Citymed

V�dett madarak vad�szhat�s�g��rt lobbizik Semj�n

Vadludakkal, r�c�kkel, szalonk�kkal akarja kieg�sz�ttetni a magyarorsz�gi vad�szhat� fajok list�j�t a minisztereln�k-helyettes. Semj�n Zsolt a vid�kfejleszt�si minisztert lev�lben k�rte a v�ltoztat�sra, ami szerinte seg�ten� a vad�szokat �rt m�lt�nytalans�gok megsz�ntet�s�t.

A H�rszerz� birtok�ba jutott dokumentumok szerint Semjén Zsolt védett �llatokat tenne vad�szhat�v�, köztük a ny�ri és kanadai ludat, a bar�trécét, a menyétet és a nyusztot. A KDNP elnöke a Fazekas S�ndor miniszternek �rt levelében azt is kéri, hogy �ll�ts�k vissza az erdei szalonka tradicion�lis tavaszi vad�szat�t is.

Semjén Zsolt janu�r közepén a vad�szati védegyleti elnöki min�ségében lobizzott a szakminiszternél, akit arra buzd�tott, hogy gy�zze meg az EU szakbizotts�g�t, hogy a Magyarorsz�gon évente elejtett kétezer szalonka nem befoly�solja az eur�pai �llom�ny létsz�m�t. A H�rszerz� szerint Semjén azzal indokolta javaslat�t, hogy "az érdekképviseletek részér�l mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdas�gi és az 56 000 vad�sz sz�m�ra közérzetjav�t� intézkedéseket hozzunk, mely egy�ttal jav�tja és vissza�ll�tja a magyar vadgazd�lkod�s és vad�szat j� h�rnevét".

A vad�szok közérzetjav�t�s�t célz� javaslatok miatt ny�lt levelet �rt Semjén Zsoltnak egy környezetvéd�, amelyben azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kéréseit. Gera P�l, a F�v�rosi �llat- és Növénykert kor�bbi �llatgondoz�ja, Pro Natura-d�jas természetvéd� szerint akkor, amikor "nemzeti konzult�ci� keretén belül kikérték az emberek véleményét arr�l, szerepeljen-e az �j alkotm�nyban az, hogy kötelességünk meg�rizni a K�rp�t-medence él�vil�g�t, annak soksz�n�ségét", elfogadhatatlan, hogy Semjén Zsolt mad�r- és eml�sfajok vad�szhat�v� tételére tesz �r�sbeli javaslatot.

"Ez tisztelt Elnök �r mindazoknak az arculcsap�sa, akik komolyan vették az alkotm�nyoz�si folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet meg�rizzünk haz�nk él�vil�g�nak sokféleségéb�l, de annak a közel hatvanezer vad�szt�rsas�gi vad�sznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozat�t" – idézi a H�rszer� a Semjénnek c�mzett ny�lt levelet.

Semjén Zsoltnak l�that�an fogalma sincs a hazai vad�llom�ny helyzetér�l - mondta a H�rszerz�nek Gera P�l. Mint mondta, a miniszterelnök-helyettes �ltal felv�zolt elképzelések teljesen szembe mennek a szakma törekvéseivel. Jellemz� péld�ul, hogy a természetvédelmi szakemberek körében éppen arr�l folyik a diskurzus jelenleg, hogy meg kellene er�s�teni a hazai menyétfélék védelmét, ugyanis az ut�bbi t�z évben visszaszorul�ban van az �llom�ny.

A ragadoz� madarak esetében t�lzott elszaporod�sr�l beszélni szintén nem lehet - ugyanis jelenleg senki nem tudja Gera P�l szerint, hogy mekkora az �llom�ny, mégpedig azon pr�zai okn�l fogva, hogy az egyedsz�m felmérésére rég�ta nincs pénz. "De az gondolom mindenki sz�m�ra ismert, hogy egyre többször fordul el� a ragadoz� madarak mérgezése, ez biztosan nem a t�lszaporod�s ir�ny�ba mutat" - mondta Gera P�l.

A menyét kivételével a Semjén Zsolt �ltal eml�tett összes �llatfaj védett Magyarorsz�gon, s�t a barna rétihéja vagy a ny�ril�d az uni�s természetvédelmi program, a Natura 2000 �gynevezett jelöl�faja, vagyis kiemelt védelemben részesül - külföldön. A szalonka tavaszi vad�szat�t egy uni�s jogszab�ly tiltja, azért mert ez a szaporod�si id�szak.

