Citymed

Tavasz: �led�term�szet..., kullancsok....

Egyre hosszabbak a nappalok, a h�m�r�higanysz�la is magasabbra k�szik, a nap egyre gyakrabban el�b�jik a felh�k m�g�l. �led a term�szet, a n�v�nyek levelet, vir�got bontanak. V�roslak� t�megek indulnak a h�tv�gi kertjeikbe, a term�szetbe felt�lt�dni a hossz� t�l ut�n. �gy a t�l v�g�n nem �rt gondolnunk r� �s tudnunk r�la, hogy a tavasz vesz�lyeket is hoz mag�val.

Egyik ilyen veszély a kullancs cs�pés következtében kialakul� agyh�rtya-agyvel�gyullad�s (németül: Frühsommer-Meningoenzephalitis vagy röviden FSME).
Hogy terjed a betegség? A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) v�russal fert�zött beteg péld�nyai terjesztik. Mikor a b�rbe f�rja mag�t, a ny�l�val keveredett v�rusok bejutnak a szervezetünkbe.

Mekkora a kock�zat?
Dél-Skandin�vi�t�l Horv�torsz�gig mindenütt el�fordul, területenként v�ltoz� gyakoris�ggal. Legink�bb elterjedt Ausztri�ban. Haz�nkban is mindenütt jelen van, hatv�nyozottan az erd�s vidékeken. Minden 6-8 ezredik kullancs fert�zött. A természetj�r�k és a természetben dolgoz�k vannak kitéve els�sorban a fert�z�désnek, a v�roslak�k kevésbé. A betegség �tvészelése élethosszig tart� védettséget eredményez.

Hol b�jik meg a kullancs?
Sokan azt hiszik, hogy a kullancs a fa �gair�l pottyan le és �gy sz�rja mag�t a b�rbe. A val�s�g az, hogy a földön él és innen m�szik fel az emberre, �llatra a 20-70 cm-nél nem nagyobb növényzetr�l. Ha az ember a f�ben vagy a bokrok között j�rva végigs�rolja az ilyen f�sz�lat vagy levelet, a kullancs sz�rös l�bai beleakadnak a l�b, esetenként a kar fedetlen b�rébe. Onnan m�sznak észrevétlenül melegebb helyekre, �gy a térdhajlatba, h�naljba, ahol bef�r�dnak a b�rbe.

Mi�ta ismert az FSME?
1953-ban indultak tudom�nyos kutat�sok, miut�n a bécsi medence déli részén figyelték meg el�ször ennek a betegségnek az el�fordul�s�t. 1956-ban sikerrel izol�lt�k a k�rokoz�t, egy v�rust. Megfigyelték, hogy a betegség el�fordul�sa �prilis-j�nius között gyakoribb, ezért kora ny�ri meningo-encephalitisnek (agyvel�-agyh�rtyagyullad�snak) nevezték el. A tudom�nyos kutat�munka sor�n a bécsi egyetemen kidolgozt�k azt az olt�anyagot, mely hat�sosnak bizonyult a betegség megel�zésében. El�ször a 70-es években alkalmazt�k, majd 1980-ban nagyszab�s� olt�kamp�ny indult Ausztria szerte az FSME ellen.

Milyen a betegség lefoly�sa, milyenek a tünetek?
A betegség évszakhoz kötötten jelentkezik, f�leg a kora ny�ri hetekben. Enyhe tél, meleg tavasz esetén a kullancsok hamar er�re kapnak. A kullancs �ltali fert�zés veszélye febru�rt�l novemberig is fenn�llhat. A betegség lefoly�sa kétf�zis�. Els� f�zisa (az esetek 20%-ban) kb. egy héttel a kullancscs�pést követ�en kezd�dik influenzaszer� (magas l�z, er�s fejf�j�s, f�rads�g, kimerültség, szédülés, bélm�ködési zavarok) tünetekkel. Szerencsés esetben viszont ezzel a fert�zés be is fejez�dik és csak ut�lagos laborat�riumi vizsg�latok utalnak a betegség lezajl�s�ra. Egy-két héttel a cs�pést követ�en léphet fel a lényegesen s�lyosabb m�sodik f�zis. A v�rusok a vér�ram �tj�n az agyat és az agyburkot t�madj�k meg, ott gyullad�st idéznek el� és k�ros�tj�k az agy- és idegsejteket. Ismét l�zas lesz a beteg, kialakulnak az idegrendszeri tünetek (fejf�j�s, koncentr�l�képesség zavara, tark�kötöttség, del�rium, öntudatzavar). Agyideg bénul�s, mozg�szavar és izombénul�s alakulhat ki. Minden 100-120 esetb�l egy hal�llal végz�dik.

Milyen kezelést kap a beteg?
A postexpoz�ci�s olt�s mellett csak tüneti kezelés jön sz�ba: l�zcsillap�t�s, f�jdalomcsillap�t�s. Ezért is hangs�lyos a megel�zés. A II. f�zisba jutott betegek többsége 7-40 napos kezelésre szorul a k�rh�zban.
Milyen egészségk�rosod�s maradhat vissza? Görcsös vagy petyhüdt bénul�s a végtagokon, epilepszia, az ujjak, végtagok remegése, agyi m�ködészavarok (emlékezetzavar, mem�riazavar, gondolkod�s zavara). Egy FSME fert�zés egy életre sz�l� sorscsap�s lehet. S�lyos esetben a beteg kénytelen tol�kocsiban, �gyban tölteni életét. Enyhébb esetben is mindennapos gondot jelenthet az öltözködés, étkezés, közlekedés, stb. Az idegrendszeri maradv�nytünetek ut�kezelése 4-8 évig is eltarthat.

Milyen lehet�ség van a védettség megszerzésére?
A betegség �tvészelése nélkül védettségre egyedül csak olt�ssal lehet szert tenni. Az FSME immun inject akt�v véd�olt�s olt�si sorozatb�l �ll. Az alapimmuniz�l�shoz h�rom olt�s szükséges. Az olt�si sorozatot a tél végén érdemes elkezdeni. A kialakul� védettség 98%-os. Emlékeztet�olt�s 3 évenként szükséges.
Mellékhat�sa lehet az olt�snak? Mint az összes véd�olt�s ez is okozhat a bead�s helyén b�rp�rt, duzzanatot, enyhe érzékenységet, f�jdalmass�got. �ltal�nos tünet is jelentkezhet (levertség, l�z). Thiomersal (konzerv�l�szer), toj�sfehérje allergia igen ritk�n el�fordulhat.
Kinek aj�nlott a véd�olt�s?
Mindazoknak, akik sokat tart�zkodnak szabadban és fert�zött területeken élnek. Magyarorsz�gon Sopron környéke, az egész Kisalföld, Zala megye területe, a Balaton környéke és a budai hegyek sz�m�tanak a legfert�zöttebbeknek ebb�l a szempontb�l, de gyakorlatilag az egész orsz�g területén ki vagyunk téve a veszélynek, (ak�r a Margitszigeten is) hogy v�russal fert�zött kullancs cs�p meg bennünket.

Ha mégsem voltunk beoltva, de kullancs cs�pett meg bennünket, milyen lehet�ségeink vannak?
Ha fert�zött területen kullancs cs�pett meg bennünket és akt�v véd�olt�st nem kaptunk, lehet�ség van �gynevezett postexpoz�ci�s olt�s bead�s�ra is, amivel tulajdonképpen kész ellenanyagok jutnak be a szervezetbe, �gy el�zhet�meg a betegség kialakul�sa. FSME bulin az olt�anyag neve, egy adagot kell beadni. Mind az akt�v, mind a passz�v immuniz�l�s h�ziorvos �ltal elvégezhet�, ��rja fel receptre, majd adja be az olt�anyagot.

Mi a teend�, ha b�rünkbe f�r�dva kullancsot veszünk észre?
Amint észrevesszük, a lehet�leggyorsabban el kell t�vol�tani. A helyes megold�s az, hogy csipesszel megfogva, ügyelve arra, hogy ne nyomjuk szét (a kullancs testének összenyom�s�val a v�rusok a kullancs bélrendszeréb�l szervezetünkbe juthatnak!) egyenesen, forgat�s nélkül kih�zzuk. Ha bennszakad a kullancs feje, ne ijedjünk meg, a bennszakadt fejet a szervezetünk �gy is kilöki mag�b�l. �gy minim�lisra csökken a fert�zés veszélye. A kullancsok nemcsak a b�rbe f�r�dhatnak, ahol könnyen észrevesszük �ket, hanem a hajas fejb�rbe is. Itt vagy egy�ltal�n nem vesszük észre, vagy ami gyakoribb, fésülködés közben kifésüljük egyben, vagy ha m�r bef�r�dott, akkor a potroh�t szak�tva le. Nem lehet eléggé hangs�lyozni a véd�olt�s fontoss�g�t, a megel�zés szemléletét. Ha egy betegség ellen hatékony véd�olt�ssal rendelkezünk, ne sajn�ljunk ennyit megtenni egészségünk érdekében.

Hogyan el�zhetjük meg a kullancscs�pést?
Ha a kullanccsal fert�zött területeken j�runk a testet fed�z�rt ruh�zatot célszer� hordani, riaszt� szert kell haszn�lni és hazaérkezéskor a b�rünket j�, ha �tvizsg�ljuk.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Tavasz: �led�term�szet..., kullancsok....

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Tavasz: �led�term�szet..., kullancsok....

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol