Citymed orvosi portál

Lássuk csak mi ez a betegség, melyrõl az orvos szakma publikációk tömegét jelentette meg és a laikus közvéleményt is hosszú ideje foglalkoztatja. A betegséget elõször 1975-ben, az USA-ban észlelték elõször, egy Connecticut állambeli városban Lyme-ban, egy rejtélyes, sokakat érintõ ízületi gyulladás során. Ettõl kezdve nagyarányú kutatások indultak a világ számos pontján a betegség tisztázására. Azonosították a kórokozót, egy baktériumot (Borrelia burgdorferi).

Hogyan nem terjed a betegség?
Az a feltételezés, hogy a fertõzés vérátömlesztéssel, vagy fertõzött vér, vagy vizelet útján terjed, nem bizonyított. Az sem igazolódott, hogy a levegõn keresztül, vagy vízzel, esetleg szexuális úton terjedne. Közvetlenül a vadon élõ állatoktól, háziállatoktól sem kapható el. Az is elvethetõ, hogy szúnyog, légy, bolha terjesztené.

Hogy terjed tehát a betegség?
A közönséges kullancs (Ixodes) baktériummal fertõzött beteg példányai terjesztik. Ez a kullancs többnyire rágcsálókon, erdei vadakon és egyéb emlõsállatokon, madarakon élõsködik, és ezen álatokról terjeszti a Lyme-kór okozóját az emberre. A kullancs a test bármely táján megtapadhat, többnyire a rejtett bõrfelületeken, hajas fejbõrön. Mikor a bõrbe fúrja magát, a nyálával keveredett baktériumok bejutnak a szervezetünkbe. Már a kullancs 2 mm-nél kisebb méretû nimfa formája, lárvája is terjesztheti a betegséget. Ezek a kisméretû, kullancs-fejlõdési alakok akár napokig is a bõrön lehetnek észrevétlenül. A kifejlett kullancs is képes átvinni a fertõzést, de méreténél fogva könnyebb észrevenni (és néhány órán eltávolításra kerül a testrõl) ezért ritkábban következik be fertõzés, mint a fiatalabb alakzatai révén.

Hol bújik meg a kullancs?
A kullancs nem tud repülni, sem ugrani. A földön él és innen mászik fel az emberre, állatra a 20-70 cm-nél nem nagyobb növényzetrõl. Többnyire a hónaljban, lágyékhajlatban, hajas fejbõrön megtapadva a szájszervét (nem az egész testét) a bõrbe szúrja és a vért szívja. Lassan táplálkozik, néha több napig is eltart, mire jól lakik áldozata vérével. Teste a táplálkozása során nagyobbá válik. Ekkor elengedi áldozatát és lepottyan róla.

Kik kaphatják meg a betegséget?
Elsõsorban a szabadban dolgozók, természetjárók, és azok, akik erdõs, növényzettel dúsan fedett területen élnek. De az állatok behurcolhatják a fertõzött kullancsokat a parkokba, kertekbe is, így mások is megbetegedhenek.

A Lyme-kórt a háziállatok is megkaphatják?
Igen, a háziállatok (pl. a kutya) is megbetegedhet a Lyme betegséget okozó baktérium által a kullancs csípése következtében. Ezeken a beteg állatokon szintén megfigyelhetõk a betegség jellegzetes tünetei.

Milyen jelei, tünetei vannak a Lyme-kórnak?
A korai stádiumban egy vagy több jelenhet meg az alábbi tünetek közül:

• fáradtság, kimerültség
• borzongás, hidegrázás, láz
• fejfájás
• izom-, ízületi fájdalom
• nyirokcsomó duzzanat
• és a jellegzetes bõrjelenség az erythema migrans.
  (Az erythema migrans egy vörös kör alakú folt a bõrön, mely a kullancscsípést követõen 3 nap-egy hónap múlva jelenik meg, többnyire a csípés helyén. A folt terjed, gyakran nagy bõrfelületet érint. Különféle alakú is lehet a megjelenés helyétõl függõen. Gyakran a combbon, ágyékhajlatban, hónaljban, mellkason alakul ki. A foltnak a közepe kivilágosodik, „bika-szem" formát ölt. A kiütés meleg, de rendszerint nem fájdalmas. Tudni kell azonban azt is, hogy a kullancscsípés helyén kialakuló bõrpír nem mindig jelent Lyme-kórt. A kullancs nyálával szembeni túlérzékenységi reakció is okozhat pirosodást a bõrön, de ez néhány órától néhány napig tart, nem terjed és néhány nap alatt teljesen eltûnik.
  A késõi stádium tünetei a kullancs csípés után néhány héttel, hónappal, évvel késõbb jelennek meg:
• Ízületi gyulladás, mely egy vagy több nagyízületet érint, jellegzetesen a térdet. Az érintett ízület megduzzad, fájdalmassá válik.
• Idegrendszeri elváltozások, zsibbadás, fájdalom, bénulás (pl. féloldali arcizombénulás) és agyhártyagyulladás (láz, tarkókötöttség, erõs fejfájás).
• Szívritmuszavar (szabálytalan, lelassult pulzus) utal a szívizom gyulladásra
• Az esetek 20%-ban bõrjelenség nem észlelhetõ, a betegség egyetlen tünete az ízületi gyulladás, máskor az idegrendszeri tünetek.

Hogyan igazolható a betegség?
Gyakran igen nehéz a diagnózis felállítása, mert a Lyme-kór sok más betegség tüneteit utánozhatja. A láz, izomfájdalom, gyengeség tünetei vírusfertõzéshez hasonlítanak, így például influenzával téveszthetõ össze. Az ízületi fájdalom más típusú ízületi gyulladást (pl. rheumatoid arthritis), az idegrendszeri tünetek pedig más idegrendszeri betegséget (pl. sclerosis multiplex) utánozhatnak. A diagnózis felállításánál figyelembe kell venni a kullancscsípés lehetõségét; a kialakuló tüneteket, jeleket. Laboratóriumi vizsgálattal pedig a beteg vérébõl ki lehet mutatni a Lyme betegséget okozó baktérium ellen termelõdött ellenanyagokat. A laboratóriumi teszt igen hasznos lehet a betegség késõi stádiumának kimutatásában, igazolásában.

Hogyan valósul meg a kezelés?
Tekintettel arra, hogy a kórokozó baktérium, antibiotikus kezelés szükséges a kezelõorvos ellenõrzésével. Számos antibiotikum hatásos.

Milyen a betegség kimenetele?
A korai stádiumban az antibiotikus kezelés gyors és teljes gyógyulást eredményez. A betegség késõi stádiumában is többnyire hatékony a megfelelõ antibiotikus kezelés, de ritkán elhúzódóak a tünetek és megfigyelhetõ visszaesés. Ilyenkor a kezelés ismétlése szükséges. Ritkán a Lyme betegség halált is okozhat.

Mit tegyünk a megelõzés érdekében?
Ha kullancs fertõzött területen járunk, világos ruházatot hordjunk, melyen könnyebben észrevehetõ a kullancs. Ruházatunk zárt legyen, így bõrünket védjük. Kullancsriasztóval fújjuk be ruhánkat és a szabadon lévõ bõrfelületeket. Kirándulás után vizsgáljuk át ruházatunkat, bõrünket. Megelõzésképpen kullancscsípés esetén antibiotikus kezelés szükségtelen.