Citymed orvosi portál

Több hónapja tartó toldozgatás után várhatóan e héten rábólint a kormány a hatékony és minõségi gyógyszerfelírást elõsegítõ rendeletre, amely az április után kiváltott vényeknél pénzbüntetést vonhat maga után a doktorok körében.

NagyításAz orvosi berkekben csak „korbácsrendelet” néven elhíresült szabály régóta készül, bevezetésétõl nem véletlenül ódzkodott a kormány. Mellette szól a sok, talán nem is mendemonda: egyes orvosok súlyos ezreket kapnak egyes gyógyszercégektõl, ha az õ készítményeit preferálják betegeik terápiájánál. Ellene szól viszont, hogy vannak kettes orvosok is, akik a szakma szabályai, a betegek terápiája, no meg a pénztárcája alapján lelkiismeretesen gyógyszerelnek.

A bevezetés elõtt álló rendszer lényege, hogy amennyiben egy orvos gyógyszerrendelése 15 százalékkal eltér az országos átlagtól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a háziorvost vagy az egészségügyi intézményt finanszírozása egy részének megvonásával bünteti. Az országos átlag kiszámítása azonban egy bonyolult statisztikai modell szerint történik, ennek megértéséhez kevésnek bizonyulhat az orvosi diploma. Még akkor is, ha a kívánt érték nem lesz ismeretlen számára, hiszen azt egy korábbi idõszak rendelési szokásaiból számítják majd ki. Ám azt az OEP gyógyszerügyi fõosztályának vezetõje is megerõsítette, hogy az orvosoknak nem lesz fellebbezési lehetõségük, nem indokolhatnak, nem magyarázkodhatnak.

Éppen itt a bökkenõ. Ugyanis nem valószínû, hogy csupán a gyógyítási szabadságukat féltik a doktorok, de bajba kerülhetnek a betegek is – mondják a szakemberek. Ugyanis a statisztikai alapú értékelési rendszer sémája kivétel nélkül valamennyiükre, így valamennyi betegük gyógyszeres kezelésére vonatkozik.

Ez az, amivel nem ért egyet a Magyar Kórházszövetség elnöke. Mert meglehet, hogy egy adott betegség terápiájára általában jól használható egy olcsó készítmény, ez esetben kötelessége is a doktornak, hogy azt ajánlja a betegének, ám vannak kivételek. Abban az esetben, ha az olcsóbb gyógyszer hatástalan, indokolt a drágábbat alkalmazni, ezt természetesen dokumentálnia kell. Ilyen esetekben nem lenne szabad büntetni, mert a szigor egy ponton túl visszaüt. Mert a szakmaiságot egyszer csak háttérbe szorítja a fiskális elvárásnak való megfelelés, majd a rosszul kezelt betegnél szövõdmények léphetnek föl, és ennek kezelése középtávon igencsak drága lehet a biztosítónak, ezt az egészségközgazdászok költséghatékonysági számításai jól illusztrálják.

Többen gondolják úgy: kár újabb társadalmi felháborodást gerjeszteni, hiszen az OEP gyógyszerkasszájában a gyógyszer-gazdaságossági törvény tavalyi bevezetésének eredményeként tetemes megtakarításokat könyvelhetett el. A gyógyszercégektõl befolyt 12 százalékos, forgalomarányos befizetésbõl több mint 20 milliárd forintot kasszíroztak be, 10 milliárdot perkáltak le a cégek az orvoslátogatói díjakra, s 350 milliót fizettek be az egészségbiztosítási alapba a nagykereskedõk. Csökkentek a gyógyszerek árához nyújtott támogatások, annak arányában persze nõtt a betegek térítési díja. Megszûnt a térítésmentesség, a súlyos betegségek gyógyszereinek kiváltásakor is 300 forintot kell fizetni.

Sokan tartottak a múlt évben bevezetett szigorú szabályoktól, joggal, ám úgy tûnik, a lakosság és a piac többi szereplõje „lenyelte a békát”. Igaz persze, hogy 10-15 százalékkal csökkent a gyógyszerforgalom, ám az OEP generikus programja (a lejárt szabadalmi védettségû, olcsóbb szerek preferálása) és az általa folyamatosan meghirdetett árverseny hatására 2500 gyógyszer ára csökkent, így az olcsóbb szert kiváltó betegek terhe is kevesebb lett. Azt ígérik, hogy az idén már nem lesz további támogatáscsökkentés, ez jó hír a betegeknek. Most már jöhetne a szakmai stabilizáció is. Folytatódhat a generikus program, annál inkább, mert számos hatóanyag szabadalmi védettsége jár le ez év második felében és jövõre. Így a biztosító további gyógyszereknél vezethetné be a fix összegû támogatást. Szóval ebben az évben kissé csillapodhatna a tavaly felkorbácsolt gyógyszerpiac.

Erre lenne igény a napirenden lévõ népszavazások és az idén megkezdõdõ egészségbiztosítás reform miatt is. Amúgy pedig, ha jövõre megalakulnak a vegyes tulajdonú egészségpénztárak, vélhetõen számos változás lesz a gyógyítás finanszírozásában. A tervek szerint a biztosítottakért versengõ pénztárak különféle többletszolgáltatásokkal csábíthatják majd magukhoz a tagjaikat. Ilyen lehet egyebek között a vizit- és a kórházi napidíj átvállalása, de a gyógyszerek betegek által fizetett térítési díját vagy annak egy részét is magukra vállalhatják.

Hazánkban az egészségügyi közkiadások a GDP 6 százalékát teszik ki, ez évente 1800 milliárd forint. A gyógyszertámogatás közkiadása 400 milliárd forint, ebbõl évente átlagosan negyvenezer forint jut egy lakosra. Érthetõ tehát az egészségpolitika takarékosságra ösztönzése, ami tavaly – a szigorú szabályok következtében – kézzelfogható eredményeket hozott. Ennek is köszönhetõ, hogy az idén szufficittel zárta az évet az egészségbiztosító.

Ám kérdés: a biztosítási reform kapujában érdemes-e egy bizonytalan kimenetelû, a gyógyszerpiac összes szereplõjét ismét lázba hozó „korbácsrendeletet” kierõszakolni. Ennek kihordási ideje – éppen a biztosítási reform miatt – meglehet, nem éri el az egy évet.

Nógrádi Tóth Erzsébet

Világgazdaság Online