Index
2011. �prilis 8., péntek 21:03

Egy az internetre került levélb�l derült ki, Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes az Orsz�gos Magyar Vad�szati Védegylet elnökeként a l�het� �llatfajok list�j�nak kiegész�téséért lobbizott Fazekas S�ndor vidékfejlesztési miniszternél. Gera P�l, a F�v�rosi �llat- és Növénykert kor�bbi �llatgondoz�ja, Pro Natura-d�jas természetvéd� ny�lt levelében az ind�tv�ny azonnali visszavon�s�t kérte a politikust�l. Az al�bbiakban a két levelet idézzük.

Semjén Zsolt levele Fazekas S�ndor vidékfejlesztési miniszternek c�mezve:

Tisztelt Miniszter �r!

Az Orsz�gos Magyar Vad�szati Védegylet elnökeként t�jékoztatlak, hogy a magyar vadgazd�lkod�s és vad�szat mez�gazdas�g többi �gazat�hoz hasonl�an s�lyos problém�kkal küszködik, melyb�l a kivezet� utat miel�bb meg kell tal�lnunk.

Az elm�lt év széls�séges id�j�r�sa, a folyamatos �rvizek, belvizek az apr�vadas területek vad�llom�ny�t szinte teljesen tönkretették, az apr�vad�llom�nnyal teh�t mennyiségi, a nagyvad�llom�nnyal pedig min�ségi gondok vannak. A közel 1400 vadgazd�lkod�si egység többsége veszteséggel gazd�lkodik, az �gazat fenntart�s�hoz az 56.000 magyar vad�sz jelent�s közösségi munk�ja és anyagi er�forr�sa nagyban hozz�j�rul.

Amennyiben a magyar vadgazd�lkod�s és vad�szat nemzetközileg kiv�vott és elismert j� h�rnevét meg akarjuk �rizni, �gy haladéktalanul meg kell kezdenünk az �gazat gondjainak megold�s�t. Ehhez felaj�nljuk szakmai együttm�ködésünket és seg�tségünket, egy�ttal javaslatot teszünk a halaszthatatlan intézkedésekre.

- Elengedhetetlennek tartjuk egy Nemzeti Vadgazd�lkod�si Program kidolgoz�s�t és a Korm�ny részér�l történ� elfogad�s�t (több éve v�rat mag�ra). A programot a szakmai minisztérium és az érdekképviseletek együttesen dolgozz�k ki magasan kvalifik�lt szakemberek közrem�ködésével.

- Vissza kell �ll�tani a Vadgazd�lkod�si Alapot, meg kell teremteni hozz� a forr�sokat. Ehhez legal�bb 650 milli� forint szükséges a t�rca költségvetésén belül. Kor�bban közel egymilli�rd forint volt ez az összeg. A vadvédelmi hozz�j�rul�s megszüntetésével 800 milli�ra csökkent. 2005-t�l kezd�d�en tov�bb csökkent és 2010-ben m�r csup�n 10 milli� forint �llt rendelkezésre az Orsz�gos Vadgazd�lkod�si Adatt�r m�ködtetéséhez. A vadgazd�lkod�s bevételeib�l évente mintegy 650 milli� forintot kellene a vadgazd�lkod�s t�mogat�s�ra ford�tani, ennek els�dleges célja az apr�vad�llom�ny fejlesztése, konkrétan kidolgozott p�ly�zati rendszeren keresztül.

- A vadgazd�lkod�k gazd�lkod�s�nak seg�tése célj�b�l azonnal meg kell oldani a vadh�s belföldi forgalmaz�s�nak egyszer�s�tését, a „vadh�s rendelet” m�dos�t�s�t, pl. osztr�k, német, svéd és angol péld�kat figyelembe véve. A vadh�sforgalmaz�st a mez�gazdas�gi kistermel�k �ruinak értékes�téséhez hasonl�an kell kezelni és a vadh�st, mint fehérjed�s és olcs� élelmiszert, be kell vonni a közétkeztetésbe. Ez pedig �gy lehetséges, ha a termel� a rendeletben szab�lyozottaknak megfelel�en közvetlenül értékes�theti a termékét.

- A sertéspestis miatt kor�bban bevezetett korl�toz�sokat az – eddigi monitoring vizsg�latok eredményeit figyelembe véve – Heves és Borsod-Aba�j-Zemplén megyékben, valamint �szak-N�gr�d térségében azonnal fel kell oldani a gazd�lkod�k seg�tése és az �llami költségvetés terheinek csökkentése érdekében.

- Felül kell vizsg�lni a vad�szhat� és nem vad�szhat� fajok list�j�t.

A nemzeti saj�toss�gokra hivatkozva, az erdei szalonka tradicion�lis tavaszi vad�szat�t vissza kell �ll�tani. A jelenleg foly� monitoring vizsg�latok eredményeit felhaszn�lva kell meggy�zni az EU szakbizotts�g�t arr�l, hogy a Magyarorsz�gon évente elejtésre kerül� 2000 db szalonka nem befoly�solja az eur�pai �llom�ny létsz�m�t. Vad�szhat�v� kell tenni azokat a fajokat, amelyek létsz�ma azt lehet�vé teszi, ugyanakkor a 79/409. Tan�csi Ir�nyelv II/1. nem tiltja (ny�ri l�d, kanadai l�d, bar�tréce, menyét, nyuszt, stb.)

Monitoring program keretében fel kell mérni a feny�rig�, a vadgerle és a fürj �llom�ny�t, melynek eredményei alapj�n �tértékelhet� lenne ezen fajok vad�szhat�v� tétele is. A monitoring program keretein belül korl�tozott hasznos�t�sra is sor kerülhetne a zöldhat�s�gokkal történ� egyeztetés ut�n.

Ezen fajok vad�szhat�v� tétele jelent�s gazdas�gi hozadékkal is b�rna a vad�szati t�rizmus fejlesztése sor�n. Megnövekedne a külföldi vad�szok érdekl�dése, mely sz�ll�shelyek, éttermek, vad�szatszervez� irod�k részére is bevételt jelentene.

- Ragadoz� madarak gyér�tése. Több mint két évtizede védelmet élvez� ragadoz��llom�ny oly mértékben elszaporodott, hogy az apr�vad�llom�ny minim�lis szintre történ� csökkenésében egyik f� okként szerepel, de ugyanakkor a védett énekesmadarak létsz�m�nak csökkenésében is jelent�s szerepet j�tszanak (egerészölyv, galamb�szhéja, barna rétihéja, holl�). E tekintetben a gyér�tésüket illet�en javasoljuk az osztr�k mint�t alkalmazni.

- Szükségesnek tartjuk az EU illetékes szakbizotts�gaiban a nemzetközi egyezmények meghozatal�ban történ� �lland� magyar képviselet megteremtését.

- Felül kell vizsg�lni a Washingtoni Egyezményb�l ad�d� feladatokat, illetve az ezzel kapcsolatban született hazai rendelkezéseket, mely a külföldön elejtett vadak tr�fe�inak behozatal�t szab�lyozza. Fel kell oldani, illetve, ha szükséges m�dos�tani kell az ezzel kapcsolatos jogszab�lyokat. A jogszer�en elejtett vad egyedére és tr�fe�j�ra a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak ne vonatkozzanak. A jogszer� elejtést dokument�l� külföldi igazol�ssal történ�, a hat�r�tlépéssel egyidej� bejelentés legyen elegend� a behozatalhoz.

- Szükséges a jelenleg hat�lyos SzMSz megv�ltoztat�sa. A nemzeti park igazgat�s�gok vad�szatra jogosults�ga alatt �ll� vad�szterületeken (21 saj�t, 3 bérbe adott) folytatott vadgazd�lkod�s ellen�rzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat is az Erdészeti, Hal�szati és Vad�szati F�oszt�ly hat�skörébe kell utalni az egységes szakmai ir�ny�t�s megval�s�t�sa, valamint a p�rhuzamoss�g megszüntetése érdekében. Ezt a feladatot jelenleg a Nemzeti Parki és T�jvédelmi F�oszt�ly l�tja el.

- Több szempontb�l szükséges az 1996-ban elfogadott vad�szati törvény m�dos�t�sa, els�sorban a gyakorlat �ltal felvetett problém�k, illetve azok megold�sa és az életszer�ség érdekében. Megfontoland� a vadfarm fogalm�nak megszüntetése, a nagyvad�llom�ny min�ségének jav�t�sa érdekében a tr�fe�svad szakszer�tlen elejtésének �jraszab�lyoz�sa, a földtulajdonosi közösség m�ködésével összefügg� kérdések szab�lyoz�sa, valamint a vadk�r és a vad-gépj�rm� ütközés felel�sségi szab�lyoz�sa.

- A vad�szbalesetek megel�zése érdekében szükségesnek tartjuk a vad�szvizsg�kra történ� felkész�t� tanfolyamok kötelez�vé tételét, a gyakorlati képzés el�térbe helyezését és a vad�szvizsg�k szigor�t�s�t. Ennek érdekében készül el m�rcius végére az �j tananyag, melyhez Miniszteri Rendeletben szükséges szab�lyozni a vad�szvizsg�k tartalmi feltételeit és a vad�szvizsg�t.

Tisztelt Miniszter �r!

A teljesség igénye nélkül a fentiekben v�zoltuk azokat a legsürg�sebb, legszükségesebb és legfontosabb feladatokat, témaköröket, amelyek a következ� fél évben, illet�leg folyamatosan megold�sra v�rnak. Mindehhez kérjük megért� t�mogat�sodat, ugyanakkor az érdekképviseletek részér�l mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdas�gi és az 56.000 vad�sz sz�m�ra közérzetjav�t� intézkedéseket hozzunk, mely egy�ttal jav�tja és vissza�ll�tja a magyar vadgazd�lkod�s és vad�szat j� h�rnevét.

Fot�: wikipedia/Ronald SI

Gera P�l levele Semjén Zsoltnak:

Tisztelt Elnök �r!

Magyar �llampolg�rként fordulok Önhöz ny�lt levelemmel. Teszem ezt évtizedekig tart� közvetve és közvetlenül a természetvédelemben eltöltött aktivistaként, aki viszont ma m�r visszah�z�d� szemlél�ként figyeli mindazt, ami az él�vil�g oltalma érdekében történik haz�nkban.

Kedvtelve fogadtam, amikor a nemzeti konzult�ci� keretén belül kikérték az emberek véleményét arr�l, szerepeljen-e az �j alkotm�nyban az, hogy kötelességünk meg�rizni a K�rp�t-medence él�vil�g�t, annak soksz�n�ségét. A visszaérkezett v�laszok dönt� többsége t�mogatta ezt, �gy minden bizonnyal benne lesz az alaptörvényben. Ez val�ban el�remutat�, a körülöttünk él� növény- és �llatfajok, valamint azok él�helyeinek val�s meg�rzését seg�t� akarat kinyilv�n�t�sa.

Mindezek ut�n a napokban internetes f�rumokon nyilv�noss�gra került az Ön levele, amely ez év janu�r 18-�n kelt, és amelyet dr. Fazekas S�ndor vidékfejlesztési miniszternek �rt. Olvasva bizony döbbenten szembesültem olyan felvetésekkel, ind�tv�nyokkal, amelyek messze nincsenek köszön�viszonyban a tervezett �j alkotm�ny fent nevezett tételével, vagyis az él�vil�g elkötelezett megvédésével. Miközben az emberek v�laszaikat fogalmazt�k, korm�nyp�rti politikusok különféle sajt�org�numokban rendre az �j alkotm�ny szükségességér�l, szellemér�l és komolys�g�r�l gy�zködték a publikumot, Ön mad�r- és eml�sfajok puszt�t�s�ra (vad�szhat�v� tételére) tett �r�sbeli javaslatot.

Ez tisztelt Elnök �r mindazoknak az arculcsap�sa, akik komolyan vették az alkotm�nyoz�si folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet meg�rizzünk haz�nk él�vil�g�nak sokféleségéb�l, de annak a közel hatvanezer vad�szt�rsas�gi vad�sznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozat�t. Kiz�r�lag egy sz�k önérdek�, üzleti akaratb�l érvel� elit kiszolg�l�s�ra fogalmazta meg a levelét és nem azon vad�szok szempontjai alapj�n, akik vad�sz létükre nem a lövöldözést, a puszt�t�st tartj�k a legfontosabbnak. Mir�l van sz�?

1. Felveti az erdei szalonka tavaszi vad�szat�ra vonatkoz� hat�lyos el��r�sok m�dos�t�s�t, vagyis azt, hogy minél tov�bb lehessen e kedves hossz�cs�r� madarunkra lövöldözni. Nem véletlen, hogy az Eur�pai Uni� illetékes szervei tiltj�k a tavaszi erdei szalonka vad�szatot, ellenben az �szi id�szakival, de amit idehaza eleg�nsan semmibe veszünk. A haz�nkban hat�lyos tavaszi szalonkavad�szat id�szaka egy nem is olyan régen igen par�zs szakmai vita kompromisszumos eredménye. Javaslat�val Ön felr�gta ezt, és bor�tékolni lehet, ezzel �jabb értelmetlen vit�t gener�lt, szakmai közösségeket “ugrasztott” egym�snak.

2. Tisztelt Elnök �r! Ezt követ�en ezt �rja: “Vad�szhat�v� kell tenni azokat a fajokat, amelyek létsz�ma azt lehet�vé teszi, ugyanakkor a 79/409. Tan�csi Ir�nyelv II/1. nem tiltja (ny�ri l�d, kanadai l�d, bar�tréce, menyét, nyuszt, stb.). Monitoring program keretében fel kell mérni a feny�rig�, a vadgerle és a fürj �llom�ny�t, melynek eredményei alapj�n �tértékelhet� lenne ezen fajok vad�szhat�v� tétele is. A monitoring program keretein belül korl�tozott hasznos�t�sra is sor kerülhetne a zöldhat�s�gokkal történ� egyeztetés ut�n.” Eddig az idézet.

Tisztelt Elnök �r!

Mi alapj�n jelenti ki, hogy a ny�ri l�d, a kanadai l�d, a bar�tréce, a menyét, a nyuszt, stb. létsz�ma lehet�vé teszi a vad�szhat�s�gukat? Ki, hol, mikor és milyen szakmai paraméterek alapj�n vizsg�lta ezt? Különben is miért kell vad�szhat�v� tenni �ket?
A két eml�tett menyétfélére vonatkoz�an az elm�lt egy évben több tanulm�ny, kezdeményezés is született (a többi menyétfélével egyetemben), és azokra egyetlen alkalommal sem v�laszolt az Orsz�gos Magyar Vad�szati Védegylet, de még az Orsz�gos Magyar Vad�szati Kamara sem holott az ind�tv�nyokat rendre megkapt�k. Ezek ut�n, miközben komoly szakmai grémium dolgozott és dolgozik e ragadoz� eml�seink minél alaposabb megismerésén bosszant� az Önök elj�r�sa. Kérem, avasson be a titokba, amit oly sokan – igaz nem avatott vad�szok – nem tudunk: mi indokolja e menyétfélék puszt�that�s�g�t? �n csak egyetlen v�laszra tudok gondolni: a tudatlans�gb�l t�pl�lkoz� félelem t�lük, a megvetésük és az ir�ntuk érzett tehetetlen gy�lölet inspir�lja az irthat�s�gukat (élek a gyan�perrel: esetükben egyértelm�en az irt�s a val�s cél).
A felsorol�s végén mit ért azon, hogy stb.? Gondolom azt, hogy vannak még a “pakliban” olyan fajok, amelyeket illend�nek tartana l�het�nek nyilv�n�tani, gazdag�tva ezzel a vad�szt�rsadalom sz�rakoz�si lehet�ségét. Val�ban csak a vad�szok l�dühének ilyetén kiszolg�l�sa a célja Elnök �r! Tisztelettel kérem, nevezze meg azon fajokat, amelyeket az “stb.” takar!
Felveti, hogy monitoring program keretében fel kell mérni a feny�rig�, a vadgerle és a fürj �llom�ny�t. Milyen monitoring programra gondol? Az egyszeri természetj�r�, a szakmai történéseket figyelemmel k�sér� egyetlen v�laszt tud erre az értelmetlen javaslatra megfogalmazni: ez kiz�r�lag üzenet akar lenni, ha e mad�rfajok valamiféle korl�toz�sok mentén vad�szhat�kk� v�lnak, az nem m�st szolg�l majd, mint a mindig mindenre kaphat� olasz vad�szpiac, valamint az engedélyezett v�zivad vad�szat ir�nt v�gyat érz� hazai Nimr�djaink kielég�thetetlen l�dühének a kiszolg�l�s�t. Ismert, hogy évr�l évre kevesebb külföldi vendégvad�sz érkezik haz�nkba és a vad�szt�rsas�gok, szövetségek mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy ezt a tendenci�t meg�ll�ts�k. De ilyen �ron, Elnök �r? Csak azért pusztuljanak majd e madaraink, ki tudja h�ny és h�ny a jöv�ben, hogy a vad�szt�rsas�gok növelhessék a profitjukat? (�s ugye nem felejti el közben, hogy mi szerepel az alkotm�ny-tervezetben az él�vil�g meg�v�s�ra val� hivatkoz�ssal)?
3. Mindezek ut�n ezeket olvashatjuk a levelében Elnök �r: “Ragadoz� madarak gyér�tése. Több mint két évtizede védelmet élvez� ragadoz��llom�ny oly mértékben elszaporodott, hogy az apr�vad�llom�ny minim�lis szintre történ� csökkenésében egyik f� okként szerepel, de ugyanakkor a védett énekesmadarak létsz�m�nak csökkenésében is jelent�s szerepet j�tszanak (egerészölyv galamb�szhéja, barna rétihéja, holl�). E tekintetben a gyér�tésüket illet�en javasoljuk az osztr�k mint�t alkalmazni.” Eddig az idézet. Tisztelt Elnök �r! Önt vagy nagyon megvezették a vad�szszövetség potent�tjai, vagy a rendelkezésére �ll� ilyetén adatokb�l rossz következtetést von le, vagy – és kérem, ne sért�djön meg – fogalma sincs, mir�l van sz�.

Mi alapj�n, milyen adatok, adatsorok, inform�ci�k, mely szakmai m�helyek felmérései, tanulm�nyai birtok�ban jelenti ki, hogy a ragadoz��llom�ny olyan mértékben elszaporodott, hogy az apr�vad�llom�ny létsz�mcsökkenésének ez is az oka? Egészen biztos benne, hogy ez is oka az eml�tett létsz�mcsökkenésnek, vagy csak err�l t�jékoztatt�k “szakért�k”? Nem gondolja, hogy sokkal összetettebb az él�vil�got ért kedvez�tlen hat�sok és ezek együttesen okozz�k a tapasztalhat� nem k�v�nt jelenségeket? Miért kell azonnal b�nöst ki�ltani, és a pusztul�sukat (netal�n burkoltan az irt�sukat) követelni?
Az énekesmadarakra val� hivatkoz�s, “fed�kab�t” a val�s sz�ndék leplezésére, tal�n azt akarja az olvas� tudt�ra adni, hogy agg�dik ezen apr� teremtményeinkért. De a lepel rosszul fed, Elnök �r! Nem arr�l van-e sz�, hogy egyfel�l a vad�szokban még a mai napig is él� ragadoz�gy�lölet kielég�tése, valamint külföldi vad�szok becsal�sa a cél, akiket �jabb sehol m�sutt nem vad�szhat� kurrens fajokkal akarnak becs�b�tani, szintén csak a vad�szati érdekek els�dlegességét tekintve szem el�tt? Az hogy közben p�tolhatatlan természeti értékeinket puszt�tj�k (irtj�k?) majd, ezzel ak�r visszaford�thatatlan k�rt okozva �llom�nyaikban, tönkretéve több évtizedes természetvédelmi törekvéseket, egyszer�en – nagyon �gy t�nik – Önöknek nem sz�m�t. Végül is tudjuk j�l: Pénzisten hatalma �ri�si.

Tisztelt Elnök �r!

Ez �ton tisztelettel arra kérem Önt, hogy azonnali hat�llyal vonja vissza az eml�tett levelében fentebb cit�lt felvetéseit, javaslatait. Kérem, legyen p�rbeszéd az eltér� értékrend� szakmai közösségek képvisel�i között, ne dikt�tumok szülessenek.

Ugyanis, ha Ön nem vonja vissza az ind�tv�ny�t, és nem seg�ti hozz� a téma ir�nt érdekl�d� szakmai publikumot a val�s p�rbeszédhez, ha kier�szakolja, hogy csak és kiz�r�lag az Ön �ltal �rottak érvényesülhessenek, akkor semmi m�sra nem lehet gondolni, minthogy elkötelezte mag�t a vad�szt�rsadalom azon csoportjai mellett, akik kiz�r�lag az anyagi hasznot, egyes �llatfajok gy�löletét és kielég�thetetlen l�dühük kielég�tését tartj�k szem el�tt.

Ha viszont �gy van Elnök �r, kérem, akkor az �j alaptörvény él�vil�g védelemre vonatkoz� megfogalmaz�s legvégét egész�tsék ki azzal, hogy: a K�rp�t-medencében él�/el�fordul� �llatfajok meg�v�s�ra v�llalt kötelezettség a vad�szati érdekekre hivatkozva b�rmikor felül�rhat�.

2011. �prilis 9., szombat 17:24
zipp.hu

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

V�dett madarak vad�szhat�s�g��rt lobbizik Semj�n

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

V�dett madarak vad�szhat�s�g��rt lobbizik Semj�n

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol