Citymed

P�nik? Betegs�g!

Az ut�bbi m�sf�l �vtizedben vil�gszerte nagy felm�r�sek k�sz�ltek az �gynevezett szorong�sos, hangulati betegs�gekr�l. A felm�r�sek kimutatt�k, hogy ezeknek a betegs�geknek az el�fordul�si gyakoris�ga l�nyegesen magasabb, mint kor�bban gondoltuk.

Ez az el�fordul�si gyakoris�g haz�nkban is a lakoss�g 14-18%-a. A betegeknek csak a fele keresi fel panaszaival az orvos�t. Az orvoshoz fordul� betegek felénél sikerül csak tiszt�zni a pszichés eredetet. A rossz tal�lati ar�nynak mély t�rsadalmi okai vannak: a pszichés betegségek megbélyegzettsége miatt a betegek titkolj�k panaszaikat vagy jobban elfogadhat� testi, szervi betegségekbe pr�b�lnak menekülni. A csal�di orvosok, mivel éveken-, évtizedeken keresztül figyelemmel k�sérik a beteget, ismerik csal�di-, munkahelyi körülményeit képesek a legjobb hat�sfokkal felismerni ezen a k�rképeket. V. B. olvas�nk kérdései a szorong�sos betegségek egyik leggyakoribb fajt�j�hoz kapcsol�dnak:

V.B.: Mi a p�nikbetegség?
A p�nik szindr�ma hirtelen fellép� igen heves szorong�s, mely v�ratlanul jelentkezik, többnyire közömbös helyzetekben. Jellemz�je hogy testi panaszokkal j�r. A tünetek hirtelen, néh�ny perc alatt fejl�dnek ki. Szervi ok nem igazolhat�.

V.B.: Melyek ezek a tünetek?
A leggyakoribb tüneteket emelem ki: légszomj, fullad�sérzés, verejtékezés, szédülés, �jul�sérzés, bizonytalans�g, remegés, sz�vdobog�sérzés, gomb�cérzés a torokban, zsibbad�s, h�nyinger, hal�lfélelem. A tünetek sokszor jellegzetes csokorban jelennek meg, eszerint megkülönböztethetünk mellkasi p�nikot (légszomj, sz�vdobog�s, mellkasi f�jdalom); idegi p�nikot (szédülés, �jul�sérzés, fejf�j�s); hasi p�nikot (gyomort�ji f�jdalom, h�nyinger, hasmenés).

V.B.: Mennyi ideig tart a rosszullét?
Mint az el�bb m�r eml�tettem, a tünetek igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik teljes intenzit�sukat, és beavatkoz�s nélkül is 20-30 perc alatt lezajlanak.

V.B.: Mi okozza ezt a betegséget?
Csal�dvizsg�latokkal kimutatt�k, hogy a betegség el�fordul�sa els�fok� vérrokonokban 4-8x gyakoribb. Ez a betegség örökölhet�ségét igazolja. A m�sik fontos tapasztal�s szerint a betegséget az idegrendszerben lév� szerotonin receptorok fokozott érzékenysége hozza létre. Ez a felismerés vezetett el a szorong�sos betegségek modern ter�pi�j�hoz.

V.B.: Az elmondottakb�l arra következtetek, hogy régebben ezt a betegséget az orvosok neur�zisnak mondt�k.
Igaza van. A neur�zis fogalm�t sokféleképpen hat�rozt�k meg, szinte minden pszichés tünet belefért. Ezt a fogalmi z�rzavart oldotta fel Donald Klein amerikai pszichi�ter, aki 1964-ben megalkotta a szorong�selméletet. Az�ta a neur�zis fogalom lassan kikopik tudatunkb�l. A p�nik szindr�ma 1980 �ta elfogadott diagn�zis. Ki kell hangs�lyoznom viszont, hogy a p�nikbetegség a szorong�sos betegségeknek csak egyik v�llfaja.

V.B.: Mely betegségek alkotj�k még a szorong�sos betegségek csoportj�t?
Agoraf�bia: olyan jelleg� szorong�s, hogy a beteg �gy érzi, egy adott helyr�l nem tud felt�nés vagy megszégyenülés nélkül biztos helyre menekülni. Péld�k erre: félelem az otthonr�l val� elt�volod�st�l, otthoni egyedüllétt�l, liftt�l, körfolyos�t�l, hidakt�l, sz�nh�zteremt�l, �ruh�zt�l, stb. Vannak betegek, akik a f�bi�s helyzetet k�sér�vel képesek elviselni.
Szoci�lis f�bia: a szorong�st kiv�ltja, ha m�sokkal kell beszélnie, tal�lkoznia. A félelem akad�lyozza, hogy részt vegyen bar�ti, csal�di tal�lkoz�n, beszélgessen m�s emberekkel, vizsg�zzon, telefon�ljon. Félnek beszélni, el�ad�st tartani, mert att�l félnek, hogy remegni kezd a kezük, hangjuk. Nem mernek m�sok el�tt enni, inni, mert att�l tartanak, hogy remegni kezd a kezük.
Specifikus f�bia: ez a f�bia t�pus csak egyetlen helyzetre, t�rgyra, él�lényre terjed ki. Ennek a szorong�snak leggyakoribb kiv�lt�i az �llatok (kutya, macska, p�k, k�gy� stb.), magass�g, mélység, repülés.
Generaliz�lt szorong�s: A fenti esetekben a f�bia csak egy dologra, helyzetre ir�nyul. Abban az esetben viszont, ha a szorong�s �ltal�noss� v�lik, a legtöbb szoci�lis helyzetre kiterjed, generaliz�lt szorong�sr�l beszélünk. Ez egy igen s�lyos �llapot, mely a beteg életmin�ségét nagyon lerontja, élettere teljesen besz�kül. Nyugtalans�g, idegesség, feszültség, f�radékonys�g, gondolkod�si nehézség, ingerlékenység, alv�szavar jellemzi. Jellegzetes panasz, hogy nehezen tud nyugton maradni, ellazulni. A generaliz�lt szorong�sra is jellemz�ek a szervi tünetek (légszomj, gomb�cérzés, nyelési nehézség, sz�vdobog�s, h�nyinger, szédülés, izzad�s, gyakori székelési-, vizelési inger.), de ezek nem rohamszer�, m�l� jelleg�ek, hanem hosszabb ideig tartanak. A f�bi�s betegek többnyire felismerik, hogy szorong�suk t�lzott, alaptalan, de félelmüket legy�zni nem tudj�k. A beteg m�r el�tte retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelyt�l fél. Ha egy ilyen beteget olyan helyzetbe kényszer�tünk, amely f�bi�j�nak t�rgya, s�lyos szorong�sos tünetek jelentkeznek, gyakran p�nikroham alakul ki.

V.B.: A szorong�sos betegségek veszélyei?
A veszélyek a betegség fel nem ismeréséb�l, a kezelés elmarad�s�b�l ad�dnak. A p�nikbetegség fel nem ismerése egy id� ut�n visszaford�thatatlan szervi elv�ltoz�sokhoz vezet. Kialakul a magas vérnyom�s betegség, gyakoribb� v�lik a sz�v-, érrendszeri hal�loz�s. Kialakul a depresszi�, alkohol és/vagy drogab�zus. Az öngyilkoss�gi esetek gyakoribbak a p�nikbetegségben szenved�k körében. Még egy eml�tést érdeml� h�tr�nya van a betegség fel nem ismerésének, ez pedig az orvosi tevékenységgel kapcsolatos: ismételt felesleges és gyakran költséges vizsg�latok: labor, EKG, Rtg., MRI, sz�vkatéterezés stb.

V.B.: A szorong�sos betegségeket hogyan kezelik?
Ismét hangs�lyozom a korai felismerés fontoss�g�t, melyben dönt� szerepük van a h�ziorvosoknak. A kezelés többnyire két pilléren nyugszik, a beteg megfelel� pszichés vezetésén és a gy�gyszeres kezelésen. Az alapell�t�sban dolgoz� orvosok felv�llalhatj�k a betegség diagnosztik�j�t, kezelését, csak a komplik�ltabb esetekben kell a pszichi�triai ambulanci�k seg�tségét kérni. (Sajnos a jelenlegi gy�gyszerrendelet ezekre a betegségekre haszn�latos, a h�ziorvosok �ltal fel�rhat� gy�gyszerek rendelhet�ségét korl�tozza.)

V.B.: Meggy�gy�that�k a szorong�sos betegségek?
Ma m�r azt mondhatom, igen. A nagyhat�s� modern gy�gyszerek megjelenésével – itt els�sorban az un. szelekt�v szerotonin reuptake g�tl� (SSRI) szerekre gondolok – a s�lyosabb k�rform�k is gy�gy�that�v� v�ltak. Természetesen a betegség jellegéb�l ad�d�an a kezelés esetleg egy évig is elh�z�dhat.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

P�nik? Betegs�g!

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

P�nik? Betegs�g!

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol