbeteséget okozó tbc baktériumot, mely a környezeti hatásokkal szemben igen ellenálló. Például a beszáradt köpetben életképességét akár fél évig is megõrzi. A baktérium cseppfertõzéssel a tüdõbe jut. Két eset lehetséges. Az elsõ esetben (szerencsére ez a gyakoribb) a szervezet gyõz, és a fertõzést elhatárolja a tüdõben egy meszes tok formájában. A magyar lakosság 25 %-a élete folyamán átesett ilyen fertõzésen. A második esetben viszont a baktérium gyõz és kialakul a tuberkulózis. A betegség jellegzetes esetben általános panaszokkal jár: fáradtság, fogyás, étvágytalanság, hõemelkedés, éjszakai izzadás, esetleg köhögés, köpetürítés. A megbetegedések 85 %-át a létrejött tüdõelváltozások adják. 15 %-a a betegségnek egyéb szervekben okoz elváltozásokat. (pl. nyirokcsomó, csont, húgyutak, ízületek, agyhártya.)
Az idõsebbek emlékezetében ez a 3 betû a II. Világháború elõtti évtizedeket idézi, mikor hazánkban a tuberkulózis még 30–35.000 embert betegített meg évente. Kötelezõ szûréssel, gondozóhálózat kiépítésével, BCG oltás általánossá válásával a betegség hosszú idõre megszelídült. 1990 óta ismét erõteljesen támad, évente 4.000 új megbetegedés okoz. Nemrég fejezõdött be a Máltai Szeretetszolgálat segítségével végrehajtott szûrõvizsgálat, mely a hajléktalan emberek csoportját célozta meg. 3.000 hajléktalan szûrését végezték el, közöttük 25 aktív gümõkórost találtak.
A betegség a nagyvilágban is nagy ütemben terjed, csak területektõl, a népesség összetételétõl függõen más és más gyakorisággal jelenik meg.
1995-ben a világon 3 millió ember halt meg tbc miatt.
Nemzetközi egészségügyi elõrejelzések szerint, ha ilyen ütemû marad a betegség terjedése az évezred utolsó 5 évében 90 millió új tbc-s megbetegedéssel kell számolni. A listavezetõk a délkelet-ázsiai és afrikai országok. Általánosságban elmondható, hogy elsõsorban azokban az országokban üti fel a fejét, ahol a szociális és egészségügyi feltételek rosszak, vagy romlanak. A gümõkór terjedésének a szegénységen (alultápláltság, gyógyszerhiány) túl az AIDS terjedése; a hagyományos gyógykezelésnek ellenálló tbc baktériumok megjelenése; a korábban jó mûködött szûrõvizsgálat fellazulása; egyéb-, az immunrendszert gyengítõ betegségek, állapotok szaporodása kedvez. Az ellenállóképességet gyengítõ kórképek és állapotok a soványság; gyomorbetegségek; túlzott alkoholfogyasztás; porok okozta tüdõbeteségek; idült veseelégtelenség; daganatos betegségek; szteroid hormonkezelés. A vírus okozta AIDS betegség jellegébõl adódóan a szervezet természetes védekezõ rendszerét pusztítja, ilyen módon szabad teret ad egyéb fertõzések mellett a tbc-nek is. A tbc kezelése során gyakran megfigyelhetõ, ha a beteg közérzete javul, a gyógyszer szedését idõ elõtt abba hagyja. Ennek következtében a tuberkulózis baktérium a gyógyszerrel szemben ellenállóvá válik. Hogy a betegség leküzdhetõvé váljon, terjedése megállítható legyen, szemléletváltásnak is be kell következnie. A megelõzés és a minél teljesebb szûrés mellett nagy hangsúlyt kell kapnia a kezelés következetes megvalósításának is. A szükséges gyógyszerek biztosítása mellett a beteg folyamatos megfigyelésére is szükség van, hogy a gyógyszereket be is szedje. A kezeléssel várhatóan együtt nem mûködõ betegek felügyeletét zárt intézményi keretek között kell biztosítani. A gyógyszeres kezelés 6–9 hónapig tart a beteg állapotától függõen. A kezelés megkezdésétõl számított 3–4 hét múlva a beteg már biztosan nem fertõz. Erre az idõre a beteg elkülönítése (külön szoba) célszerû a higiénés rendszabályok szigorú betartása mellett.
isszatérve a kiinduló kérdésre a beteg környezetének, ruházatának fertõtlenítésén túl a beteg közvetlen környezetében élõ családtagok szûrése, orvosi megfigyelése is indokolt. Az elõbb említett célszûrés eredményessége is bizonyítja, hogy országos méretekben is szükséges megerõsíteni a tuberkulózis elleni küzdelmet, hogy a századelõ Morbus Hungaricus-a ne váljék a századutó magyar népbetegségévé.