Citymed

H�zagos a magyar mosoly

A sz�jhigi�ni�s szok�sainkkal foglalkoz� kutat�sokb�l kider�l, szinte mindenki tudja, hogyan �s h�nyszor kellene fogat mosni, illetve azt is, mivel j�rhat, ha nem �gy cseleksz�nk. Szomor� tapasztalat, hogy ennek ellen�re sem ford�tunk erre elegend� id�t �s energi�t. Az ENSZ eg�szs�g�gyi szervezete, a WHO �ltal p�r �ve v�gzett felm�r�s szerint Eur�p�ban a magyar sz�jakban tal�lhat� szuvas fogak ar�nya az egyik legmagasabb, holott lassan az orsz�g lesz Eur�pa fogorvosf�v�rosa.

Az orsz�g nyugati szélén a rendszerv�lt�s ut�n több v�rosban kisebb ipar épült ki a külföldi p�ciensek fog�szati kezelésére. Ausztri�b�l és annak szomszédaib�l évek �ta �ramlanak a betegek Sopronba és m�s hat�rv�rosokba, olcs� nekik a magyarorsz�gi kezelés. Az orsz�g keleti felén most kezd kialakulni egy hasonl� g�c angol betegekre specializ�l�dva, a keresletet kiszolg�lva pedig j�niust�l közvetlen Debrecen-London repül�j�rat indul. A p�ciensek többéves angliai v�r�list�kat kerülhetnek meg, ha n�lunk csin�ltatj�k meg a fogaikat, és még repül�jeggyel is olcs�bban jöhetnek ki. Mégis, annak ellenére, hogy az orsz�g egyre ink�bb fogorvos-paradicsom, a magyarok fogai rettenetes �llapotban vannak.

F�jni fog

A fogszuvasod�s, amelynek tömeges elterjedése a nap�leoni h�bor�k ut�ni évtizedekre tehet�, a vil�g leggyakoribb népbetegségének sz�m�t. A kialakult helyzet s�lyoss�g�t jelzi az a döbbenetes adat, miszerint az emberiség közel 95 sz�zalék�nak nem egészséges a fogazata. Az els�sorban t�pl�lkoz�sbeli okokra visszavezethet� betegség Magyarorsz�gon is nagy sz�mban szedi �ldozatait. Teszi ezt annak ellenére, hogy egyre modernebb fog�pol�si eszközök és kész�tmények �llnak rendelkezésünkre.

Haz�nkban utolj�ra 2003-ban indult �tfog�, az orsz�g valamennyi régi�j�ra kiterjed� egészségügyi vizsg�lat a feln�tt kor� lakoss�g sz�jüregi �llapot�ra és sz�jhigiéni�s szok�saira vonatkoz�an. A 2004-ben befejez�dött reprezentat�v felmérésen, amelyet a Semmelweis Egyetem Fogp�tl�stani Klinik�j�nak munkat�rsait kész�tettek, 4606 személy vett részt. Hasonl� nagys�grend� vizsg�latra ezt megel�z�en a nyolcvanas évek végén került sor. Az akkori és a nyolc évvel ezel�tt kapott adatok között nincs jelent�s eltérés: a két felmérés egyar�nt les�jt� képet fest az orsz�g or�lis egészségügyi �llapot�r�l.

A szakért�k egyetértenek abban, hogy sz�mottev� v�ltoz�s az az�ta eltelt id�szakban sem következett be, �gy a 2004-ben publik�lt eredményeket megközel�t�leg ma is érvényesnek tekinthetjük. Ezt t�masztj�k al� az elm�lt években végzett, nem reprezentat�v kutat�sok is.

Kevés a fog az �tlagos magyar sz�jban

A fogak sz�m�t tekintve abszol�t értékben és nemzetközi összehasonl�t�sban sem �llunk j�l. Egy feln�tt magyar �llampolg�r fogsor�ban �tlagosan 10 egészséges fog tal�lhat�, m�g nagyj�b�l ugyanennyi hi�nyzik bel�le. A jobb sz�jüregi egészségmutat�kkal rendelkez� Svédorsz�gban ez az érték 4 és 5 között mozog. A felsoroltakon k�vül egy �tlagos magyar sz�jban 4 p�tolt, 2,7 tömött és 1,5 szuvas fogra bukkanhatunk (a bölcsességfogakat a szakemberek figyelmen k�vül hagyj�k az ilyen jelleg� statisztik�k kész�tésekor).

„Ha csak az ut�bbi két sz�mot vetjük össze a nemzetközi adatokkal, ak�r elégedettek is lehetnénk. Korrektül azonban akkor j�runk el, ha az összes vonatkoz� paramétert megvizsg�ljuk, vagyis az egészséges és a hi�nyz� fogak sz�m�t is, �gy viszont m�r kifejezetten rosszul jövünk ki egy ilyen összehasonl�t�sb�l” – nyilatkozta az Indexnek dr. Hermann Péter, Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozat�nak elnöke. „A hi�nyz� fogak riaszt�an magas ar�nya egyben azt is jelenti, hogy az eml�tett vizsg�latot megel�z� id�szakban a kezelések alkalm�val a fogh�z�s volt az els�dlegesen alkalmazott ter�pia.”

Az el�bbi �ll�t�st er�s�ti az a tény, hogy a magyar feln�tt lakoss�g mintegy 8 sz�zaléka teljesen fogatlan. Ezzel szemben az ép és egészséges fogazattal rendelkez�k ar�nya csup�n 0,5 sz�zalék.

Csak ha f�j

A szuvasod�s mellett az �gynevezett fog�gybetegségek (pl. �nyvérzés, �nygyullad�s) is rendk�vül magas sz�mban fordulnak el� Magyarorsz�gon. M�g a feln�tt lakoss�g közel 12 sz�zaléka tekinthet� egészségesnek ebb�l a szempontb�l, addig 30 sz�zalékukn�l diagnosztiz�ltak közepes vagy s�lyos fog�gyproblém�t a nyolc évvel ezel�tti felmérés sor�n.

Az els�sorban a t�lzott doh�nyz�sra és alkoholfogyaszt�sra visszavezethet� sz�jüregi r�k tekintetében is rendk�vül szomor� a helyzet. Eur�pai összehasonl�t�sban sajnos a férfiakn�l és a n�knél is haz�nk �ll az ezzel kapcsolatos megbetegedési lista élén. Az ily m�don bekövetkez� hal�lesetek m�r csak abb�l a szempontb�l is megdöbbent�ek, hogy a sz�jban lév� daganatok, illetve az azok kialakul�s�t megel�z� jelek hamar felismerhet�k lennének a rendszeres fog�szati kezelések alkalm�val. A magyarok jelent�s része azonban csak akkor fordul fogorvoshoz, amikor f�jdalma van. Akadnak persze olyanok is, akik még akkor sem.

�vi egy fogkefe

Mivel a fogbetegségek egy része (péld�ul a fogszuvasod�s) sok�ig szinte tünetmentes marad, és a kezdeti f�zisban önmag�ban nem j�r f�jdalommal, hajlamosak vagyunk elod�zni a szükséges ellen�rz� vizsg�latokat. Ezt t�masztja al� az is, hogy a Semmelweis Egyetem reprezentat�v felmérésén a megkérdezettek csup�n egyharmada �ll�totta, rendszeresen l�togatja a rendel�ket, 12 sz�zalékuk viszont – saj�t bevall�suk szerint – öt éve nem j�rt fogorvosn�l.

A sz�j�pol�si szok�sokra vonatkoz� kérdések arra is r�vil�g�tottak, hogy a nemek között jelent�s eltérések mutatkoznak e tekintetben. A n�k ugyanis többször mosnak fogat naponta, és gyakrabban j�rnak megel�z� fogorvosi kezelésekre, igaz, r�juk �ltal�ban is jellemz�, hogy nagyobb figyelmet ford�tanak az egészségmeg�rzésre. A fogmos�s gyakoris�g�ra adott v�laszok azt is megmutatt�k, hogy a magasabb iskol�zotts�ggal rendelkez�k s�r�bben végzik ezt a tevékenységet. Ezzel kapcsolatban fény derült arra is, hogy a kitöltött kérd��vek tan�s�ga szerint a fels�fok� végzettség�ek 3 sz�zaléka egy�ltal�n nem mos fogat. Legal�bbis ennyien vallott�k be, ami azt jelenti, hogy ez a sz�m val�sz�n�leg magasabb lehet.

Ugyan a fog�pol�si eszközök haszn�lat�nak vizsg�lata nem képezte a 2003-2004-es kutat�s részét, de mindenképpen érdemes foglalkozni a keresked�k és a gy�rt�k idev�g� kimutat�saival is. Ezek alapj�n egy feln�tt magyar csak 2-3 tubus fogkrémet haszn�l évente a fogorvosok �ltal javasolt 12 helyett. Ugyanez az érték a fogkefék vonatkoz�s�ban kevesebb mint 1 az aj�nlott 4-6 darabbal szemben. Még elkeser�t�bb a helyzet a sz�jv�z, illetve a fogselyem tekintetében: az adatok szerint honfit�rsaink elenyész� ar�nya él ezekkel a kiegész�t�kkel.

M�r a gyerekkorban elkezd�dik

Az elm�lt évek kutat�si eredményei igazolj�k, hogy hatéves kor�ban egy �tlagos magyar gyermeknek közel 4 szuvas foga van, ami eur�pai viszonylatban az egyik legrosszabb adatnak sz�m�t.

Összehasonl�t�sképpen: ez a mutat� a sv�jci hatévesek esetében csak 0,8. A WHO ez ir�ny� aj�nl�s�ban egyébként a 2-es értéket jelöli meg a közeljöv�ben elérend� célként. Egy m�sik vonatkoz� aj�nl�sa 50 sz�zalékban hat�rozza meg azoknak a hatéves gyermekeknek az ar�ny�t, akiknek nincs szuvas foga. Ez az érték Magyarorsz�gon jelenleg csak 40 sz�zalék.

Hasonl�an kritikus a helyzet a fog�gybetegségek területén is. Haz�nkban a tizenkét éves gyermekek közel 70 sz�zaléka szenved ezek valamelyik v�ltozat�ban. Kezelés nélkül az �llapotuk a kés�bbiekben s�lyosbodhat, és komolyabb szöv�dmények léphetnek fel.

Munka teh�t b�ven akad, és mivel �gy t�nik, a sz�jüregi betegségekkel bel�that� id�n belül az orvostudom�ny fejl�dése ellenére sem lehet lesz�molni, a jöv�ben is nagy sz�mban lesz szükség a j�l képzett szakemberekre. Ma Magyarorsz�gon mintegy 5100 akt�v fogorvos praktiz�l. „Ez a sz�m az ell�t�rendszer hatékony m�ködéséhez alapvet�en elegend� lenne, hiszen az iparilag fejlettebb orsz�gokban az ide�lis �llapot az, ha egy fogorvosra körülbelül kétezer lakos jut, azonban a praxisok elhelyezkedése szempontj�b�l jelent�sek a region�lis eltérések” – fogalmazott Dr. Hermann Péter. „M�g ugyanis Közép-Magyarorsz�gon �tlagosan 1300 potenci�lis beteg jut egy fogorvosra, addig �szak-Magyarorsz�gon ez a sz�m m�r 3300. Még rosszabbak a mutat�k, ha csak azokat vizsg�ljuk, akik anyagi lehet�ségeiknél fogva kiz�r�lag az �llami betegell�t�st tudj�k igénybe venni, hiszen esetükben az orsz�gos �tlag megközel�t�leg 3000, és itt is sz�molni kell komoly region�lis eltérésekkel.”

Lyukak a finansz�roz�sban is

„A szakemberek ut�np�tl�sa ugyan folyamatos, az ell�t�rendszer azonban sajnos hossz� évek �ta alulfinansz�rozott” – �rnyalta tov�bb a képet Hermann. „Az Orsz�gos Egészségbiztos�t�si Pénzt�r Magyarorsz�gon jelenleg kb. 3300 fogorvosi praxisnak ny�jt �llami t�mogat�st, ennek összértéke hossz� id� �ta 23 milli�rd forint körül mozog évente."

Hermann szerint ez praxisonként mintegy 600 ezer forintot jelent havonta. Ebb�l az �llami alapell�t�sban tevékenyked� fogorvosoknak nem csup�n a saj�t és az asszisztenci�juk bérezését kellene kigazd�lkodniuk, hanem a rendel� üzemeltetésével kapcsolatos összes felmerül� költséget is. Ezt ebb�l az összegb�l lehetetlen megoldani, ennek minim�lisan a kétszeresére, de ink�bb a h�romszoros�ra lenne szükség.

Forr�s: Index
2012. �prilis 20. 04:35, péntek

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

H�zagos a magyar mosoly

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

H�zagos a magyar mosoly

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol