Hézagos a magyar mosoly

A szájhigiéniás szokásainkkal foglalkozó kutatásokból kiderül, szinte mindenki tudja, hogyan és hányszor kellene fogat mosni, illetve azt is, mivel járhat, ha nem így cselekszünk. Szomorú tapasztalat, hogy ennek ellenére sem fordítunk erre elegendő időt és energiát. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO által pár éve végzett felmérés szerint Európában a magyar szájakban található szuvas fogak aránya az egyik legmagasabb, holott lassan az ország lesz Európa fogorvosfővárosa.


Az ország nyugati szélén a rendszerváltás után több városban kisebb ipar épült ki a külföldi páciensek fogászati kezelésére. Ausztriából és annak szomszédaiból évek óta áramlanak a betegek Sopronba és más határvárosokba, olcsó nekik a magyarországi kezelés. Az ország keleti felén most kezd kialakulni egy hasonló góc angol betegekre specializálódva, a keresletet kiszolgálva pedig júniustól közvetlen Debrecen-London repülőjárat indul. A páciensek többéves angliai várólistákat kerülhetnek meg, ha nálunk csináltatják meg a fogaikat, és még repülőjeggyel is olcsóbban jöhetnek ki. Mégis, annak ellenére, hogy az ország egyre inkább fogorvos-paradicsom, a magyarok fogai rettenetes állapotban vannak.

Fájni fog

A fogszuvasodás, amelynek tömeges elterjedése a napóleoni háborúk utáni évtizedekre tehető, a világ leggyakoribb népbetegségének számít. A kialakult helyzet súlyosságát jelzi az a döbbenetes adat, miszerint az emberiség közel 95 százalékának nem egészséges a fogazata. Az elsősorban táplálkozásbeli okokra visszavezethető betegség Magyarországon is nagy számban szedi áldozatait. Teszi ezt annak ellenére, hogy egyre modernebb fogápolási eszközök és készítmények állnak rendelkezésünkre.

Hazánkban utoljára 2003-ban indult átfogó, az ország valamennyi régiójára kiterjedő egészségügyi vizsgálat a felnőtt korú lakosság szájüregi állapotára és szájhigiéniás szokásaira vonatkozóan. A 2004-ben befejeződött reprezentatív felmérésen, amelyet a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának munkatársait készítettek, 4606 személy vett részt. Hasonló nagyságrendű vizsgálatra ezt megelőzően a nyolcvanas évek végén került sor. Az akkori és a nyolc évvel ezelőtt kapott adatok között nincs jelentős eltérés: a két felmérés egyaránt lesújtó képet fest az ország orális egészségügyi állapotáról.

A szakértők egyetértenek abban, hogy számottevő változás az azóta eltelt időszakban sem következett be, így a 2004-ben publikált eredményeket megközelítőleg ma is érvényesnek tekinthetjük. Ezt támasztják alá az elmúlt években végzett, nem reprezentatív kutatások is.

Kevés a fog az átlagos magyar szájban

A fogak számát tekintve abszolút értékben és nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól. Egy felnőtt magyar állampolgár fogsorában átlagosan 10 egészséges fog található, míg nagyjából ugyanennyi hiányzik belőle. A jobb szájüregi egészségmutatókkal rendelkező Svédországban ez az érték 4 és 5 között mozog. A felsoroltakon kívül egy átlagos magyar szájban 4 pótolt, 2,7 tömött és 1,5 szuvas fogra bukkanhatunk (a bölcsességfogakat a szakemberek figyelmen kívül hagyják az ilyen jellegű statisztikák készítésekor).

„Ha csak az utóbbi két számot vetjük össze a nemzetközi adatokkal, akár elégedettek is lehetnénk. Korrektül azonban akkor járunk el, ha az összes vonatkozó paramétert megvizsgáljuk, vagyis az egészséges és a hiányzó fogak számát is, így viszont már kifejezetten rosszul jövünk ki egy ilyen összehasonlításból” – nyilatkozta az Indexnek dr. Hermann Péter, Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. „A hiányzó fogak riasztóan magas aránya egyben azt is jelenti, hogy az említett vizsgálatot megelőző időszakban a kezelések alkalmával a foghúzás volt az elsődlegesen alkalmazott terápia.”

Az előbbi állítást erősíti az a tény, hogy a magyar felnőtt lakosság mintegy 8 százaléka teljesen fogatlan. Ezzel szemben az ép és egészséges fogazattal rendelkezők aránya csupán 0,5 százalék.

Csak ha fáj

A szuvasodás mellett az úgynevezett fogágybetegségek (pl. ínyvérzés, ínygyulladás) is rendkívül magas számban fordulnak elő Magyarországon. Míg a felnőtt lakosság közel 12 százaléka tekinthető egészségesnek ebből a szempontból, addig 30 százalékuknál diagnosztizáltak közepes vagy súlyos fogágyproblémát a nyolc évvel ezelőtti felmérés során.

Az elsősorban a túlzott dohányzásra és alkoholfogyasztásra visszavezethető szájüregi rák tekintetében is rendkívül szomorú a helyzet. Európai összehasonlításban sajnos a férfiaknál és a nőknél is hazánk áll az ezzel kapcsolatos megbetegedési lista élén. Az ily módon bekövetkező halálesetek már csak abból a szempontból is megdöbbentőek, hogy a szájban lévő daganatok, illetve az azok kialakulását megelőző jelek hamar felismerhetők lennének a rendszeres fogászati kezelések alkalmával. A magyarok jelentős része azonban csak akkor fordul fogorvoshoz, amikor fájdalma van. Akadnak persze olyanok is, akik még akkor sem.

Évi egy fogkefe

Mivel a fogbetegségek egy része (például a fogszuvasodás) sokáig szinte tünetmentes marad, és a kezdeti fázisban önmagában nem jár fájdalommal, hajlamosak vagyunk elodázni a szükséges ellenőrző vizsgálatokat. Ezt támasztja alá az is, hogy a Semmelweis Egyetem reprezentatív felmérésén a megkérdezettek csupán egyharmada állította, rendszeresen látogatja a rendelőket, 12 százalékuk viszont – saját bevallásuk szerint – öt éve nem járt fogorvosnál.

A szájápolási szokásokra vonatkozó kérdések arra is rávilágítottak, hogy a nemek között jelentős eltérések mutatkoznak e tekintetben. A nők ugyanis többször mosnak fogat naponta, és gyakrabban járnak megelőző fogorvosi kezelésekre, igaz, rájuk általában is jellemző, hogy nagyobb figyelmet fordítanak az egészségmegőrzésre. A fogmosás gyakoriságára adott válaszok azt is megmutatták, hogy a magasabb iskolázottsággal rendelkezők sűrűbben végzik ezt a tevékenységet. Ezzel kapcsolatban fény derült arra is, hogy a kitöltött kérdőívek tanúsága szerint a felsőfokú végzettségűek 3 százaléka egyáltalán nem mos fogat. Legalábbis ennyien vallották be, ami azt jelenti, hogy ez a szám valószínűleg magasabb lehet.

Ugyan a fogápolási eszközök használatának vizsgálata nem képezte a 2003-2004-es kutatás részét, de mindenképpen érdemes foglalkozni a kereskedők és a gyártók idevágó kimutatásaival is. Ezek alapján egy felnőtt magyar csak 2-3 tubus fogkrémet használ évente a fogorvosok által javasolt 12 helyett. Ugyanez az érték a fogkefék vonatkozásában kevesebb mint 1 az ajánlott 4-6 darabbal szemben. Még elkeserítőbb a helyzet a szájvíz, illetve a fogselyem tekintetében: az adatok szerint honfitársaink elenyésző aránya él ezekkel a kiegészítőkkel.

Már a gyerekkorban elkezdődik

Az elmúlt évek kutatási eredményei igazolják, hogy hatéves korában egy átlagos magyar gyermeknek közel 4 szuvas foga van, ami európai viszonylatban az egyik legrosszabb adatnak számít.

Összehasonlításképpen: ez a mutató a svájci hatévesek esetében csak 0,8. A WHO ez irányú ajánlásában egyébként a 2-es értéket jelöli meg a közeljövőben elérendő célként. Egy másik vonatkozó ajánlása 50 százalékban határozza meg azoknak a hatéves gyermekeknek az arányát, akiknek nincs szuvas foga. Ez az érték Magyarországon jelenleg csak 40 százalék.

Hasonlóan kritikus a helyzet a fogágybetegségek területén is. Hazánkban a tizenkét éves gyermekek közel 70 százaléka szenved ezek valamelyik változatában. Kezelés nélkül az állapotuk a későbbiekben súlyosbodhat, és komolyabb szövődmények léphetnek fel.

Munka tehát bőven akad, és mivel úgy tűnik, a szájüregi betegségekkel belátható időn belül az orvostudomány fejlődése ellenére sem lehet leszámolni, a jövőben is nagy számban lesz szükség a jól képzett szakemberekre. Ma Magyarországon mintegy 5100 aktív fogorvos praktizál. „Ez a szám az ellátórendszer hatékony működéséhez alapvetően elegendő lenne, hiszen az iparilag fejlettebb országokban az ideális állapot az, ha egy fogorvosra körülbelül kétezer lakos jut, azonban a praxisok elhelyezkedése szempontjából jelentősek a regionális eltérések” – fogalmazott Dr. Hermann Péter. „Míg ugyanis Közép-Magyarországon átlagosan 1300 potenciális beteg jut egy fogorvosra, addig Észak-Magyarországon ez a szám már 3300. Még rosszabbak a mutatók, ha csak azokat vizsgáljuk, akik anyagi lehetőségeiknél fogva kizárólag az állami betegellátást tudják igénybe venni, hiszen esetükben az országos átlag megközelítőleg 3000, és itt is számolni kell komoly regionális eltérésekkel.”

Lyukak a finanszírozásban is

„A szakemberek utánpótlása ugyan folyamatos, az ellátórendszer azonban sajnos hosszú évek óta alulfinanszírozott” – árnyalta tovább a képet Hermann. „Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Magyarországon jelenleg kb. 3300 fogorvosi praxisnak nyújt állami támogatást, ennek összértéke hosszú idő óta 23 milliárd forint körül mozog évente."

Hermann szerint ez praxisonként mintegy 600 ezer forintot jelent havonta. Ebből az állami alapellátásban tevékenykedő fogorvosoknak nem csupán a saját és az asszisztenciájuk bérezését kellene kigazdálkodniuk, hanem a rendelő üzemeltetésével kapcsolatos összes felmerülő költséget is. Ezt ebből az összegből lehetetlen megoldani, ennek minimálisan a kétszeresére, de inkább a háromszorosára lenne szükség.

Forrás: Index
2012. április 20. 04:35, péntek


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?