Ha fizetsz, azonnal megműtenek?

Bár a kórházi érdekvédelmi szövetségek vezetői között népszerű a gondolat, hogy némi pénz befizetésével előzni lehessen a várólistákon, a szakközgazdász szerint istenkísértés lenne egy ilyen lehetőséget ráereszteni a mai egészségügyre. Nem is lenne sokaknak pénze erre: a gerincműtétre váró hétszáz főből évente nyolc-tíz fizet, hogy ne kelljen várnia.



Ha a beteg készpénzzel, zsebből kifizeti a kezelést vagy a műtétet, előzhetne a várólistán – az egészségügyi ellátórendszer krónikus pénzhiányának orvoslását célzó megoldással a Magyar Kórházszövetség elnöke, Rácz Jenő rukkolt elő néhány napja, az ötlet azonban nem új.

Tavaly nyáron Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója, egyben a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is erről győzködte a közvéleményt. Az egészségpolitika akkor még azzal hajolt el az ötlet elől, hogy beszélje ki a szakma, van-e értelme egy ilyen javaslatnak. Azt, hogy ez a vita éppen hol tart, senki sem tudja. Mindenesetre Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter néhány napja az újságírók ezzel kapcsolatos kérdésére csak annyit mondott: nincs tudomása, hogy a kormányzat egy ilyen rendszer előkészítésén munkálkodna.

Az országos várólisták különösen néhány szakmában – egyebek között az ízületpótló, a gerincstabilizáló és a szürkehályog-műtétek esetében – rendkívül hosszúak. A Bajai Kórházban például csaknem hétszáz beteg vár szürkehályog-műtétre, a most listára kerülőknek több mint két évet kell várniuk. Gerincműtétek esetében pedig a várakozási idő az elmúlt időszakban öt évre emelkedett az Országos Gerincgyógyászati Központban.

Varga Péter Pál, az intézet tulajdonosa, főigazgató főorvosa szerint mítosz, hogy a gerincsebészeti várólistákat érdemben lehetne mérsékelni, ha a beteg fizetné a számlát. Ezek a műtétek másfél millió forintnál kezdődnek, és a határ a csillagos ég, attól függően, hány műtétre, milyen protézisre vagy egyéb drága műtéti technikára van szükség.

A világszerte elismert gerincsebész szerint az, aki azt hiszi, hogy egy krónikus gerincbetegséggel küszködő embernek van ennyi pénze, az naivan értelmezi a társadalmi folyamatokat. Hozzátette: náluk van lehetőség arra is, hogy valaki önmaga állja a műtéte költségeit. A várólistájukra kerülők előtt ismert a lehetőség, hogy az ötéves kényszerű sorban állás két-három hétre csökkenthető, ha az illető kifizeti azt az összeget, amelyet az adott esetben az egészségbiztosító is átutalna a kórháznak.

A listán lévő mintegy hétszáz betegből évente nyolcan-tízen élnek a lehetőséggel. Saját zsebből azonban a legritkább esetben tudnak fizetni az érintettek. A fizetős esetekben általában van valamilyen alternatív finanszírozási lehetőség, például a beteg olyan munkakörben dolgozik, hogy cégének megéri kifizetni a drága műtétet, vagy az illető valamilyen extra magánbiztosítással rendelkezik.

A maratoni várólistákkal bíró beavatkozások esetében, például a szívsebészetben, 300 ezertől több millió forintig terjed a beavatkozás költsége. A szürkehályog- és a csípőprotézis-műtétre váróknak pedig minimum 600 ezer forintot kellene fizetniük, hogy előzni tudjanak a várólistán.

De vajon etikus-e pénzért előzni? Ha ugyanaz a személyzet szolgálja ki a fizetős és a társadalombiztosítás által finanszírozott betegeket is, ki tudja garantálni, hogy nem terelnek-e át mindenkit, akit csak lehet, a fizetős pályára? Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint ha az elgondolás szabad utat kapna az egészségpolitikától, akkor az nemcsak súlyos egyenlőtlenségekhez vezetne, de tovább is torzítaná az ellátórendszer működését.

Meggyőződése: a lehetőség, hogy valaki pénzért előbbre kerüljön a kezelési rangsorban, rossz hatással lenne az intézmények hozzáállására is. A rendszerben lévő súlyos pénzhiány miatt – érthető módon – a szolgáltatók igyekeznének minél több, extra pénzért végezhető beavatkozást megcsinálni.

Ennek következtében bizonyos beavatkozásokat a kórházak csak pluszdíj ellenében nyújtanának – jellemzően ezek lennének a várólistás beavatkozások –, míg másokat az OEP-nek számolnának el, azokat, amelyekért nem szedhető legálisan térítési díj. Ha pedig ezt az anomáliát az egészségbiztosítási pénztár megpróbálná korlátozni, akkor vajon ki döntené el, hogy melyik beteg kapja a térítésmentes szolgáltatást, és melyik a fizetőset? – tette fel a kérdést Sinkó Eszter.

Szerző: Danó Anna
NOL
2012. január 29. 06:30, vasárnap


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?