Citymed

Ki fizeti a r�v�szt?

A vizitd�j tal�n az egyik legtöbb indulatot kiv�lt� eleme volt az egészségügy nemrég megkezdett �talak�t�s�nak. Bevezetésér�l, be ne vezetésér�l, összegér�l és a mentességekr�l rengeteg sz� esett, azonban arr�l m�r sokkal kevesebb, hogy a pontosan, ki és hogyan végzi a beszedését, és az adminisztr�ci�j�t.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgoz�i Kamara (MESZK) �gy véli, hogy a vizitd�jjal kapcsolatos teend�k els�sorban ismét a szakdolgoz�knak, �pol�knak jelentenek egy olyan �jabb feladatot, ami a szakmai munk�t�l és a betegekt�l veszi el az id�t.

A vizitd�j beszedésével kapcsolatos pontos helyezet megismerésére ezért a MESZK orsz�gos felmérést kész�tett a j�r�betegell�t�st ny�jt� intézetek �pol�svezet�inek körében. A folyamatok teljesebb megéretése érdekében az adatfelvételre kétszer is, 2007. febru�r, illetve 2007. m�jus-j�nius sor�n is sor került. A felmérésben összesen 129 j�r�beteg intézet vett részt, elhelyezkedésük földrajzilag reprezentat�vnak tekinthet�. Az intézetek m�ködés szerinti megoszl�s�t tekintve 30% volt a s�lyponti intézethez tartoz� szakrendel� vagy szakambulancia, 27% a v�rosi szakkorh�z rendel�intézetének, 27% az ön�ll� rendel�intézetek, 10% a gazdas�gi t�rsas�g �ltal m�ködtetett, 5% az orsz�gos intézethez vagy klinik�hoz tartoz� j�r�beteg szakell�t� helyek ar�nya.

A napi betegforgalom szempontj�b�l négy kateg�ri�ba sorolt�k az intézeteket. A mint�ban nagyj�b�l azonos s�lyt képviseltek a legnagyobb, naponta 1000 f�nél több beteget fogad� rendel�k (27%), a naponta 500-1000 f�t (25%), és a napi 100-500 f�t kiszolg�l� (27%) ell�t�helyek ar�nya. A naponta sz�zn�l kevesebb beteget kiszolg�l� rendel�k 16 sz�zalékban szerepeltek a mint�ban és az esetek mintegy 5 sz�zalék�ban nem lehet pontosan tudni a napi betegforgalmat.

A vizitd�j beszedésének �ltal�nos m�dja egyértelm�, az esetek 86 sz�zalék�ban nyugt�val, készpénzbefizetéssel történik. Az esetek kevesebb mint egyötödében (19%) sz�moltak be vizitd�j automat�r�l és még alacsonyabb ar�nyban (12%) vizitd�j bérlet bevezetésér�l.

Ha az adatokat a betegforgalom szerinti bont�sban vizsg�ljuk némiképp meglep� eredményt kapunk. Az el�zetes feltételezésekkel ellentétben a készpénzes, nyugt�s megold�s ink�bb a két nagyobb forgalm� kateg�ri�ra jellemz� (91-91 sz�zalékos eml�tés), m�g kisebb betegforgalm� helyeknek csak mintegy h�romnegyede (75-75%) haszn�lja ezt a megold�st. Ezzel p�rhuzamosan a vizitd�j automata haszn�lat�nak az ar�nya legkisebb és legnagyobb forgalm� helyeken jellemz�bb, a vizitd�j bérletet pedig legink�bb a napi 100-500 beteget fogad� ell�t�helyek alkalmazz�k.

A vizitd�jjal kapcsolatos feladatokkal �tlagosan 9 f� foglalkozik rendel�intézetenként, ami a betegforgalommal ar�nyosan n� - 1, 3, 9 és 17 f� a forgalom szerint klaszterekeben. A vizitd�j beszedésével foglalkoz� munkat�rsak az esetek 79 sz�zalék�ban a m�r meglév� létsz�mb�l kerülnek ki, és csak az intézmények 14% sz�molt be ez ir�ny� létsz�mfejlesztésr�l.
Az adatok a Kamara legrosszabb feltevéseit igazolj�k ugyanis a vizitd�j beszedéssel foglakoz� munkat�rsak legnagyobb része - az eml�tések 60 sz�zalék�ban - asszisztens, vagy szakdolgoz�. Az esetek felében (50%) adminisztr�torok, kevesebb mintegy harmad�ban a kartonoz�ban dolgoz� munkat�rsak (30%) a legkisebb ar�nyban (29%) pedig a pénzügyi végzettség� dolgoz�k eml�tése történt. A v�ltoz�sok sor�n az érintettek 83 sz�zaléka kapott pénzkezelési tov�bbképzést és mintegy 60 sz�zalékuk �j vagy m�dos�tott munkaköri le�r�st.

