Citymed

Vesz�lyes az influenza ?

(Ha elm�ltunk 60 �vesek; ha nem m�ltunk el, de m�g lehet�nk, ez�rt egyar�nt fontos tudnunk r�la.)

Az lehet! L�ssuk csak miért.

Mi is az influenza?
Az influenza v�rusos fert�z� betegség, mely a vil�gban emberek milli�it beteg�ti meg minden évben. Magas l�zat, non-produkt�v köhögést, enyhe orrfoly�st, torokf�j�st, fejf�j�st, végtagf�jdalmat okoz. M�s közönséges lég�ti megbetegedést�l a magas l�z, tart�s gyengeség külön�ti el, a hurutos tünetek eltörpülnek. Egészséges gyerekek, fiatal és középkor� feln�ttek esetében szel�d betegség képét mutatja, többnyire elegend�nek bizonyul néh�ny napot �gyban maradni, l�zcsillap�t�t, C vitamint szedni és b�séggel folyadékot fogyasztani. Szöv�dménymentes esetben egy hét alatt kezelés nélkül is meg lehet gy�gyulni.
Hogyan terjed a betegség?
Cseppfert�zéssel terjed. A v�rus az orr és a torok ny�lkah�rty�j�ban él, innen apr� ny�lcseppekkel a leveg�be jut, mikor a beteg ember köhög, tüsszent vagy beszél. Ekkor a közel �ll� belélegzi a v�rust. A tünetek rendszerint a v�rus belélegzését követ� egy-h�rom nap ut�n jelennek meg. Igen gyors a betegség terjedése, jellegzetesen j�rv�nyosan jelentkezik.
Mikor jelenik meg?
Els�sorban a téli h�napokban. Az északi féltekén leggyakrabban november és �prilis között okoz j�rv�nyokat. Az influenza-szer�megbetegedéseket ny�ron rendszerint m�s v�rusok okozz�k.
Miért is veszélyes?
Az esetlegesen kialakul� szöv�dmények miatt. A tüd�gyullad�s a leggyakoribb szöv�dménye, melyet maga az influenza v�rus els�dlegesen is okozhat. M�sodlagosan (bakteri�lis felülfert�z�dés következtében) is felléphet tüd�gyullad�s. Bakteri�lis felülfert�z�dés jele az orrv�ladék sz�nének megv�ltoz�sa. A tüd�gyullad�s sok esetben hal�los kimenetel�is lehet. Idült betegségben (keringési, légz�szervi, anyagcsere betegségekben) szenved�kön sz�velégtelenség, légzési elégtelenség is kialakulhat az influenz�s fert�zöttség következtében, mely szintén gyakran fat�lis. Egyik jelent�s probléma a rövid id� alatt bekövetkez� folyadékvesztés, mely a keringés összeoml�s�t eredményezi.
Kire veszélyes?
Els�sorban a 60 év feletti koroszt�lyra és az el�bb eml�tett kr�nikus betegségekben szenved�kre. A 60 év felettiek és/vagy kr�nikus betegségben szenved�k alkotj�k a magas kock�zat� csoportot. Influenza j�rv�nyos id�szakban ebb�l a magas rizik�j� csoportb�l 2x-5x gyakrabban kerülnek k�rh�zba mint egyébként. Az influenza következtében elhunytak 90%-a 60 év feletti. Veszélyes még a valamilyen okb�l szalicilt szed� gyerekekre, mert az aszpirin és az influenza az un. Reye szindr�m�t okozza, melynek tünetei a m�jelégtelenség, k�ma, és hal�l.
Hogyan kezelik?
Az influenza kifejl�dése esetén a tüneti kezelés a gyakorlat, melyr�l kor�bban m�r sz� esett. Ha m�r kialakult a tüd�gyullad�s, annak célzott kezelése v�lik szükségessé, péld�ul antibiotikummal. A többi szöv�dmény (keringési és/vagy légzési elégtelenség) m�r többnyire k�rh�zi ell�t�st tesz szükségessé.
Meddig terjeszti a beteg a fert�zést?
V�ltoz�, de leggyakrabban a tünetek megjelenése el�tti napt�l egy héten keresztül.
Megel�zhet�-e a betegség kialakul�sa?
Szerencsére többnyire igen. Az influenza elleni küzdelemben a megel�zésre 2 lehet�ség van, az egyik az immunoprofilaxis, azaz az infuenza elleni véd�olt�s inakt�v�lt (elölt-v�rus) olt�anyaggal. Az influenza v�rusok oly gyakran v�ltoznak, hogy az el�z� évi olt�anyag ebben az évben m�r hat�stalan. Aki hosszan tart� védettséget akar szerezni, annak minden évben be kell oltatnia mag�t az aktu�lis évre kifejlesztett olt�anyaggal. A m�sik pedig a kemoprofilaxis ( gy�gyszeres megel�zés) vagy kezelés influenza specifikus v�rus elleni szerekkel (amantadine, rimantadine) Ezek az antivir�lis szerek csak az A t�pus� influenza v�rus ellen hat�sosak és az esetek 70-90%-ban megel�zhet� velük a betegség. Az influenza megbetegedés kezelésére is alkalmasak, csökkentik a tünetek s�lyoss�g�t és rövid�tik az id�beli lefoly�s�t. Az USA-ban az A t�pus� influenza fert�zés kezelésére az amantadint 1976 �ta-, a rimantadint pedig 1993 �ta fogadt�k el. Igen ritk�n központi idegrendszeri (nyugtalans�g, koncentr�l�képesség zavara, szédülés); gyomor-, bélrendszeri (émelygés, étv�gytalans�g) mellékhat�sok lehetnek.
Kinek kell megkapni az olt�st?
- minden 60 éves vagy id�sebb embernek
- kr�nikus sz�v-, tüd�-, vesebetegségben és anyagcsere zavarban szenved�knek
- immunhi�nyos �llapotban lév�knek
- tart�s szalicil kezelésre szorul�knak
- egészségügyi dolgoz�k
- szoci�lis otthonok lak�inak, hosszantart� orvosi kezelésben részesül�knek
- téli h�napokban m�sodik félid�s terhesek
- akik �prilis és szeptember között az Egyenl�t�t �tlépik
- aki csökkenteni szeretné az influenz�s megbetegedés kock�zat�t
Meddig ad védettséget az olt�s?
A bead�st követ� 1-2 hét ut�n, de legfeljebb egy évre ad védettséget, minden évben ismételni kell.
Van-e kock�zata az olt�snak?
Mivel az influenza olt�anyag csak elölt v�rust tartalmaz, az olt�s nem okozhat influenz�t. �gy mint a gy�gyszerek többségénél, igen kicsi a val�sz�nûsége annak, hogy valamilyen s�lyos szöv�dmény lépjen fel. Az olt�s veszélye elhanyagolhat�an kisebb ann�l, mint amekkor�t az influenza megbetegedés a beoltatlan egyénen okozhat. 6-12 �r�val az olt�s ut�n 1-2 napig tart� enyhe olt�si szöv�dmény lehet igen ritk�n: enyhe f�jdalom, duzzanat, b�rp�r az olt�s helyén, esetleg h�emelkedés, l�z. Rendk�vül ritk�n toj�sfehérjével-, vagy egyéb olt�anyag komponenssel szembeni t�lérzékenység okozhat allergi�s reakci�t. Ellenben légz�szervi betegség véletlenszer�megjelenése az influenza olt�s idején nem hozhat� kapcsolatba az olt�ssal.
Mikor kell megkapnunk az olt�st?
Minden év okt�ber közepe és november közepe között célszer�a kamp�nyolt�st végezni. A j�rv�ny többnyire december m�sodik felében kezd�dik és febru�r végéig tart.A magas rizik�j� csoport beolt�sa évente az influenz�s id�szak el�tt a legjobb hatékonys�g� fegyver az influenza j�rv�ny elleni küzdelemben.
Milyen fok� védettséget ad az olt�s? Az influenza olt�s 65 év alatti, egyébként egészséges koroszt�ly esetében 70%-os védettséget ad. A magas rizik�j� csoport esetén a védettség 30-70%-os. Az influenza olt�s 50-60%-ban kivédi a tüd�gyullad�s kialakul�s�t és a korh�zi kezelést szükségtelenné teszi. A hal�los szöv�dmény kialakul�sa ellen 80% védettséget ad. 1991/92 telén 10000 f�re kiterjed� nyugat eur�pai vizsg�lat bizony�totta, hogy az influenza ellen oltottak esetében felére csökken az influenza el�fordul�sa. A WHO influenza figyel� szolg�lata 1997 janu�r 30-i jelentése szerint vil�gszerte j�rv�nyt okoz� törzs az influenza „A"(H3N2), ez a v�rustörzs 1968-ban okozott el�ször pandemi�t. Ezen a télen Eur�p�ban a nyugati orsz�gokban 1996 okt�berében jelent meg, haz�nkban 1997 janu�r 4-én izol�lt�k el�ször, Budapesten.
Kit nem szabad oltani?
Akinek s�lyos t�lérzékenysége van a toj�ssal-, vagy az influenza olt�anyag komponenseivel szemben.(Ezeknek a betegeknek adhat�k az influenza megel�zésére ill. kezelésére a kor�bban eml�tett antivir�lis gy�gyszerek.) Akut l�zas betegség alatt sem szabad influenza olt�st adni. Az influenza a t�rsadalom sz�m�ra évr�l-évre nagy gazdas�gi terhet jelent, ak�r a dolgoz�k munk�b�l val� kiesését, ak�r az egészségügyi költségeket vesszük. Az influenza j�rv�nyok nagys�grenddel több emberéletet követelnek évente mint ak�r korunk rettegett betegsége, az AIDS. Az influenza olt�s dolgozik, nem dr�ga, és pénzt takar�t meg. Olcs�bbnak tûnik a megel�zés.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Vesz�lyes az influenza ?

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Vesz�lyes az influenza ?

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol