Citymed orvosi portál

Az október 7–9 között megtartott Magyarországi Egészségügyi Napok konferenciáján dr. Bujdosó László „Információk az influenzajárványról és vakcinálásról" címmel tartott elõadást az ország pandémiás felkészültségérõl.
Bujdosó László bevezetésképpen ismertette, hogy a XX. századi világjárványok milyen jelentõs emberáldozatokat követeltek. A múlt században, az 1918. évi pandémia (Spanyol nátha, H1N1) enyhe lefolyású járványként kezdõdött, majd hat hónapon belül halálos megbetegedést okozó formában tért vissza, és a becslések szerint 40–50 millió áldozatot szedett. Az 1957-es pandémia (Ázsiai influenza, H2N2) kezdetben úgyszintén enyhe volt, majd súlyosbodott valamelyest – bár az 1918-as járványhoz képest sokkal kevésbé volt elsöprõ erejû –, és 1 millió ember halálát okozta. Az 1968-as pandémia (Hong-Kong-i influenza, H3N2) eleinte viszonylag enyhe volt (az elsõ hullámot megelõzõen csak szórványos megbetegedések jelentkeztek) és az érintett országok zömében – bár nem mindegyikben –, ez a második hullámban is így maradt; a halálesetek száma 1 millió volt.

A pandémiára komplex eszköztárral kell felkészülni, hiszen a vírus könnyen mutálódhat, ennek következtében a pandémiás védőoltás hatékonysága csökkenhet, és ilyenkor más eszközök szerepe megnövekszik a járvány következõ hullámainak megfékezésében. Komplex felkészülés elemei a pandémiás vakcina, a szezonális influenza vakcinák, az antivirális szerek, az antibiotikumok, továbbá a különbözõ szervezési intézkedések és egyéb védõeszközök, mint például az iskolák, óvodák bezárása, a tömegrendezvények tiltása, a maszkok viselése, a fertõtlenítõk fokozott használata.

Magyarországi vakcina-elõállítás 1961 óta folyik. Azóta több, mint 20 millió oltás történt, komolyabb mellékhatás, szövõdmény nélkül. Magyar oltóanyag beadását követõen például még soha nem fordult elõ Guillian-Barret szindróma. Egyébként a legutóbbi négy évtizedben összesen négy Guillian-Barret szindróma alakult ki, egyik sem magyar oltóanyag beadását követõen. Mind a négyet ugyanannak a külföldi gyártónak a split vakcinája okozta. A Pandémiás Bizottság elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy oltott ember még soha nem halt meg influenzában.

Az idehaza elõállított vakcina teljes vírust tartalmaz, elölt formában, ezáltal erõsen immunogén. Sejtes immunválaszt is kivált – erre más vakcinák nem képesek –, és mivel ez immunemlékezetet is erõsít, ezért tartósabb az immunválasz. Mivel a vakcina az elõállítás módja következtében nagy tisztasággal rendelkezik, emiatt gyengén reaktogén, tehát nem vált ki a beoltottból semmilyen komoly ellenreakciót. Nem igaz, hogy a beoltott influenzás tüneteket produkál.
Az ország nem halad a kívánt mértékben a felkészülésben, mégpedig a következõk miatt. Sajnos, felelõtlen szóbeszéddel sikerült elbagatellizálni a veszélyeket, mert teret kaptak a buta vagy hazug nézetek a megelõzhetõséggel és a védõoltásokkal kapcsolatban, amik az oltási és az „oltakozási" kedvet egyaránt rontották. Jelenleg kevesebben akarják beoltatni magukat, mint egy szezonális járvány elõtt. Kevesebb orvos kíván oltani, mint ahányan rendszeresen szezonális influenza járvány idején egyébként szoktak. Nagyon kevesen vannak tisztában az esetleges lehetséges következményekkel. Valótlanok azok az állítások, hogy ennek az enyhe lefolyású megbetegedésnek nincsenek kockázatai, illetve hogy a megbetegedés kockázata összevethetõ a védõoltás kockázatával. Ehelyett több ezer halott, több tízezer kórházba kerülõ beteg, több százezer táppénzes, 20–40 százalékos munkahelyi hiányzás, továbbá ezeknek a közgazdasági vonatkozásai, az akár százalékban kifejezhetõ GDP-csökkenés jelentheti a valós veszélyeket Magyarországon. Félõ, hogy az állampolgárok nincsenek tisztában a kockázatokkal, a lakosságban hamis biztonságtudat alakult ki. Azért, mert nem tudjuk, vagy mert nem akarjuk tudomásul venni a veszélyeket. Ugyan annak is van némi valószínûsége, hogy a vírus meghátrál, de egyáltalán nem biztos, hogy így fog történni, sõt sokkal valószínûbb, hogy influenzavírusként terjed majd tovább. Ez ellen a hatásos megelõzõ eszköz már rendelkezésünkre áll, és ez a védõoltás.

Az egészségügynek alapvetõen hármas a felelõssége. Egyrészt az orvos felelõs azért, hogy amikor a betegeinek szüksége van rá, akkor rendelkezésre álljon. Másodsorban az egészségügy felelõs azért, hogy õ maga ne ártson; az egyik legfontosabb elv a nil nocere. Ez esetben azt jelenti, hogy õ maga ne váljék a fertõzés forrásává a betege számára. Ennek a kritériumnak kizárólag úgy tud megfelelni, ha beoltatja magát. Harmadrészt pedig a doktor mindig példát is mutat a páciense számára. A beteg azt fogja követni, amit az orvosától lát.

Egyetlen megoldás marad tehát, a tömeges védõoltás. Matematikai modellekkel megbecsülhetõ, hogy mekkora a kívánatos lakosságoltottsági arány. Össztársadalmi szinten a lakosság legalább 47 százalékát kellene beoltani, hogy a járvány megelõzhetõ legyen. Erre felkészültünk, hatmillió oltóanyag bizonyosan rendelkezésre fog állni.

2009-10-11 14:30 Forrás: Weborvos - Bene Zsolt