Citymed orvosi portál

 Eközben a Fidesz-kabinet nemcsak a betegellátás privatizációjának nyitott utat az elmúlt években, de sokkal tovább is ment: a járulékfizetésen túl is fizetõssé tette, illetve teszi az egészségügyet. Noha a kormányfõ kedden Baján, a Szent Rókus Kórház új épületének átadásán a korábbi, szocialista kormányokat vádolta azzal, hogy "fel akarták szabdalni a biztosítási rendszert, fizetõssé akarták tenni az egészségügyi ellátást, el akarták adni a legértékesebb vagyontárgyakat", állításával ellentétben a Fidesz ezek egyikével sem fordult szembe, sõt, megvalósította, vagy épp erre a ciklusra tervezi megvalósítani.

Noha a Fidesz csaknem egy évtizeden keresztül az ingyenes egészségügy szlogenjével kampányolt, valójában a járulékfizetõk mindig is fizettek a betegellátásért. Vélhetõen erre "jött rá" a kormánypárt is, amely 2010-es hatalomra jutását követõen az alkotmányozás során a társadalombiztosítás (tb) jogintézményét feledésre ítélte. Míg korábban az alkotmányban szerepelt, hogy az államnak kötelessége az egészségügyi ellátás megszervezése és finanszírozása, és ez a tb útján történik - magyarán a járulék fejében ellátás jár az állampolgárnak -, az új alaptörvénybõl minden erre vonatkozó passzus kimaradt, még az állami egészségügyi ellátás biztosítására sem vállal kötelezettséget az állam. Sõt, 2011 decemberében a költségvetési törvény egy zárószavazás elõtti módosításával meg is szüntették a biztosításalapú egészségügyet, a dolgozók után befizetett (idõközben 27 százalékosra emelt) tb-járulékot ugyanis átkeresztelték szociális hozzájárulássá. Tehát a járulék, amelyért cserébe járadék, vagyis betegellátás járt, egyfajta adóvá változott, azaz mára a befizetéseinkért nem "jár" semmi, azok bármire fordíthatók az államkasszában.

A Fidesz regnálása alatt az államosított, az önkormányzatoktól elvett kórházakban több helyen is fizetõs magánszolgáltatásokat indítottak az apadó költségvetési források ellentételezésére. A nagy egyetemi klinikákon már az elõzõ ciklusban elkezdték tesztelni a térítéses betegellátás rendszert, idén pedig a fõvárosi Uzsoki kórházban is megnyílt a fizetõs részleg, így aki írásban lemond a közfinanszírozásról, és magánbetegként a szolgáltatást meg is tudja fizetni, soron kívüli ellátást kap.

Az újabb kétharmados kormányzati ciklust pedig azzal kezdte a kabinet, hogy felmerült: támogatnák a Magyar Rezidensszövetség azon javaslatát, hogy valóban fizetõssé tegyék az orvosválasztást, mondván: ezzel vissza lehetne szorítani a hálapénzt. Sõt, alig két hete annak, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tényként jelentette be: megszüntetik a "büntetést", amely azokat az intézményeket sújtja, akik túl sok, a saját területükön kívül élõ beteget látnak el, hiszen ezek a kórházak nyilvánvalóan minõségi ellátást nyújtanak, azért választják a betegek. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a területen kívüli betegtõl az ellátásért járó összeg 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot kérhetnek el a kórházak, magyarán a szabad intézmény- és orvosválasztás elvileg most is - 17 éve - fizetõs, ám ezzel ritkán élnek az intézmények, ilyen esetben ugyanis a betegtõl beszedett összeggel arányosan kevesebbet fizet az Országos Egészségbiztosításai Pénztár.

Zombor szerint azonban ezentúl szabadon szedhetnék be a pénzt a kórházak, az ellátásért ettõl függetlenül megkapnák a térítési díjakat is, amivel országszerte ténylegesen fizetõssé válhat a szabad orvos- és intézményválasztás. Csakhogy e tervet most, hogy botrány kerekedett belõle, az államtitkár inkább már visszaszívná. A minap ugyanis utasította a hatvani kórházat, hogy vonja vissza térítési díjszabályzatát. Az intézmény a körzetén kívül érkezõktõl ezer forintot kért, s ezt a megoldást engedélyeztetni is akarta, amire a szaktárca nemet mondott.

 http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=84485&tfrom=hirlevel