Riaszt� a helyzet, ha ment�vel sz�ll�tj�k be a beteget, ugyanis az ilyen eseteknek csak kevesebb mint a felében (42%) fizeti a vizitd�jat a beteg vagy a hozz�tartoz�ja. Az esetek legnagyobb részében (55%) a ment��pol�t, 21 sz�zalékban az asszisztenst, 11 sz�zalékban pedig az adminisztr�tort eml�tették, mint a beteg vizitd�j�t befizet� személyt! (több lehet�ség eml�tése is lehetséges volt)
Némi elégtételt jelenthet, hogy az els�, febru�ri felméréskor még csak az intézmények 42 sz�zaléka adott a saj�t dolgoz�i részére vizitd�j kedvezményt, amely ar�ny fél év alatt 69 sz�zalékra emelkedett.

Mint l�thattuk teh�t, az esetek zömében a szakdolgoz�k végzik az vizitd�jjal kapcsolatos adminisztr�ci�t, �gy sajnos nem meglep�, hogy a felmérés szerint a megnövekedett adminisztr�ci�s terhek az esetek többségében betegenként 5 percet vagy ann�l is többet vesznek el a rendelési id�b�l Mindösszesen a j�r�beteg szakrendel�k 6 sz�zaléka mondta azt, hogy az adminisztr�ci� miatt betegenként csak 1 percet vesz�t a rendelési idejéb�l.

Az el�zetes elképzelések miatt fontos kérdés, hogy a vizitd�j hat�s�ra hogyan v�ltoztak a forgalmi adatok. Az adatok alapj�n elmondhat�, hogy összességében �tlagosan 12 sz�zalékos a betegforgalom csökkenése, azonban az intézetek több mint egyharmada (37%) egy�ltal�n nem tapasztalt visszaesését. �gy t�nik teh�t, hogy a vizitd�j bevezetése nem volt igazi visszatart� er� az indokolatlan orvos-beteg tal�lkoz�sok megszüntetésére.

Az egészségügyi reformmal kapcsolatos intézeti betegt�jékoztat�s gyakorlatilag inform�ci�s plak�tok kihelyezését jelenti, az intézetek 95 sz�zalék�ban alkalmazz�k ezt az eszközt. Ezzel azonban ki is merül az eszközök "t�rh�za", hiszen inform�ci�s pultr�l m�r csak az intézetek kevesebb mint negyede, inform�ci�s telefonvonalr�l pedig csak 6 sz�zalékuk sz�molt be.

Végezetül érdemes egy pillant�st vetni arra, hogy milyen volt az egészségügyi reform fogadtat�sa. A reformot "megértéssel fogad�k" ar�nya a betegek körében 6, az egészségügyi személyzet körében 5 sz�zalék volt. A v�ltoz�sok "elégedetlenséget v�ltottak ki" a betegek 39, és a dolgoz�k 27 sz�zalék�ban, és bizony a betegek mintegy 3 sz�zaléka egyenesen tiltakozott is.

Összefoglal�sul teh�t elmondhat�, hogy 2007. febru�rj�ban még nem minden intézetben �llt rendelkezése minden t�rgyi és személyi feltétel a vizitd�j beszedésére, és b�r az elm�lt fél évben a technikai feltételek javultak, azonban a vizitd�j beszedését még mindig 60 sz�zalékban szakdolgoz�k illetve az �pol�si területhez tartoz� munkat�rsak végzik!

Az intézetekben történ� t�jékoztat�s form�ja nem v�ltozott, fél évvel a vizitd�j bevezetése ut�n még mindig nincs pontos inform�ci�juk a betegeknek a vizitd�jjal kapcsolatos teend�ikr�l, f�leg a vizitd�j mentességek tekintetében! (mentesség igazol�sa, 20. alkalom ut�ni megjelenés, stb.) Mindemellett az intézetek költségvetésbe tervezett vizitd�j bevételek nem folynak be, emelked� tendenci�t mutat a direkt nem fizet� betegek sz�ma is!

A Magyar Egészségügyi Szakdolgoz�i Kamara ezért javasolja, hogy ne az egészségügyi szakdolgoz�k feladata legyen a vizitd�j beszedése, a beutal� köteles szakrendelések igénybevételét ne lehessen emelt összeg� vizitd�jjal kiv�ltani, és a ment�vel besz�ll�tott betegek vizitd�j beszedését orsz�gos szinten szab�lyozz�k.

2007. szeptember 28. 05:35, péntek - Krasznai �va
WebDoki: http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=40817

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Ki fizeti a r�v�szt?

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Ki fizeti a r�v�szt?

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol