Citymed orvosi portál

Évente 300-500 új gyógyszer jelenik meg hazánkban. Ezek a változások azt eredményezték, hogy napjainkra már kb.3600 féle gyógyszer közül lehet választani. Csak hogy a tendenciát lássuk: Csehországban 8-9000, Svájcban 18-20000 gyógyszer van forgalomban (természetesen a számot az is emeli, hogy azonos hatóanyag tartalmú gyógyszerek több elnevezéssel és többfajta kiszerelésben is megjelennek). A bõség zavara miatt a kezelõorvos gyakran tanácstalan hogy az adott beteg kezelésére a közel azonos hatású gyógyszerek közül melyiket válassza. A választást a szakmai szempontokon túl nehezíti még a gyógyszerárak ugrásszerû emelkedése, az újabb és újabb rendeletek, módosítások sora. Sok esetben a magas gyógyszerár a kezelõorvost döntésképtelen helyzetbe hozza, mert az adott betegség indokolná a drága gyógyszer felírását, de a beteg pénztárcája ezt nem teszi lehetõvé. Ezen a problémán enyhít ugyan a közgyógyellátási rendszer; az egyes gyógyszergyárak egyet fizet kettõt kap akciói és az, hogy a betegségtõl függõen egyes gyógyszerek 90-100% állami támogatásban részesülnek. Bizonyos ellensúly még az olcsóbb generikus (általánosan gyártható, forgalmazható) készítmények körének bõvülése. Viszont az elmúlt években megfigyelhettük hogy a gyógyszerárak állami támogatottsága zuhanásszerûen csökken.
Az orvosnak a naprakész tájékozottságot, eligazodást a gyógyszerek szövevényes rendszerében az eddig alkalmazott forrásokból egyre nehezebb megvalósítani. A gyógyszerekrõl szóló könyvek már kiadásuk pillanatában elavultnak tekinthetõk annak ellenére, hogy egy adott idõben teljességre törekszenek. Kényszerû vastagságuk pedig a kezelhetõséget igen megnehezíti. Információhoz juthatunk még a gyógyszercégek tájékoztatóiból, az egyes szakmai folyóiratokból, és a gyógyszergyárak orvos-látogatóitól. Egy-egy esetben a telefonon felhívott közeli patika is tájékoztatást ad a kérdéses gyógyszerrõl. A számítástechnika robbanásszerû terjedése a háziorvosi rendelõket is elérte, már-már éppoly megszokott látvány ott a számítógép akár a vérnyomásmérõ készülék. Megjelentek naprakész számítógépes gyógyszeradatbázisok, gyógyszer-információs és döntéstámogató rendszerek, melyek az orvos munkáját könnyítik.
Most lássuk a beteg szemszögébõl a helyzetet. Egyre több gyógyszert lehet recept nélkül kapni. A vény nélkül kiadható gyógyszerek a beteg által fizetendõ ár tekintetében 2 félék lehetnek: vény nélkül kiadhatóak, de vényre felírva sem olcsóbbak; vény nélkül kiadhatóak, de ha az orvos felírja akkor a beteg kevesebbet fizet érte. A recept nélkül teljes áron kiadható gyógyszerek köre tovább bõvül majd. Az a folyamat jó is meg rossz is. Jó abból a szempontból, hogy apróbb panasza esetén nem kell a betegnek hosszan várakoznia az orvosi rendelõben csak gyógyszerfelírásra várva. Rossz viszont azért, mert a kezelõorvos tudta és javaslata nélkül lehetõsége nyílik a gyógyszerek ellenõrzés nélküli szedésére. A gyógyszereknek nem csak jótékony hatásuk, de mellékhatásuk is lehet. Tudni kell azt, hogy a nem megfelelõ indikációval (javallattal) és nem megfelelõ ideig szedett gyógyszerek súlyos mellékhatásokat és életveszélyes állapotot eredményezhetnek. Az orvos számára egyik fontos szempont a kezelésre alkalmazandó gyógyszer megválasztása során, hogy milyen káros mellékhatások jelenhetnek meg. Mérlegre kell tenni a gyógyszer szedésével járó elõnyöket és hátrányokat. A mérleg nyelvének döntõen az elõnyök felé kell mutatnia. Az együtt szedett gyógyszerek egymás hatását erõsíthetik, de bizonyos kombinációban szedve gyengíthetik is, sõt a mellékhatásokat fokozhatják. Ezekre a tényezõkre szakismeret nélkül lehetetlen figyelni, ezért fontos a kezelõorvos tanácsát kikérni egy-egy gyógyszer szedésének megkezdése elõtt. Sokszor elõfordul az a helyzet is, hogy úgy érzi a beteg, a panaszait a gyógyszer szedése okozza, miközben a lezajló betegség jellegzetes tüneteit veszi észre. Gyógyszer mellékhatásra gondol, gyorsan abbahagyja a gyógyszer szedését. Néhány nap vagy hét után újra felkeresi orvosát azzal, hogy nem gyógyul, vagy más orvoshoz fordul. Csak egy gyakori példa az orvosi felügyelet nélküli gyógyszerszedésre: ízületi fájdalom miatt szedett (recept nélkül is kiváltható) gyulladáscsökkentõ, fájdalomcsillapító gyógyszereknek tartós szedése gyomorfekélyt, gyomorvérzést okozhat. A beteg gyógyulásában az orvos-beteg kapcsolatnak, a szoros együttmûködésnek igen nagy szerepe van. Mindig jó érzéssel tölt el, ha a beteg kikéri a véleményemet az egyébként élelmiszernek minõsülõ gyógyhatású készítmények fogyasztásával kapcsolatban is.