Citymed

Info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra

Mell�klet I.
Sz�m�t�stechnikai m�dszerek alkalmaz�sa a h�ziorvosi gyakorlatban c. eload�shoz
( Zugl�i H�ziorvosi Alap�tv�ny 1994, Dr. Nagy K�roly )

A XX. sz�zad az aut�, az aut�z�s évsz�zada. Az aut�z�s hallatlan mobilit�st adott a t�rsadalomnak, amely maga ut�n vonta az �j szervezeti form�k nagys�grendekkel bonyolultabb, komplex kapcsolatrendszerek kialakul�s�t. A t�rsadalom, a nemzetgazdas�gok fejl�déséhez szükséges ezen bels� kapcsolatrendszerek folyamatos bovülése, min�ségének jav�t�sa. Az aut�ipar a nemzetgazdas�gok motorj�v� v�lt. Az aut� azonban, mint a t�rsadalmi folyamatok kataliz�tora elérte lehet�ségei hat�r�t. Szerepét a sz�zad utols� éveiben az elektronika, a sz�m�t�stechnika eszközeire és technol�gi�j�ra épül� informatika és telekommunik�ci� veszi �t, mégjobban felgyors�tva a t�rsadalmi és gazdas�gi folyamatokat. A fejlett orsz�gokban azon termékek részar�nya a GDP-ben, amelyekben közvetve vagy közvetlenül megjelenik az informatika, meghaladja az 50%-ot, tov�bb� az évezred végére
glob�lis szinten az informatika és t�vközlés hozz�j�rul�sa a GDP-hez nagyobb lesz mint az aut�iparé. A XXI. sz�zad eleje, legal�bb 2020-ig az informatika korszaka lesz. A fejlett orsz�gok az inform�ci�s t�rsadalom megteremtésének �tj�n haladnak.
Az informatika az élet valamennyi területére behatolva megv�ltoztatja a munkavégzés kialakult gyakorlat�t, ugyanakkor az informatikai alkalmaz�sok kedvez� hat�sai mellett sz�molni kell a fejlesztések és alkalmaz�sok költségeivel is, amelyek a költségvetés kiad�si oldal�t növelik.
Tapasztalatok szerint a szakszer�en megval�s�tott fejlesztések rövid id�n belül megtérülnek. Hazai sz�m�t�sok szerint péld�ul a ma közkedvelt faxos inform�ci�tov�bb�t�s tizennégyszer dr�g�bb, mint a csomagkapcsolt sz�m�t�gépes inform�ci�-�tvitel nem sz�mszer�s�tve azt az eredményt, amelyet a sz�m�t�gépes inform�ci�tov�bb�t�s biztons�ga jelent.
Az info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra fogalma
Info-kommunik�ci�s infrastrukt�r�n értjük egy oldalr�l a sz�m�t�gépes h�l�zatok, mobil vagy kapcsolt termin�lok, nyilv�nos adatb�zisok, nyilv�nos nagy alkalmaz�si rendszerek együttesét, m�s oldalr�l
ideérthetjük az inform�ci�s t�rsadalommal összekapcsolt értékek, életst�lusok, szervezetekhez kapcsol�d� m�ködési m�dok, emberi törekvések összességét is.
M�s megfogalmaz�sban az inform�ci�s infrastrukt�ra a t�vközlés �ltal ny�jtott adatkommunik�ci�s lehet�ségeket és az erre épül� �ltal�nos cél� informatikai szolg�ltat�sokat ( e-mail, file �tvitel, stb ) jelenti, amelyekre az üzleti, korm�nyzati, akadémiai, lakoss�gi felhaszn�l�k rendszereik ép�tésénél, alkalmaz�saik kész�tésénél alapelemként ép�thetnek.
Az info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra célja
Az info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra célja a magyar közigazgat�s, v�llalkoz�sok, csal�di szféra bekapcsol�sa abba a nemzetközi törekvésbe, amelynek eredményeként a közigazgat�si, gazd�lkod�si, priv�t élethez szükséges inform�ci�k és intézkedések jelent�s része nemzetközi sz�m�t�géph�l�zatokon keresztül történik.
Ennek érdekében nagymértékben növelni kell az inform�ci� szolg�ltat�sokat, a mindenki �ltal elérhet� adatb�zisok sz�m�t és méretét, a közigazgat�si és önkorm�nyzati inform�ci�k adatb�zisba vitelét és elérhet�ségét Elektronikus �ton elérhet�vé kell tenni a magyar kult�ra v�z�t képez� ( m�zeumi, könyvt�ri, történelmi, tudom�nyos ) ismeretek adatb�zisait, valamint a v�llalkoz�sok alapvet� inform�ci�s rendszereit.
Meg kell teremteni a t�voli munkavégzés ( teleworking ), valamint a t�voli tanul�s ( teleteaching ) lehet�ségeit. Ez egészségügyre vonatkoztatva jav�tani kell a diagnosztika, a gy�gy�t�s, a gy�gyszerell�t�s valamint a t�rsadalombiztos�t�si elsz�mol�sok hatékonys�g�t és költségracionaliz�l�s�t az elektronikus eszközök bevezetésével.
Az info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra szerkezeti tagoz�d�sa:
1. szint: T�vközlési infrastrukt�ra ( t�vközlési h�l�zatok és azok hang-és adat-t�pus� alapszolg�ltat�sai )
2. szint: Inform�ci�s infrastrukt�ra ( sz�m�t�gépes h�l�zatok és hozz�juk kapcsol�d� alapszolg�ltat�sok ),
3. szint: Nagy inform�ci�s alkalmaz�sok ( a nagy �llamigazgat�si, oktat�si, egészségügyi, közlekedési inform�ci�s rendszerek, amelyek az üzleti és lakoss�gi inform�ci�s rendszerek felé m�r csak mint mindig rendelkezésre �ll� alapszolg�ltat�sok jelennek meg ),
4. szint: Inform�ci�s élet ( a munkast�lus, priv�t életm�d, értékek, jogi és szervezeti szab�lyoz�s �titatva az informatika ny�jtotta lehet�-ségekkel ).
- Megjelent a lakoss�gi informatika, a lakoss�g egyre több PC-t v�s�rol h�ztart�s�val kapcsolatos gazdas�gi, tanul�si, sz�rakoz�si, t�jékoz�d�si igényei kielég�tésére.
- A sz�m�t�stechnika, a telekommunik�ci� eszközei -mobil telefon, video, k�bel TV, hitelk�rtya, stb. - a mindennapi élet részévé, fogyaszt�si cikkekké v�lnak.
- Egyre jobban terjednek az életst�lust jelent�sen befoly�sol� inform�ci�s szolg�ltat�sok, mint péld�ul az otthonr�l történ� v�s�rl�sok ( home shopping, home banking ) és a sz�rakoz�s
( j�tékok, video-on-demand ).
Az els� két szint technol�giai, a m�sodik kett� alkalmaz�si vagy t�rsadalmi szintnek h�vhat�.
Az info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra jelen �llapota a vil�g egyes területein:
Az inform�ci� technol�gia és t�vközlés ( ITC ) részesedése a GDP-b�l a vil�gon 5%, az Eur�pai Uni�ban ( EU ) 8 %.
Az inform�ci� technol�gia és t�vközlés piacot tekintve pedig a vil�g ITC piac�nak 40%-a az USA-ban,
30%-a Eur�p�ban, m�g 20%-a Jap�nban, 10%-a pedig az összes többi orsz�gban realiz�l�dik. Az ITC piacon belül a t�vközlés részesedése nagyobb és növekedése is dinamikusabb.
A 100 fore jut� PC-k sz�ma a vil�gon rohamosan növekszik; jelenleg ez a sz�m az USA-ban 34, az Eur�pai Közösségben 20, Magyarorsz�gon 5.
A szolg�ltat�sok piac�n a leggyorsabban növekv� piaci szegmens az inform�ci� szolg�ltat�s. Illusztr�ci�képpen néh�ny sz�m az Eur�pai Uni�r�l. Ha a nyomtatott inform�ci� (könyv, �js�g, foly�irat) piac�t 100-nak tekintjük, akkor jelenleg a sz�m�t�gépen keresztül elérhet� inform�ci� piaca 5, a CD-ROM alap� pedig csak 1 egységnyi. Viszont az éves növekedési sebességük a fenti sorrendben kb. 4, 15 és 40 sz�zalék. Az emberiség ismereteinek, �gy könyvt�rainak egyre nagyobb része lesz elérhet� sz�m�t�gépen keresztül.
Az info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra fejl�dését gyors�t� trendek:
- �r/teljes�tmény, illetve az �r/kapacit�s viszonysz�mok nagys�grendet javulnak
Ez a folyamat legszemléletesebben az egyre népszer�bb személyi sz�m�t�gépeken figyelhet�k meg. Az al�bbi t�bl�zat a "tipikus" PC konfigur�ci�k adatait tartalmazza, 1988-ban és napjainkban. Ezek alapj�n az ezredfordul�n v�rhat� "tipikus" konfigur�ci�t is megbecsülhetjük, az al�bbiak szerint:

	1988	1995	2000
CPU (MIPS)	3	66	500
mem�ria (MB)	0,5	8	32
diszk (MB)	20	540	2000
�r (USD)	4-7000	1300-1700	?

(A MIPS a sz�m�t�gépek központi egysége - CPU - sebességének , m�g a MB, azaz MByte, az adatt�rol� kapacit�s mértékegysége.)
- a kommunik�ci� sebességi hat�rainak dr�mai növekedése
A nagy sebesség� kommunik�ci� lehet�vé teszi a hatékony multimédi�s, glob�lis rendszerek kialak�t�s�t. Ezek az optikai alap� inform�ci� tov�bb�t� rendszerek jelenleg els�sorban a nagyon megnövekedett sz�m�, nagy t�vols�g� telefonbeszélgetés, adat�raml�s biztos�t�s�hoz szükségesek.
Kés�bbiekben megnövekszik a multimédi�s alkalmaz�sok ir�nti igény.
- sz�m�t�géph�l�zatok gyors terjedése
A telekommunik�ci� és az informatika összefon�d�s�b�l, együttm�ködéséb�l alakulnak ki a sz�m�t�géph�l�zatok, épületeken, v�rosokon, orsz�gokon, földrészeken keresztül és között.
Itt is eml�tést kell tenni INTERNET-r�l, amely kialakul�s�n�l, méreténél és m�ködésénél fogva az egyik legjelent�sebb kultur�lis hat�st fejtette ki az informatik�ban. Az INTERNET nem csak mint technikai alkot�s érdekes, ahogyan 1986-t�l kialakult/kialakul egy jelenleg 10 milli� gépet mag�ban
foglal� h�l�zat, amely képes havonta 20%-kal növekedni, hanem érdekes mint t�rsadalmi, szoci�lpszichol�giai jelenség is. Szoros központi koordin�ci� nélkül a sz�m�t�géphez értok népes serege, természetes ismeretszerz�/közl�, kommunik�ci�s mot�vumokt�l hajtva ép�t nonprofit
alapon (némi �llami t�mogat�s mellett) egy olyan sz�m�t�géprendszert, amely az emberiség ismereteinek egy igen jelent�s részét tartalmazza. Tagjai glob�lis méretekben hatékonyabban kommunik�lhatnak mint a telefonrendszeren �t.
- multimédia alkalmaz�sok elterjedése
A sz�m�t�stechnika, a t�vközlés, a nyomtat�s és a televizi�z�s konvergenci�ja �j technol�gi�t és �j t�vlatokat teremt. A nagy sebesség� kommunik�ci� és az olcs� t�rol�k kiterjesztik a multimédia alkalmaz�sok és rendszerek lehet�ségeit, melyek integr�ns m�don képesek kezelni a hangot, képet, videot (képsorozatot) és szöveges inform�ci�t.
Ez a technol�giai fejl�dés teszi lehet�vé, hogy néh�ny éven belül a lak�sokb�l (el�fizet�knek) �gy lehessen v�logatni a központi arch�vumok könyveib�l, �js�gjaib�l, sok ezer filmjébol, mint ahogyan most v�logatunk a TV csatorn�k között. Ennek az üzletnek kihaszn�l�s�ra most jönnek létre a filmgy�rt�k és a telefont�rsas�gok közös v�llalatai.
A multimédia eszközeire alapozva javul az ember-ember közötti t�voli kommunik�ci� személyes jellege, maga ut�n vonva hatékonys�g�nak növekedését is.
Ezek a multimédia rendszerek alaposan �t fogj�k alak�tani, interakt�vv� tenni az oktat�st, a sz�rakoztat�st, a t�jékoztat�st, a muvészeteket.
- mobil rendszerek elterjedése
A teljes�tmény növekedése mellett megval�s�tott méretcsökkenés eredményezte a mobil telefonrendszerek, a hordozhat� notebook sz�m�t�gépek terjedését, amely a mobilis személyi kommunik�ci� fejl�désének ir�ny�ba mutat. Jelenleg intenz�v munk�latok folynak a PDA-k ( Personal Digital Assistant ) kifejlesztésére, amely egy mobil, hordozhat� egységbe foglalja majd a telefont, a TV-t, a sz�m�t�gépet, a video-t. Seg�tségével teljessé v�lik az a folyamat, amely a hely-hely közötti kommunik�ci�t�l a személy-személy közötti kommunik�ci� felé mutat.

Informatika Magyarorsz�gon 1985-1995 között
A 80-as évek m�sodik felében a hazai informatika �llapot�t legjobban befoly�sol� tényez�k és jellemz�k az al�bbi pontokban foglalhat�k össze:
- Embarg�
A többek között Magyarorsz�ggal szemben a fejlett orsz�gok részérol fen�ll� embarg� alapvet�en meghat�rozta a hazai informatika helyzetét az elm�lt évtizedekben. A korszer� ( még csak nem is a legkorszer�bb ) informatikai eszközök és technol�gi�k csak nagyon gyéren, illeg�lis csatorn�kon keresztül tudtak besziv�rogni az orsz�gba.
A magyar gazdas�gban egy informatikai v�kum alakult ki, mivel az elért fejlettségi szintjéhez az infrastrukt�r�ban és know-how-ban mind mennyiségileg, mind min�ségileg egy j�val alacsonyabb szint� informatikai rendszer kapcsol�dott, kapcsol�dhatott. Ez s�lyosan érintette a magyar gazdas�got, amelynek hat�sa még ma is meghat�roz�.
Az embarg� miatt létszükséglet volt a sz�m�t�stechnikai, informatikai eszközök hazai fejlesztése gy�rt�sa.
- Korm�nyprogramok
Részben az embarg� negat�v hat�s�nak ellens�lyoz�s�ra központi korm�nyzati programok indultak sz�m�t�gépek és alkalmaz�si programok fejlesztésére. 1985-ben z�rult le az SZKFP, majd 1986-ban indult az EGP ( Elektronikai Gazdas�gfejlesztési Program ). Az OKKFT 12 programja közül 3 foglalkozott informatik�val. Az akkor rendelkezésre �ll� forr�sok 25%-�t ford�tott�k informatik�ra.
Ezek hatékonys�g�t a nem egyértelmu helyzet miatt nehéz meghat�rozni, de meg�llap�thatjuk, hogy egyértelmuen voltak pozit�vumai. Az �gy felhalmoz�dott tud�s, a létrejött szellemi muhelyek kedvez� hat�sa még ma is meghat�roz�.
A sz�m�t�stechnika oktat�sa
Nagy er�kkel indult meg a sz�m�t�stechnikai ismeretek oktat�sa mind az egyetemeken, mind a középiskol�kban, sot alapfokon is.
A 90-es évek els� fele
- Az embarg� megsz�nése
Az embarg� korl�tai fokozatosan kezdtek leépülni a 90-es évek elején, Magyarorsz�ggal szemben 1994 elején teljesen meg is szuntek.
Ez az esemény meghat�roz� a magyar gazdas�g és ezen belül a magyar informatikai ipar sz�m�ra, mert ezzel megszuntek legal�bb azok az adminisztrat�v korl�tok, amelyek az orsz�g esélyegyenloségét nemzetközi porondon eleve kiz�rt�k. A magyar informatikai ipar azon szerepl�i, akik tevékenységüket alapvet�en a hi�nygazd�lkod�shoz, az embarg�s id�k feltételeihez és lehet�ségeihez igaz�tott�k, nehéz helyzetbe kerültek.
- A fejlett technol�gi�k szabad be�raml�sa
Az embarg� korl�tok megszunése a fejlett technol�gi�k szabad be�raml�s�t eredményezte. Ez a gyorsan, egy-két év alatt lezajl�d� folyamat gyökeresen �j helyzetet teremtett a magyar informatikai ipar szerepl�inek és felhaszn�l�inak egyar�nt.
- A szakértelem hi�nyoss�gai
Az emberg� ideje alatt lépésh�tr�nyba került orsz�gos szinten a szakértelem, részben a képzés hi�nyoss�gai, részben az embarg� okozta inform�ci�s v�kuum miatt. Ezek p�tl�sa még nem történt meg. Szakembereink egy rétegének termék és technol�gia orient�lt ismerete nemzetközi sz�nvonal�. A hi�nyoss�gok többnyire nem ezeken a szorosan vett szakmai területeken, hanem az informatikai rendszerek bevezetésekor a szervezés, project-management, �ltal�nos management stb. terén jelentkeznek.
- A nemzetközi cégek
A magyar piacon megjelentek a nagy nemzetközi cégek, akik hatalmas t�keerejüket, kiv�l� referenci�ikat és j�l képzett szakemberg�rd�jukat felvonultatva nyerik el a legnagyobb projekteket, uralj�k a nagy kereskedelmi csatorn�kat, kiszor�tva ezzel a legnagyobb magyar informatikai v�llalatokat is bizonyos piacokr�l.
- EK t�mogat�sok és hat�suk
Néh�ny mill�rd forint került elköltésre informatikai célokra. Hat�suk összességében pozit�v, b�r voltak kevésbé j�l sikerült projektek is. Ezek nem az infrastruktur�lis, hanem az alkalmaz�si projektek közül kerültek ki, ahol sokkal nagyobb a jelent�sége a sz�ll�t� és a vev� kultur�lis, szakmai kapcsolat�nak, vagyis a hazai saj�toss�gok ismeretének és figyelembe vételének.
- Korm�nyzati szab�lyoz�s, programok
Az informatikai ipar�gra, az informatika alkalmaz�s�ra nem ford�tott kell� figyelmet a korm�ny, melyhez val�sz�n�leg hozz�j�rult az �tgondolt, kidolgozott gazdas�gpolitika hi�nya. Két, központi korm�nyzati informatikai program volt, egy az IIF folytat�s�ra, egy pedig az �n. GIS, azaz térinformatikai rendszerek önkorm�nyzati elterjedésének seg�tésére. Alkalmaz�sukkal az önkorm�nyzatok digit�lis térképekhez, azokat haszn�l� rendszerekhez jutnak.
Jelenleg a hazai informatika j�val kisebb ar�ny� t�mogat�st ( mintegy 10-15%) kap a korm�nyzati K+F pénzekbol, mint az elm�lt évtizedben. Ez az ar�ny nemzetközi összehasonl�t�sban is szokatlanul alacsony. Az �n."Fourth Framework Programme"-b�l kiderül, hogy az Eur�pai Közösség 1994 és 1998 között tervezett r�ford�t�sainak 36%-a közvetlenül az informatikai és kommunik�ci�s technol�gi�kra ford�t�dik.
összességében meg�llap�thatjuk, hogy az elm�lt években az informatika gyakorlatilag nem kapott kielég�to K+F t�mogat�st, nem volt semmilyen bels� piac védelem, nem volt külföldi piacép�tési törekvés és sz�ndék. Mindezek hozz�j�rultak a hazai informatikai m�helyek leépüléséhez, sz�mos régi cég elt�néséhez.
A korm�nyzat, elismerve és meger�s�tve, hogy az informatika a vezetési kult�ra meg�j�t�s�nak meghat�roz� eleme, 1991-ben hat�rozatot hozott az informatika korm�nyzati szint� koordin�ci�j�r�l. A korm�ny 3296/1991.( VII.5 ) hat�rozata értelmében a koordin�land� feladatok tartalmi körének meghat�roz�s�val létrejött a Miniszterelnöki Hivatal ( MeH ) közigazgat�si �llamtitk�r�nak ir�ny�t�sa alatt az Informatikai T�rcaközi Bizotts�g ( ITB )és annak munkaszerve, a MeH szervezeti keretei között az Informatikai Koordin�ci�s Iroda. Az eml�tett korm�nyhat�rozat végrehajt�saként az informatikai alkalmaz�s-fejlesztések korm�nyzati szint� összehangol�sa megkezdodott, melynek eredményei ma m�r kezdenek kézzel foghat�v� v�lni. A koordin�ci� eredményeként �tfog� helyzetelemzés és helyzetértékelés alapj�n az ITB elokész�tette a javaslat�t a központi �llamigazgat�si szervek informatikai fejlesztési feladatainak koordin�l�s�ra, melyet a korm�ny az 1039/93. (V.21) korm�nyhat�rozat�ban rögz�tett, illetve hagyott j�v�. E hat�rozat kimondja, hogy a korm�nyzati informatikai fejlesztéseknél törekedni kell az Eur�pai Uni� orsz�gaiban kialakult gyakorlat alkalmaz�s�ra ( honos�t�s�ra ): a tervszer�ségre, a sz�ll�t�független, összekapcsolhat�, a ny�lt rendszer elveit figyelembe vev� alkalmaz�sok, eszközök és m�dszerek bevezetésére. Az el�z�ekben megfogalmazott követelményekkel összhangban aj�nl�sok készültek az informatikai alkalmaz�sok teljes életciklus�t lefed� tevékenységekre, a stratégiai tervezést�l a megval�sul�son �t a folyamatok ellen�rzéséig, az informatikai beszerzések normativ�ira, az informatikai fejlesztési projektek m�dszereire, a közigazgat�sban alkalmaz�sra javasolt informatikai termékekre ( szövegszerkeszt�kre, t�bl�zatkezelokre, adatb�zis-kezelokre, stb.) a biztons�got növel� m�dszerekre.
jelent�s tov�bbképzési és fejlesztési program eredményeként megkezdodött a t�rc�kn�l és korm�nyzati szinten az informatikai stratégia tervek kész�tése és összehangol�sa. Elkészült a korm�nyzati informatikai fejlesztések stratégi�j�nak els� tervezete.
A minisztériumok közötti informatikai kapcsolatok korszer�s�tésének elomozd�t�s�ra megval�sult a korm�nyzati elektronikus levelez� rendszer protot�pusa és a mult évben létrejön az eur�pai fejlett orsz�gok gyakorlat�hoz igazod� egységes korm�nyzati üzenetkezelo rendszer, amelynek révén 1995 kezdetén 1500, 1995. II. félévre tov�bbi 2000 sz�m�t�gépes munka�llom�s kapcsol�dhat be a rendszerbe. Ezzel gyökeresen megv�ltozhat a minisztériumok közötti inform�ci�-�tad�s és az ügyiratkezelés gyakorlata.
A korm�nyzati informatika és a t�vközlés fokozatos egybeolvad�s�t illusztr�lja, hogy készül a korm�nyzati integr�lt adat�tviteli és t�vközlési h�l�zat fejlesztési terve.
Megtörténtek az els� lépések a korm�nyzati és nem korm�nyzati informatikai fejlesztések (a jelent�s, orsz�gos kiterjedtség� inform�ci�s rendszerek TB, ad�, stb.) összehangol�s�ra, a nem korm�nyzati körben megval�sul� fejlesztések és szervezetek aj�nl�sokon keresztül történ� befoly�sol�s�ra.
Az informatika korm�nyzati szint� koordin�ci�ja eloseg�tette, hogy 1993. végén a közigazgat�sban 55 ezer db sz�m�t�gép üzemelt, ebb�l a központi �llamigazgat�sban 49 ezer db ( a fejlett orsz�gokban a helyi és központi korm�nyzati IT piac az összpiac 15-20%, de n�lunk val�sz�n�leg magasabb ).
A sz�m�t�gépek nélkülözhetetlenek lettek különösen a szöveg- és adatb�zis-kezelés területén. Vannak korm�nyzati szervek, ahol minden érdemi dolgoz� rendelkezik sz�m�t�géppel. Ezeken a területeken a
hagyom�nyos munkavégzést fokozatosan v�ltja fel a korszer� hardver és szoftver eszközökkel t�mogatott munka. Az el�zoektol lass�bb a fejl�dés az alkalmaz�i rendszerek fejlesztésében, a nagy inform�ci�s rendszerek összehangol�s�ban, a közcél� adatb�zisok fejlesztésében és felhaszn�l�s�ban.
Az informatikai fejlesztések tervezése és összehangol�sa orsz�gos és helyi szinten jelent�sen befoly�solja a közigazgat�si szervek m�ködését. Becslések szerint a közigazgat�si szervezetek
( minisztériumok, fohat�s�gok, önkorm�nyzatok ) évente közel 10-15 milli�rd Ft-ot ford�tanak informatikai rendszerek beszerzésére és m�ködtetésére. ( Ezek a sz�mok ugyan nem hivatalosak, de val�sz�n�leg a val�s�gosn�l kisebbek. ) A tervszer�tlen, összehangolatlan fejlesztések különösen a nagy rendszerek területén jelentenek mérhetetlen pazarl�st, mint péld�ul az ad�, a v�m, a hat�r�rségi, a rendorségi, a népesség-nyilv�ntart�si az önkorm�nyzati rendszerek egym�st�l független rendszer és telekommunik�ci�s fejlesztése. Az �j inform�ci�technol�gi�kra val� felkészülés összehangolatlan. Példa erre az elektronikai azonos�t� k�rtyarendszerek vagy a pénzügyi-sz�mviteli rendszerek egym�st�l független fejlesztési prob�lgat�sai. Az informatikai fejlesztések koordin�ci�j�nak hi�nya többszörös kiad�st eredményez, amelyet végül is az ad�fizeto �llampolg�roknak kell megfizetni.
A közigazgat�sban az informatikai alkalmaz�sok több mint 100 ezer ember munk�j�t, közel 4000 szervezet tevékenységét érintik. Ha a közalkalmazotti szfér�t is figyelembe vesszük, amely becslések szerint tov�bbi 800 ezer embert foglalkoztat, akkor érzékelhet�, hogy az informatikai alkalmaz�s-fejlesztések mekkora megtakar�t�si lehet�ségeket rejtenek magukban.
Az orsz�gos inform�ci�s rendszerek m�ködése stratégiai jelent�ség�. Ezek biztons�gos m�ködése alapvet� érdek. Ugyanakkor ma még hi�nyoznak azok a jogi keretek, amelyek a különbözo inform�ci�s rendszerek biztons�gos m�ködését lehet�vé teszik.
Magyarorsz�gon az inform�ci�s infrastrukt�r�ban sz�k keresztmetszet a telekommunik�ci�. Az, hogy nincs elegendo telefonvonal, eléggé behat�rolja az adatkommunik�ci� lehet�ségeit is. Egyrészt még kis sebesség� adat�tvitelhez sincs elegendo vonal, m�srészt a nagysebesség� vonalak bevezetése és üzemeltetése sem éri el a k�v�nt ütemet a MAT�V véges beruh�z�si forr�saib�l következ�en. A megjelent alternat�v adat�tviteli lehet�ségek, mint péld�ul a satellit vagy a mobil rendszerek, pedig �ltal�ban költségesebbek mint a klasszikus megold�sok, a k�bel TV alaph�l�zata pedig eléggé megb�zhatatlan és fregment�lt. A mag�n beruh�z�sok �ltal ép�tett alternat�v backbone ( mikrohull�m� és optikai nagysebesség� gerinc h�l�zat ) pedig még kezdeti st�diumban van.
A fejl�dés ezen a területen lass� vagy nem elég költségk�mél�, a gyenge telekommunik�ci�s lehet�ségek pedig önmagukban megakad�lyozhatj�k a magyar gazdas�g és t�rsadalom gyors fejl�dését.
Az elm�lt id�szakban az infrastrukt�ra ép�tkezésekben a legsikeresebb az Inform�ci�s Infrastrukt�ra Fejlesztési Program (IIF) volt. A beruh�z�si és m�ködési finansz�roz�st alapvet�en az Akadémia, az OMFB, az OTKA és a m�velodési t�rca adta, és ez egészült ki PHARE és Vil�gbank pénzzel. A megcélzott felhaszn�l�k a fels�oktat�s, a kutat�s és a fejlesztés résztvev�i. A h�l�zat csatlakozik az eur�pai h�l�zatokhoz, az INTERNET-hez. Jelenleg körülbelül m�r 15.000 felhaszn�l�ja van, akik sz�m�ra az elm�lt években kiny�lt a vil�g ismeretszerzésben, kommunik�ci�ban egyar�nt. Sok tanul�, oktat� sz�m�ra v�lt lehet�vé, hogy munk�j�t külföldi kolleg�ival ak�r otthonr�l végezhesse. A magyar tudom�ny sz�m�ra ez nagy esemény volt. ( Feltehet�leg a MAT�V sz�m�ra is, amelynek vonalaiért, szolg�ltat�saiért a felhaszn�l�k, vagy az IIF fizet ).
M�sok is pr�b�lkoztak az elm�lt id�szak alatt orsz�gos informatikai h�l�zatok létrehoz�s�val ( korm�ny, vagy részben korm�ny szervek, üzleti szervezetek ), de ezek méretükben kisebbek voltak, vagy szakmailag kevésbé sikeresek.
Stratégiai kérdés a korm�ny sz�m�ra, hogy milyen sebesség� és t�pus� kommunik�ci�s h�l�zatot, csatorn�t, mikorra lehet az intézmények, a cégek, a lakoss�g részére hozz�férhet�vé tenni.
Technikai értelemben legal�bb azzal a kérdéssel foglalkozni kell, hogy mikorra épül fel pl. az eur�pai rendszerekkel kompatibilis, adatkommunik�ci�s gerinch�l�zat és az ISDN szolg�ltat�sok mikor �llnak széles körben rendelkezésre.
A megfelel� célkit�zések és azok megval�s�t�sa alapvet�en meghat�rozza az orsz�g jöv�beli helyzetét. Nincs modern banki rendszer, közigazgat�s, üzleti élet, oktat�s, kult�ra, ha telekommunik�ci�ban nem érjük el legal�bb a nemzetközi �tlagot.
Mértékad� kutat�sok szerint hosszabb t�von a legnagyobb informatikai felhaszn�l� a lakoss�g lesz.
- T�vközlési alapok
A t�vközlés fejlettségének a mértékéül gyakran haszn�lt telefonell�totts�g az OECD orsz�gaiban 42,6 telefon/100 lakos volt 1990-ben. Magyarorsz�g 1994 végére éri el a 17-es s�r�séget. 1991 �ta haz�nk folyamatosan Eur�pa leggyorsabban fejl�d� orsz�ga a telefonell�totts�g növekedési ütemét tekintve.
Az OECD orsz�gok 1990-ben �tlagosan 100 USD-t ford�tottak t�vközlésfejlesztésre minden egyes lakosra vet�tve. Ebben a tekintetben Magyarorsz�g a 80-s évek m�sodik felét�l vezet a hozz� hasonl� helyzetb�l indult orsz�gok körében. 1994-ben az egy f�re jut� t�vközlési beruh�z�sok értéke 70-80 USD/fore tehet�k, ami az orsz�g gazdas�gi helyzeét tekintve igen kedvez� érték. Fenntart�sa hosszabb t�von csak a kereslet jelent�s élénkülése mellett tarthat�, mert az egy f��llom�sra jut� �tlagos t�vbeszél� bevétel messze alatta marad a fejlett orsz�gokra jellemz� értékeknek, és r�ad�sul a csökkenés jelei mutatkoznak.
A magyar lakoss�g fizetoképessége igen korl�tozott, ugyanakkor az üzletiés közintézményi elofizet�k is messze kevesebbet költenek a t�vközlésre, mint a fejlett orsz�gokban. Mig a fejlett orsz�gok v�llalatai üzleti forgalmuk 1-1,5 %-�t költik t�vközlésre, addig ez a r�ford�t�s Magyarorsz�gon 0,5 % alatt marad. Igaz, hogy sokan költenének többet is, ha lenne mire.
A korl�tok azonban gyorsan old�dnak. A felkészülés a t�vközlés és az informatika intenz�v hasznos�t�s�ra, a termelés és a közigazgat�s informatiz�l�sa, az alkalmaz�sok kifejlesztése és bevezetése hosszabb id�t vehet igénybe, mint a k�n�lati t�vközlési piac megjelenése. El�rel�that�lag els�ként leszünk képesek elo�ll�tani a t�vközlés k�n�lati piac�t a régi�ban. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az évek munk�j�val, Magyarorsz�g �ttör� szerepv�llal�s�val (gyors�tott, projekt- és hitel-alap� t�vközlésfejlesztés, törvénykezésre és szab�lyoz�sra épült liberaliz�ci�, privatiz�ci�) el��ll�tott helyzeti el�nyünk megmaradjon és azt tov�bbi el�nyök megszerzésére felhaszn�ljuk.
- Inform�ci� szolg�ltat�sok haz�nkban
Magyarorsz�gon jelenleg még nagyon kevés itthon készült adatb�zis van, amely on-line szolg�ltat�st, hozz�férést tud biztos�tani és érdemi érdeklodésre is sz�m�that.
Magyarorsz�gon a legismertebb rendszerek: az MTI rendszere �js�g�r�k, köztisztviselok sz�m�ra, a br�ker cégek speci�lis adatb�zisa, az �VÜ marketing adatb�zis, a SZÜV cég-adatb�zisa. Az IIF-en belül mintegy 100 non-profit jelleg� magyar adatb�zis érhet� el, és kijelenthetjük, hogy a magyar nyelv� adatb�zis kult�r�t az IIF teremtette.
A külföldi adatb�zisok (összességében mintegy 8000) közül az EU, ENSZ, OECD adatb�zisok mind a korm�nyhivatalok, mind az üzleti élet szerepl�i sz�m�ra hasznos inform�ci�t tartalmaznak, hozz� is férhet�ek, de nagyon kevés felhaszn�l�juk van. Az off-line CD ROM alap� adatb�zisokn�l még rosszabb a helyzet.
összességében az adatb�zis szolg�ltat�sok területén a legnagyobb az elmarad�sunk az EU-t�l. Nem csak az adatb�zisok sz�m�t tekintve, hanem azok min�ségét, az adatok megb�zhat�s�g�t illetoen is ( ez ut�bbi problém�k pedig - sajnos - kult�r�lis eredetuek ). Az adatb�zisok cseréje, együttm�ködés kapcs�n kialakulatlanok a szok�sok és a részletes szab�lyok, gyakran az Alkotm�nyb�r�s�g döntésére val� megalapozatlan hivatkoz�sok.
Az inform�ci� szolg�ltat�s még nem profitot termelo tevékenység. A rendszereknek kevés a felhaszn�l�juk, részben a lehet�ségek ismeretének, részben a szükséges infrastrukt�ra hi�nya miatt.
�rnyalatnyival jobb a helyzet a könyvt�ri rendszerek területén. Az IIF-nek köszönhet�en ott jelent�sebb fejlesztések is történtek és a mindennapos felhaszn�l�suk is akt�vabb.
Nemzeti Inform�ci�s Infrastrukt�ra Fejlesztési (NIIF) Program tervezet
1. A hazai helyzet néh�ny jellemz�je
A hazai "academic" közösség (kutat�s, fejlesztés, fels�oktat�s, könyvt�rak és közgy�jtemények) imm�r nyolc éve törekszik közös program keretében a fejlett vil�g inform�ci�technol�giai sz�nvonal�nak és
szolg�ltat�sainak hazai biztos�t�s�ra. Az 1986-ban ind�tott széleskör� együttm�ködés - az Inform�ci�s Infrastrukt�ra Fejlesztési (IIF) Program - eredményei az elm�lt években egyértelmuen bizony�tott�k, hogy bels� er�forr�saink legjobb felhaszn�l�sa és nemzetközi inform�ci�h�l�zati kapcsolataink zavartalans�ga szempontj�b�l az er�k orsz�gos program keretében val� összefog�sa egyar�nt elengedhetetlen.
Az IIF Program eredményeként m�ra kialakult szolg�ltat�sok terén a hazai helyzet - az érintettek visszajelzéseinek tükrében, de nyugat-eur�pai és észak-amerikai "academic" körök és inform�ci�s h�l�zati szervezetek szakértoinek, valamint a Vil�gbank szakértoinek egybecsengo meg�télése szerint is - megnyugtat�, régi�nkat és adotts�gainkat tekintve megfelel a kor�bbi v�rakoz�soknak és megközel�ti a fejlett eur�pai orsz�gok hasonl� szolg�ltat�sainak sz�nvonal�t. Az inform�ci�s infrastrukt�ra p�tolhatatlan szerepet tölt be az érintett közösségek orsz�gon belüli kapcsolattart�s�ban és külföldi partnereikkel történ� együttm�ködésében, a tudom�nyos inform�ci�k elérésében ill. ter�tésében, a hazai és nemzetközi sz�m�t�géph�l�zatok szolg�ltat�saihoz val� hozz�férésben. Ilym�don az elektroniz�lt inform�ci�s kapcsolatok lehet�ségének rendelkezésre �ll�sa ma a nemzetközi tudom�nyos életben val� akt�v és eredményes részvétel elengedhetetlen h�ttérfeltételét jelenti.
Az IIF Program eredményeit folyamatosan fejl�d� alkalmaz�i kult�ra, a fejleszt�, m�ködtet�és felhaszn�l� kollekt�v�k hozz�értése és orsz�gon belüli széleskör� együttm�ködés jellemzi. Az elm�lt években kialak�tott region�lis és diszciplin�ris központok elosztott szolg�ltat�sainak bevezetése, valamint a szolg�ltat�k és felhaszn�l�k rendszeres, folyamatos képzése és t�jékoztat�sa egyar�nt hozz�j�rult a jelent�s fejl�déshez.
Legfontosabb és legkézzelfoghat�bb eredményként az IIF alkalmaz�i közösségben 1994 tavasz�ra több, mint 10000 "elektronikus postafi�k" ( azaz a hazai és nemzetközi elektronikus levelezésben üzenetek és inform�ci�k küldésére és fogad�s�ra képes kutat�i ill. kutat�közösségi végpontc�m ) m�ködött. 1994 elején a levelezési központon m�r naponta közel 10000 elektronikus levél (mintegy 50 MByte levelezési forgalom) haladt keresztül. A hazai Internet végpontok mennyisége, 1994 közepére t�llépte az 5000-es sz�mot, a napi forgalom pedig j�val 500 MByte fölé emelkedett.
Itt kell eml�tést tenni MAT�V intenz�v fejlesztési tevékenységérol az orsz�gos alaph�l�zati és alapszolg�ltat�sok terén. Mint a fejlett orsz�gok legtöbbjében, Magyarorsz�gon is e nyilv�nos alaph�l�zatra és alapszolg�ltat�sokra ép�tve val�sulhat meg leggazdas�gosabban és legharmonikusabban az alkalmaz�si rendszerek és alkalmaz�i szolg�ltat�sok széles v�lasztéka.
A MAT�V orsz�gos digit�lis gerinch�l�zat�nak kiép�tése ut�n nagy er�ket ford�t az egyre fokoz�d� mértékben igényelt korszer� digit�lis h�l�zatok és szolg�latok kifejlesztésére. A fejl�dés fo jellemz�i a min�ség nagymértéku jav�t�sa, és az eur�pai szolg�latok megjelenése a hazai palett�n. Ezt er�s�ti a különféle szolg�latoknak, és h�l�zatoknak az egyeztetett eur�pai értelmezés szerinti megval�s�t�sa.
Az Internet h�l�zat a vil�gon a legtöbb informatikai szolg�ltat�shoz enged hozz�férést. Leg�jabban az ITU ( International Telecommunication Union ) is t�mogatja az Internet hozz�férések kiép�tését a fejl�d� orsz�gokban. A tudom�nyos és kutat�i szféra legfobb kapcsolattart�si rendszere ma m�r az Internet. Tudom�sunk szerint a MAT�V szeretné az Internet elérhet�ségét lehet�vé tenni a hazai üzleti szféra sz�m�ra is az IIF-fel együttm�ködve.
2. Az �tfog� orsz�gos program fontoss�ga
Az infrastrukt�ra nemzetközi sz�nvonal�nak megközel�tése és az elért sz�nvonal fenntart�sa csak a fejlesztések folytonoss�g�val, a mozg�s�that� er�forr�sok összefog�s�val és a hazai inform�ci�s infrastrukt�ra külvil�g f1elé mutatott képének egységességével, a teljes hazai inform�ci�s infrastrukt�ra fejlesztésének és m�ködtetésének közös nemzeti keretbe val� �gyaz�s�val érhet� el. Az egységes szervezeti keret egységes fellépést tesz lehet�vé a nemzetközi h�l�zatokhoz val� kapcsol�d�s, a külföldi pénzforr�sok felhaszn�l�sa és a külföldrol �tvett, ill. a külföld felé �ltalunk ny�jtott szolg�ltat�sok terén. Ennek hi�ny�ban nem csup�n az El�relépés lehet�ségét vesz�tenénk el, hanem az eddigi eredmények rohamos er�zi�j�val is sz�molnunk kellene.

3. A NIIF Program célkit�zései és tervei
A NIIFP keretébe azok a feladatt�pusok sorolhat�k és soroland�k - ezeket foglalja össze a Program céljait ismerteto fejezet - amelyek egyrészt:
- folytatj�k az IIF Program keretében érvényes�tett alapelveket és teljeskör�en lefedik egy kiemelt alkalmaz�i kör (a kutat�s-fejlesztés, fels�oktat�s és közgy�jtemények-könyvt�rak) igényeit, m�srészt
- az inform�ci�s infrastrukt�ra alkalmaz�si kult�r�j�nak ter�téseként olyan �j alkalmaz�i köröket érintenek, amelyek a kor�bbi IIF Program alkalmaz�i köréhez diszciplin�risan vagy region�lisan közel �llnak, harmadrészt
- val�ban alapszolg�ltat�sként a teljes hazai közösség sz�m�ra ny�jtanak infrastruktur�lis h�tteret, és végül, amelyek
- olyan technol�gi�kat és alkalmaz�sokat fednek le, melyek széles ( orsz�gosan szétsz�rt ) alkalmaz�i körben ny�jtanak lehetséges megold�st a feladataikhoz.
Van egy tov�bbi feladatkör is - mely egyébként a széleskör� ( orsz�gos ) ter�tés szempontj�b�l m�r k�vül esik a NIIFP feladatkörén és jelenlegi id�horizontj�n, de a feladatkomplexit�s miatt mintarendszer szinten be kell, hogy kerüljön a programba. Ez a feladatkör pilot rendszerek és mintav�rosok megval�s�t�s�ra ir�nyul.

A. A NIIF Program legfontosabb céljai az IIF szolg�ltat�sok fenntart�sa és tov�bbfejlesztése terén
els�dleges cél a nemzetközi h�l�zati forgalom zavartalan biztos�t�sa az EuropaNET és az Ebone eur�pai alaph�l�zatokon keresztül, tov�bb� a gerinch�l�zati interfészek, eur�pai szabv�ny� üzenetkezelés és névt�r szolg�ltat�s, inform�ci�s szolg�ltat�sok, valamint egyéb lehet�ségek igénybevétele az összeur�pai szolg�ltat� központ (DANTE) keretében.
Hasonl� fontoss�g� cél az IIF szolg�ltat�sok ( IIF levelezési szolg�ltat�s, elektronikus fali�js�g, levelezési �tj�r�, a nemzetközi h�l�zatokkal val� kapcsolattart�s technikai és adminisztrat�v feladatai, a nemzetközi h�l�zatokon keresztül elérhet� szolg�ltat�sok kiközvet�tése a hazai felhaszn�l�k felé ) folyamatos és zavartalan biztos�t�sa részben központi, részben region�lis szinten, IIF felhaszn�l�i help-desk szolg�ltat�s biztos�t�s�val.
Egyre fontosabb feladat a vil�gszerte hozz�férhet� adatszolg�ltat�sokhoz és a strukt�r�lt nemzetközi inform�ci�s rendszerekhez ill. szolg�ltat�sokhoz val� hozz�férés biztos�t�sa ( �j szolg�ltat�sok az Internet vil�gh�l�zat�n keresztül, nemzetközi adatb�zisok ). Természetesen tov�bbra is cél a közérdek� hazai adatb�zisok m�ködtetése és (tov�bb)fejlesztése.
Az IIF program 1994-ben az OMFB t�mogat�s�val csatlakozott a nagysebesség� eur�pai gerinch�l�zat létrehoz�s�ra szervezett EuroCAIRN Euréka projekthez. Az elkövetkez� években kiemelt fontoss�g� e projektben val� részvétel, hiszen nemzetközi h�l�zati kapcsolat szempontj�b�l v�rhat�an e gerinch�lozat v�ltja majd ki a jelenlegi 2 Mbps-os Europanet gerinch�l�zatot.
Hasonl�képpen most csatlakoztunk egy nemzetközi multimédia projekthez a MICE-hoz, amelynek célja egy kisérleti interakt�v videokonferencia h�l�zat kialak�t�sa. Ebben val� tov�bbi részvételünk szintén fontos feladat.

B. A NIIF Program legfontosabb céljai az IIF szolg�ltat�sok alkalmaz�i közösségének bov�tése terén.
Alapvet� cél az olyan alkalmaz�i körök bekapcsol�sa a h�l�zatba és ell�t�sa az IIF körben rendelkezésre �ll� szolg�ltat�sokkal, amelyek az IIF alkalmaz�i közösséghez diszciplin�risan (tevékenységük alapj�n) vagy region�lisan (elhelyezkedésük miatt közvetlenül kapcsol�dva IIF alkalmaz�khoz) közel �llnak.
E célt szem elott tartva a NIIFP a minos�tett kutat�k (akadémikusok, akadémiai doktorok, kandid�tusok és Ph.D. fokozattal rendelkez� kutat�k) sz�m�ra otthonr�l is elérhet�vé teszi a h�l�zatot ill. a h�l�zati szolg�ltat�sokat. Ez mintegy 12.000 potenci�lis �j felhaszn�l�t jelent, ami évente 2-3000 kutat� bekapcsol�s�t jelentheti.
Az igényfelmérést követ�en bekapcsol�sra kerül� kutat�k otthonr�l tudnak majd hozz�férni a korszer� inform�ci�s szolg�ltat�sokhoz (gopher, WWW, News, elektronikus levelezés stb.).
A Program célul tuzi ki, hogy a középiskol�k minél nagyobb sz�mban kapjanak lehet�séget az Internetbe val� bekapcsol�d�sra és ez�ltal az inform�ci�s szolg�ltat�sok széles körének elérésére.
Tov�bbi cél, hogy az inform�ci�s infrastrukt�ra fejl�désével egyre jobb technikai h�ttérfeltételek alakuljanak ki a t�voktat�si m�dszerek elterjedéséhez.
Végül cél az is, hogy a kialakul� h�l�zati szolg�ltat�sok kedvez� feltételeket teremtsenek a munkaer� �tképzés sz�m�ra ( els�sorban az informatika területét érinto szakm�k esetében ).

C. A NIIF Program legfontosabb céljai a könyvt�ri inform�ci�s rendszerek fejlesztése és hozz�férhet�ségének biztos�t�sa terén
A könyvt�rak, mint - klasszikus értelemben - els�dleges inform�ci�forr�sok m�r az IIF Program keretében is megkülönböztetett figyelmet kaptak a h�l�zati elérés és az inform�ci�khoz val� hozz�férés biztos�t�sa terén.
Olyan specifikus felhaszn�l�i kör infrastrukt�r�lis igényeinek lefedése indult meg intenz�ven az IIFP keretében 1986-94 között, mely alkalmaz�i szempontb�l közel �ll az eddigi IIF közösséghez, de a hozz�férés szempontj�b�l ann�l j�val szélesebb kört érint.
Figyelembe véve a könyvt�rak nagy sz�m�t, szétsz�rts�g�t, szervezeti hovatartoz�suk sokféleségét és végül, de nem utols� sorban a könyvt�ri inform�ci�s szolg�ltat�sok sokféleségét, valamint az egységességre vonatkoz� igényt, az eddig elért eredmények messze nem kielég�toek.
A NIIF Program a könyvt�ri rendszerek inform�ci�s szolg�ltat�sainak ( mint alkalmaz�si szolg�ltat�soknak ) a fejlesztésében csup�n a h�l�zati infrastrukt�ra és az alapszolg�ltat�sok feladatkörét foglalja céljai közé. Ez�ltal kiegész�t�je, komplemense a könyvt�ri informatika p�rhuzamosan fut� nagy fejlesztési programj�nak, mely els�sorban az egyetemi, akadémiai és orsz�gos könyvt�rak informatikai fejlesztését tervezi a TPB megb�z�s�b�l. Ennek a p�rhuzamosan fut� tervnek a megval�s�t�sa önmaga is jelent�s lökést adhat a hazai inform�ci�s infrastrukt�ra fejlesztésének ( teh�t a NIIF Program sikeréhez ).
A NIIFP keretében igen fontos az automatiz�lt könyvt�ri szolg�ltat�sok koordin�ci�ja
- az ( egyeztetett form�tum� és összehangolt magyar karakterkészletu ) elektronikus katal�gusok;
- a központi lelohelykatal�gus;
- a katal�gusokon t�lmutat� ( sz�nvonalas és folyamatosan hozz�férhet� ) adatb�zisok;
- a teljes szövegu inform�ci�t tartalmaz� (full text) adatb�zisok;
- az online Nemzeti Periodika Adatb�zis rendszer;
- a magyarorsz�gi föllelhet�ség� foly�iratcikkek könyvt�rközi rendszere;
- a foly�irat lelohelykatal�gus;
- az Orsz�gos Szakirodalmi Inform�ci�s Rendszer;
- a jelent�sebb külföldi adatb�zisok központi megv�s�rl�sa és ter�tése;
- a hazai Internet-t�pus� navig�ci�s ill. metakommunik�ci�s eszközök
inform�ci�val val� (szakszer� és folyamatos) feltöltése területén.

D. A NIIF Program legfontosabb céljai az Internethez val� széleskör� hozz�férés biztos�t�sa terén
A NIIF Program biztos�tja, hogy az Internet h�l�zat szolg�ltat�sai orsz�gos szinten b�rki sz�m�ra (teh�t a kor�bbi IIF alkalmaz�i körön k�vüli felhaszn�l�k sz�m�ra is) elérhet�vé v�ljanak.
Az Internet - az IP ( Internet Protokoll ) rendszer szerint kommunik�l� és jelenleg közel 10 milli� felhaszn�l�t összefog� sz�m�t�gép vil�gh�l�zat - mind a szolg�ltat�sok mind a kommunik�ci�ra képes orsz�gok és sz�m�t�gépek darabsz�ma tekintetében, mind pedig az elérhet� inform�ci�k
és inform�ci� szolg�ltat�sok mennyiségét tekintve rohamosan fejl�dik.
Szinte t�lz�s nélkül �ll�that�, hogy az Interneten keresztül minden valamire val� inform�ci� elérhet� ( amire j� példa, hogy a Magyarorsz�ggal kapcsolatos, ill. a - valahol - Magyarorsz�gon fellelhet� inform�ci�k beszerzése célj�b�l is érdemes eloször az Interneten keresztül pr�b�lkozni ).
Az Internetbe frissen bekapcsol�dott orsz�gok fo mutat�ikban évi h�rom-négyszeres növekedést mutatnak és még a fejlett orsz�gok is évente megdupl�zz�k a csatolt sz�m�t�gépeik sz�m�t.
A NIIF Programnak ily m�don az egyik alapvet� feladata, hogy Magyarorsz�g megtartsa a h�l�zat haszn�lat�b�l fakad� el�nyöket és a töretlen fejl�dés elofeltételeit biztos�tva tov�bb bov�tse a hozz�féréssel rendelkez� alkalmaz�i kört.

E. A NIIF Program legfontosabb céljai az inform�ci�s szolg�ltat�sok széleskör� hozz�férhet�ségének biztos�t�sa terén
Ma haz�nkban egyre növekv� sz�m� inform�ci� szolg�ltat� m�ködik, az itthonr�l elérhet� külföldi szolg�ltat�k sz�ma pedig szinte felmérhetetlen. Ezek az inform�ci�k egyebek mellett tudom�nyos, m�szaki, gazdas�gi, korm�nyzati, üzleti, kultur�lis inform�ci�kat foglalnak magukba hazai és külföldi forr�sb�l egyar�nt.
A program célja, hogy szervezési m�dszereket és technikai eszközöket dolgozzon ki e szolg�ltat�sok széleskör� elérhet�sége érdekében. Az eredmény olyan orsz�gos inform�ci�s h�l�zat kialak�t�s�t jelenti, amely hihetetlenül széleskör� inform�ci�v�lasztékot juttat el a felhaszn�l�knak, szervezeti hovatartoz�st�l, tevékenységi területtol, nemzetgazdas�gi és t�rsadalmi szereptol függetlenül.
Az NIIFP célja, hogy minden felhaszn�l� hozz�férhessen a sz�m�ra értékes és megfizethet� inform�ci�khoz, azaz a haszn�latot ne a m�szaki jellegu korl�tok hat�rolj�k be. A feladat az alkalmazott hardver/szoftver eszközök és t�vközlési szolg�ltat�sok széles v�lasztéka, az adatb�zisokb�l val� lekérdezés jogi és anyagi vonatkoz�sainak összetettsége miatt sokféle megold�sa miatt igen bonyolult.

F. A NIIF Program tervei a NIIFP széles alkalmaz�i körének oktat�sa és képzése, az alkalmaz�i kult�ra ter�tése terén
A h�l�zat fejl�désével, a h�l�zati szolg�ltat�sok bovülésével és az alkalmaz�k sz�m�nak folyamatos növekedésével együtt egyre no az igény a szervezett és intézményes�tett professzion�lis oktat�s és képzés ir�nt ah�l�zati ( els�sorban üzemeltetési és alkalmaz�si ) ismeretek terén. E téren IIF Program keretében m�r a 90-es évek elejétol folyamatosan bevezetésre került a rendszeres oktat�s. Az oktat�si program 1992 decembere �ta sikeresen m�ködik, sot, az alkalmaz�k részvételét p�ly�zati alapon az IIF
Program közvetlenül is t�mogtja.
Az elkövetkez�kre vonatkoz�an a NIIF Program célja az intenz�v tanfolyamok oktat�si tematik�j�nak folyamatos tov�bbfejlesztése és a résztvev�k körének minél szélesebbre történ� bov�tése.

G. A NIIF Program terve �j h�l�zati technol�gi�k alkalmaz�sa és bevezetése terén
A h�l�zati és inform�ci�s technol�gi�k terén a cél azoknak az �j m�dszereknek és eszközöknek a beszerzése ill. fejlesztése, melyek kor�bban a hazai inform�ci�s infrastrukt�ra elemeiként még nem jelentek meg, de nemzetközileg elfogadott, vagy legal�bbis perspekt�v voltuk a hazai bevezzetést szükségessé vagy legal�bbis indokoltt� teszi.
Az érintett technol�gi�k közé tartozik a nagysebesség� adatkommunik�ci�, a nagy adat�llom�nyok �tvitele és a fejlett intelligens informatikai eszközök széles v�lasztéka. Ezeket a technol�gi�kat olyan multimédia alkalmaz�sok hasznos�tj�k, mint az elektronikus könyvt�rak, elektronikus könyvkiad�s, kooperat�v t�voli csoportos munkavégzés, t�voli képmegjelen�tés, t�voktat�s, teleworking, valamint a képi megjelen�téssel kiegész�tett konferencia kapcsolatok.
A magyar részvétellel foly� összeur�pai projekt a jelenlegi p�neur�pai sz�m�t�géph�l�zati infrastrukt�ra gerinch�l�zati összeköttetéseit legal�bb 34 Mbit/s sebesség�re tervezi bov�teni olyan földrajzi efedettséggel, hogy valamennyi eur�pai potenci�lis eur�pai felhaszn�l� élvezhesse a fejlett infrastrukt�ra el�nyeit. A tervek szerint a nagysebesség� kommunik�ci�hoz az adat�tviteli alapot az ATM ( aszinkron transzfer m�d� ) technol�gia alkalmaz�sa adja. Az összeur�pai szolg�ltat�s megfelel� feltételeinek biztos�t�sa érdekében egyéb fontos elemek is kifejlesztésre kerülnek ( h�l�zatfelügyelet és biztons�g ).

H. A NIIF Program terve �j szolg�ltat�st�pusok alkalmaz�sa és bevezetése terén
Az online elérhet�, szélesebb felhaszn�l�i körnek sz�nt adatb�zisok területén a jelenlegi helyzet meglehet�sen egyenetlen. Az adatb�zisok tematik�jukban, min�ségükben és teljességi szempontb�l egyar�nt nagyon vegyesek. Sok a kisméret�, rosszul karbantartott, gyengén dokument�lt, nem rekl�mozott és kevés kiegész�t� szolg�ltat�ssal t�mogatott adatb�zis.
A jelenlegi adatb�zisok megtart�sa, tartalmi korrekci�ja, szolg�ltat�si sz�nvonal�nak emelése mellett a NIIF Program a következ� célokat tuzi ki:
- a nemzeti tudom�nyok bibliogr�fiai adatb�zisainak fejlesztési és szolg�ltat�si �mogat�sa;
- egyes lok�lis érdek� ( diszciplin�ris, ill. region�lis érdekeltség ) adatb�zisok fejlesztésének és szolg�ltat�s�nak t�mogat�sa, valamint
- egyes közhaszn� vegyes adatb�zisok ( sz�t�rak, klasszikus magyar szövegek, foly�iratok ) fejlesztésének és szolg�ltat�s�nak t�mogat�sa. Az adatb�zisok, ill. adatb�zisszolg�ltat�sok formai követelményei és metodik�ja kialak�t�s�ban a NIIF Program aj�nl�sok ill. kv�ziszabv�nyok ( adatszerkezet, for�tumok stb. ) kid�lgoz�s�nak és bevezetésének t�mogat�s�val vesz részt.
Az �j szolg�ltat�st�pusok m�sik körét az ( els�sorban Internet alap� ) navig�ci�s eszközök, h�rdetot�bl�k és file-arch�vumok képezik.
A NIIF Program p�ly�zati lehet�ségeket k�v�n biztos�tani a közhaszn� adat�llom�ny ( file- ) arch�vumok fejlesztéséhez is.
A nemzetközileg hozz�férhet� file-gy�jtemények ill. szakgy�jtemények rendszeres tükrözése, ill. hazai szakarch�vumok kialak�t�sa a Program keretében ny�jtand� hazai file szolg�ltat�sok egyik alapvet� feladata.
A Program egyik alapelve, hogy az egyes technik�k és alkalmaz�saik egym�snak alternat�v�t is jelentenek, egym�st indexelhetik, kiegész�thetik és lehetnek egym�snak h�ttérarch�vumai is. Az adatb�zisoknak, könyvt�rkatal�gusoknak, gophereknek és WWW szervereknek, ill. filearch�vumoknak együttesen kell leképezniük a magyar publikus inform�ci�forr�svagyont, ezért nem nélkülözhetik az egy helyrol történ� koordin�l� és összehangol� munk�t.

I. A NIIF Program célkit�zései a teleworking ( t�voli munkavégzés ) lehet�ségeinek megteremtése terén
A teleworking - azaz a munkahelyt�l t�vol végzett munka - széleskör� terjedése v�rhat� a fejlett inform�ci�s infrastrukt�r�val rendelkez� orsz�gokban, kihaszn�lva els�sorban azt a tényt, hogy sz�mos olyan munkaterület van m�r ma is (és még több lesz a jöv�ben) amelyet a dolgoz�k sz�m�t�gép mellett ülve végeznek. Ezeket a munk�kat nem szükséges költséges központi telephelyeken végezni, hiszen megfelel� t�vközlési és sz�m�t�géph�l�zati környezet rendelkezésre �ll�sa esetén otthon, vagy lak�helyhez közeli munka�llom�sok mellett is végezhet�k.
A lak�helyen végzett munka különösen kedvez� perspekt�v lehet�ségeket k�n�l Magyarorsz�gon, ahol a sz�m�t�gép melletti munk�t végzok többsége nagykiterjedés� v�rosokban lakik, vagy éppen t�volabbi lak�helyr�l j�r be a v�rosba dolgozni.
A teleworking bevezetésének feltétele a megfelel� min�ség� és elfogadhat� költségparaméterekkel rendelkez� t�vközlési szolg�ltat�sok megléte. B�r nehezen j�solhat� e téren a v�rhat� hazai helyzet, mindenesetre megkock�ztathat�, hogy a csomagkapcsolt adath�l�zat és az integr�lt digit�lis h�l�zati szolg�ltat�sok kielég�t� megold�st ny�jthatnak a felmerül� igények széles körére.
A NIIF Program célja, hogy a teleworking lehet�ségének megteremtésében akt�van részt vegyen.

J. A NIIF Program célkit�zései a multimédia inform�ci� tov�bb�t�sa és a multimédia alkalmaz�sok hazai bevezetése és elterjesztése terén
A h�l�zati és inform�ci�s szolg�ltat�sok egyik *leg�géretesebb, ugyanakkor tal�n egyik legigényesebb - és egy�ttal igen gyorsan fejl�d� - területét a multimédia t�pus� anyagoknak ( �ll� és mozg�képek, valamint beszéd és egyéb hangok, tov�bb� adatt�pus� inform�ci�k együttesének) a kezelése jelenti.
A NIIF Program bel�that� id�n belül az egész felhaszn�l�i közösség sz�m�ra multimédia �tviteli szolg�ltat�s bevezetését nem tervezheti. A nemzetközi tendenci�kkal val� lépéstart�s és haz�nk régi�n belüli lépésel�nyének megtart�sa érdekében azonban a Program céljai között magas priorit�ssal szerepel a jelenlegi hazai h�l�zati technik�ra épül� m�ködoképes multimédia megold�sok kiép�tésének és elterjesztésének t�mogat�sa ( egyrészr�l az "intelligens mintav�ros/ok/" és a pilot alkalmaz�sok feladataihoz is kapcsol�dva, m�srészr�l a nemzetközi együttm�ködési programokban val� részvétel lehet�ségét is kihaszn�lva ).
A multimédia �llom�nyok �tvitele terén a Program egyebek mellett a
- multimédia levelezés ( MIME és m�s szabv�nyos levelezõrendszerek ),
- struktur�lt multimédia inform�ci�s rendszerek (WWW és egyéb, hipertext
kezelésm�dot lehetõvé tev�alkalmaz�i felületek és ezekre épül�alkalmaz�sok),
- képi és hang inform�ci�kat (is) tartalmaz� - könyvt�ri és egyéb cél� - adatb�zisok kialak�t�sa és szolg�ltat�sba vitele, valamint
- az elõbbiekhez szükséges �tviteli utak/rendszerek kiép�tésére, ill. hazai bevezetésére és - esetenként p�ly�zati �ton történ�- elterjesztésére törekszik elsõsorban.
A val�s (vagy közel val�s) idej� multimédia �tvitel és feldolgoz�s területén a f�feladatok a következõk:
- a multimédia adatb�zisok ( pl. CD-ROM-on terjesztett anyagok ) h�l�zaton val� elérésének biztos�t�sa és h�l�zaton keresztül történ�szolg�ltat�sa néh�ny minta alkalmaz�s keretében, tov�bb�
- a val�s-idej� h�l�zati multimédia alkalmaz�sok ( elektronikus konferencia, t�voktat�s stb. ) nemzetközi fejlõdésének figyelemmel k�sérése és részvétel a nemzetközi projektekben, valamint néh�ny
minta-alkalmaz�s kiép�tése a megfelel�h�l�zati technol�gia biztos�t�sa mellett.

K. A NIIF Program keretében kialak�tand� kisérleti inform�ci�s mintav�rosok ( Intelligens V�rosok )
A Program céljai között szerepel olyan specifikus region�lis területek ( mintav�rosok ) h�l�zati és szolg�ltat�si infrastrukt�r�j�nak kiép�tése, melyek késobb val�ban követhet�példaként szolg�lhatnak m�s hasonl� régi�k sz�m�ra.
Az ilyen - korszer� és �tfog� lok�lis szolg�ltat�sokkal rendelkez�- region�lis h�l�zatok elsõsorban a nagy egyetemi v�rosokban kiépül�nagysebesség� v�rosi alaph�l�zatokra épülhetnek, melyek lehetõvé teszik, hogy a régi� helyi intézményei, v�llalkoz�sai, különféle szervezetei és maguk a régi� lak�i is bekapcsol�djanak a h�l�zatba és ez�ltal az életminõség, a hatékonys�g javuljon, a régi� gazdas�gi tevékenységének versenyképessége növekedjen.

Egy v�ros olyan lok�lis infrastrukt�r�ja, mely az egyetem, a középiskol�k, a k�rh�z, a közigazgat�si szervek, az üzleti élet, a kult�ra stb. összes jelentõs tevékenységét h�l�zati kommunik�ci�ra ép�tve fogja egységes keretbe, rendk�vüli szervezési, mûszaki és szociol�giai kih�v�s, amely a jövõre val� felkészülés jegyében a NIIF Program egyik legjelentõsebb v�llalkoz�sa.

Az Intelligens V�ros koncepci�ja a telematika alkalmaz�it h�rom csoportra bontja:

- �llamigazgat�si, önkorm�nyzati, oktat�si, egészségügyi, igazs�gügyi, környezetvédelmi, (tömeg)közlekedési, rendészeti alkalmaz�k ( non-profit alkalmaz�k );
- ipari, kereskedelmi, sz�ll�t�si, pénzügyi, mezõgazdas�gi, és szolg�ltat� szektorok v�llalkoz�sai és szervezetei (profitszféra);
- lakoss�gi kör ( a régi�, vagy v�ros lakosai, valamint az ezek �ltal alap�tott egyesületek, közösségek, egyh�zak és m�s hasonl� szervezetek ).

A részfeladatok ( az �ltal�nos adatkommunik�ci�s és fokozatosan multimédi�s adatb�zis hozz�férési alapfunkci�k mellett ) lefedik többek között a telematika alkalmaz�s�t egyrészt

- a közlekedésir�ny�t�sban, az energetikai és közmûvi t�vfelügyeletétben, a baleset és katasztr�fa megelõzésben és elh�r�t�sban, a környezet ( szennyezés ) t�vfelügyeletében, a v�rosi agyongazd�lkod�sban stb., m�srészt
- a profitszféra kapcsolatrendszerében, a mûszaki, gazdas�gi, kereskedelmi, sz�ll�t�si stb. kooper�ci�ban, a t�voli munkavégzés ( teleworking ) területén stb., végül pedig
- az �ltal�nos lakoss�gi inform�ci�szolg�ltat�sban, a t�voktat�sban, a t�vkereskedelemben, a banki t�vszolg�ltat�sokban, az egészségügyi t�vszolg�ltat�sokban, a szabadidõs szolg�ltat�sokban, a t�vközlési szolg�ltat�sokban, a könyvt�ri hozz�férésben, a közösségek kohézi�j�t növelõ szolg�ltat�sokban, a személyközi kommunik�ci� segédeszközei terén stb.

4. A Program szervezése

A program szervezésébe az IIF eddig bev�lt és kialakult m�dszerét javasoljuk elfogadni.

A Program az 1995-97-es idõszakot öleli �t, éves pénzügyi tervezéssel és besz�mol�si kötelezettséggel.

5. A Program szerepe

Az inform�ci�s infrastrukt�ra fejlesztésének és széleskörû elterjesztésének fentiekben megfogalmazott programja val�ban nemzeti ügynek tekintendõ. A lehetõ legkedvezõbb r�ford�t�s/eredmény mutat�
mellett, a nemzetközi kapcsolatok szempontj�b�l maxim�lis legitimit�ssal, a hazai alkalmaz�sokat tekintve pedig a specifikus alkalmaz�i körök érdekeit még nem zavar� m�don, de a legszélesebb alkalmaz�i közösségek technikai és szolg�ltat�si h�tterének fejlõdését m�r a leghatékonyabban
seg�tõ cél és feladatspektrummal biztos�tja a fejlett vil�g orsz�gaiban folyamatosan és feltart�ztathatatlanul épülõ inform�ci�s t�rsadalom feltételrendszerének hazai elterjesztését és ezzel a nemzetközi versenyben val� helyt�ll�sunk, ill. a nemzetközi kooper�ci�ban val� részvételünk
m�ssal nem helyettes�thetõ infrastrukt�r�lis h�tterének kialak�t�s�t és szintentart�s�t.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol